Szűk termékszerkezet – A magyar zöldség-gyümölcs feldolgozók helyzete a világpiacon

Az élelmiszeripar kulcsfontosságú a nemzetgazdaság számára, mert mezőgazdasági 
alapanyagokból magasabb hozzáadott értékű termékeket állít elő, ami a belső piac kiszolgálása mellett lehetőséget kínál a sikeres megjelenésre az exportpiacokon is. A feldolgozott gyümölcs- 
és zöldségtermékek piaca is egyre globalizáltabb, ezért fontos a nemzetközi környezet, 
a külföldi versenytársak szerepének megismerése.

Nemzetközi trendek
A konzervfélék képviselik a legnagyobb részarányt a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék világpiacán, 2014-ben 43 százalékkal, de a részesedésük csökken, elsősorban az észak-amerikai konzervfogyasztás mérséklődése miatt. A második legfontosabb bevételi forrást a mélyhűtött gyümölcsök és zöldségek adták (36 százalék), ami főként fagyasztott burgonyából, borsóból, répából, babból és zöldségkeverékekből származott. A szegmens részesedésének növekedését a fejlett országokban az egészségtudatosság, a kényelmi termékek iránti igény növekedése, míg a fejlődő országokban a középosztály megerősödése okozza. A gyümölcslevek, konyhakész zöldségek és saláták csoportja (11 százalék) is nő, magas áruk miatt főleg a fejlett országokban. A szárított zöldségek, levesporok, aszalt gyümölcsök részesedése csökken, 10 százalék volt 2014-ben. Amíg a konzervek felvevőpiacát elsősorban a kiskereskedelem jelenti, addig a fagyasztott termékeket főleg az élelmiszeripar és a vendéglátószektor használja fel. A fagyasztott gyümölcs- és zöldségféléket a készételgyártók, pékárukészítők, tejfeldolgozók, édességgyártók, bébiételgyártók és lekvárkészítők vásárolják meg alapanyagként. A gyümölcslégyártásban is jellemző a fagyasztott gyümölcslé-koncentrátumok, sűrítmények felhasználása.
Meghatározó térségek
A feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék előállításában és fogyasztásában is Észak-Amerika és Európa áll az első két helyen. Őket Ázsia követi, de ott alacsonyabb és kevésbé kiegyenlített a technológiai színvonal. A fejlődő országokban nő a feldolgozott gyümölcs- és zöldségfélék fogyasztása, míg Észak-Amerikában és Európában a fogyasztók mindinkább a friss termékeket részesítik előnyben. Emiatt a feldolgozókapacitások egy része Észak-Amerikából és Európából más térségekbe, leginkább Kínába és Délkelet-Ázsiába tevődhet át a következő években. Az alapanyag-termelésben is érdekelt országok határozzák meg az Európai Unió gyümölcs- és zöldségfeldolgozását. A 9,0 milliárd eurót meghaladó termelési értéke alapján Olaszország és Németország szerepelt az első két helyen a 2011–2013-as évek átlagában. A harmadik Spanyolország volt 7,6 milliárd euróval, miközben ez az érték Magyarországon 728 millió euró volt 2011–2013 átlagában.
Piacvezető vállalatok

zöldség-gyümölcs
A globális gyümölcs- és zöldségfeldolgozó ipart alacsony koncentráció jellemzi, azonban egyes térségekben a nagyobb vállalatok piaci részesedése meghatározó. A világ legnagyobb gyümölcs- és zöldségfeldolgozó vállalatainak központjai az Egyesült Államokban (H. J. Heinz Company, Campbell Soup Company, J. R. Simplot Company, Del Monte Foods Company) és Kanadában (McCain Food Ltd.) találhatók, szektorspecifikus árbevételük 3,0 és 10,9 milliárd dollár között változott 2014-ben. Az észak-amerikai vállalatok a világ gyümölcslégyártásában is meghatározóak: például a PepsiCo, valamint a Coca Cola több, legalább egymilliárd dolláros forgalmat biztosító gyümölcslémárkát gyárt, és a PepsiCóhoz tartozik a burgonyachipsek között vezető márkának számító Lay’s.
Az európai vállalatok forgalma lényegesen kisebb. Közülük a legnagyobb a – zöldségkonzerv-előállítással, hűtéssel és mélyhűtéssel foglalkozó – francia Bonduelle, 1,9 milliárd euró forgalommal 2013-ban. Európai szinten meghatározó a szintén francia CECAB Csoport, a német Kühne, Intersnack és az Eckes-Granini Csoport, az olasz Conserve Italia, Barilla és La Doria, a belga Ardo, Lutosa, a holland Farm Frites, Aviko, valamint az osztrák Rauch és az Agrana Csoport.


A magyarországi feldolgozás
Magyarországon a megtermelt zöldség- és gyümölcsfélék felét az élelmiszeripar dolgozza fel. A termékszerkezet szűk, főleg csemegekukoricára, zöldborsóra, paradicsomra, ipari almára és meggyre korlátozódik. A KSH a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazatban (TEÁOR 103) csaknem 500 vállalkozást (az élelmiszer-ipari vállalkozások 9 százaléka) regisztrált 2013-ban, amelyek több mint 7600 munkavállalót foglalkoztatva közel 281 milliárd forint árbevételt értek el 2013-ban, ennek 59 százalékát exportból. Az élelmiszeripar egészéhez viszonyítva az alágazat foglalkoztatási részesedése és az árbevételhez történő hozzájárulása is 8 százalék volt 2013-ban. Meghatározó az export, amely több mint 14 százaléka a teljes élelmiszer-ipari export árbevételének a vizsgált évben. Magyarország feldolgozott zöldség-gyümölcs exporttermékei közül kiemelkedik a csemegekukorica-konzerv, amelynek fő felvevőpiacai Németország, Franciaország, Lengyelország, Belgium, Olaszország és Oroszország. Zöldborsókonzervet elsősorban Oroszországba és Németországba exportáltak 2012 és 2014 között. A gyümölcskonzervek és befőttek (elsősorban meggy) legfontosabb vevője Németország, valamint Lengyelország. Gyümölcs- és zöldséglevek elsősorban az osztrák, a lengyel és a német piacra kerülnek.
Az alágazat legjelentősebb vállalata a francia tulajdonú Bonduelle Central Europe Kft., a magyar tulajdonú cégek közül elsősorban az olajos magvakkal foglalkozó Mogyi Kft. emelkedik ki. Amíg a meghatározó gyümölcs- és zöldséglé-feldolgozók osztrák (Rauch Hungária Kft., Austria Juice Hungary Kft.), illetve német tulajdonban vannak (Sió-Eckes Kft.), addig a három legnagyobb hűtőipari vállalkozás közül kettő magyar (Pentafrost Kft., Fevita Hungary Zrt.), egy belga (Pinguin Foods Hungary Kft.). A burgonyafeldolgozás szakágazat jelentősége nem számottevő. A gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás alágazaton (103) kívül a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben, a fűszer, ételízesítő gyártásában és az egyéb élelmiszer nagykereskedelmében is működnek jelentős vállalkozások, több tízmilliárd forintos éves árbevétellel 2013-ban. A Globus zöldségkonzerveket gyártó debreceni CGC Hungary Kft. 2013-ban még a zöldség-, gyümölcs-nagykereskedelemben volt nyilvántartva. A fűszer-, ételízesítő-gyártáshoz tartozó kecskeméti Univer Product Zrt. paradicsomsűrítménnyel, lekvárokkal, gyümölcslevekkel és bébiételekkel foglalkozik. Több jelentős, fűszerpaprikát is feldolgozó vállalkozás a fűszer- és ételízesítő gyártók között szerepel. Az egyéb élelmiszer-nagykereskedelem alá tartozó Unilever Kft.-nek Röszkén van zöldségeket is feldolgozó üzeme, valamint a Globus ételízesítők, mártások forgalmazásának joga is hozzá tartozik.
Nemzetközi vállalatok Magyarországon
A nemzetközi mércével is jelentős vállalatok közül többnek (pl. Bonduelle, Rauch, az Agrana Csoport – Austria Juice Hungary Kft., az Eckes-Granini Csoport – Sió, Lutosa – Pinguin Foods Hungary Kft.) Magyarországon is van termelőegysége, amelyet a privatizáció során vásároltak meg vagy zöldmezős beruházással hoztak létre. A leánycégek alacsony számuk ellenére meghatározó szerepet töltenek be a hazai gyümölcs- és zöldségfeldolgozásban. Az alágazat árbevételéhez a 28 darab, többségi külföldi tulajdonú vállalat együttesen csaknem 50 százalékban járult hozzá 2013-ban. Ezek a leányvállalatok döntéseikben többnyire az anyavállalatok által meghatározott stratégiát követik, míg a helyi menedzsmentek döntéshozatali lehetőségei korlátozottak, elsősorban a feldolgozást koordinálják. A nemzetközi vállalatok, csoportok költséghatékonysági és piacra jutási megfontolások miatt gyakran átszervezik termelőegységeik működését, és országon belül vagy akár országok között is áthelyezik gyártókapacitásaikat.

Dr. Dudás Gyula
Élelmiszerlánc-kutatási Osztály, Agrárgazdasági Kutató Intézet
dudas.gyula@aki.gov.hu
+36-1-476-3305

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom