A hazai vágóhidak több mint 122 ezer tonna sertéshúst és közel 160 ezer tonna baromfihúst termeltek 2026 első negyedévében

A hazai vágóhidak több mint 122 ezer tonna sertéshúst és közel 160 ezer tonna baromfihúst termeltek 2026 első negyedévében (hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly) – közli Statisztikai jelentésében az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, június 2-án megjelent „Vágóhidak élőállat-vágása 2026. I-III. hónap” című kiadványa. – Darabszámot tekintve szarvasmarhából 13,5, sertésből 4,4, míg baromfiból 22,7 százalékkal többet vágtak 2026 első negyedévében 2025. január–márciushoz képest. A baromfifélék csoportjában az alacsony bázishoz képest a kacsavágás 93,6 százalékkal, a libavágás 43,2 százalékkal, míg a pulykavágás 10,2 százalékkal erősödött ebben az időszakban.

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4700 tonna felett alakult

Amint a szerző, Fekete Géza kifejti, szarvasmarhából 26,4 ezer darabot vágtak le 2026 első negyedévében, 13,5 százalékkal többet, mint az előző év hasonló időszakában. A levágott állatok élősúlya 14,4 ezer, hasított súlya 7,7 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly egyaránt 16 százalékkal múlta felül az előző év első negyedévi értéket. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4700 tonna felett alakult 2026. január–márciusban, és a legmagasabb havi érték – a márciusi – meghaladta az 5500 tonnát. A levágott szarvasmarhák 56 százaléka tehén, 28 százaléka bika volt. A tehenek vágása 24, az üszőké 5,7 százalékkal emelkedett, míg a bikáké 3,9 százalékkal csökkent a darabszám alapján 2026 első negyedévében a bázisidőszakhoz képest.

Közel 6 ezerrel csökkent a szarvasmarha-állomány 2025 júniusa óta

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a 21 ezer tonnás export mellett közel 3 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2026 első három hónapjában. Az export volumene 17 százalékkal, míg az importé 1 százalékkal nőtt a 2025. I–III. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Izraelbe, Lengyelországba és Olaszországba irányult, a kivitel 44 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Németországból, Csehországból és Szlovákiából érkezett 2026. január–márciusban, a behozatal több mint 70 százaléka származott e három országból.

A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 873,3 ezer darab volt 2025. december 1-jén. Az állomány mérete 2024 decemberéhez képest 12,3 ezer darabbal emelkedett, míg 2025 júniusa óta közel 6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 405,7 ezer volt 2025. december 1-jén, alig elmaradva az egy évvel korábbi értéktől (–500 darab).

Az élő sertés kivitelének volumene 41 százalékkal bővült, az import 5 százalékkal csökkent

A magyarországi vágóhidakon 1 millió 271 ezer sertést vágtak le 2026 első negyedévében, 4,4 százalékkal többet (+54 ezer darab), mint 2025. január–márciusban. A levágott állatok élősúlya összesen 152,4 ezer tonna, hasított súlya 122,5 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly 3,1, illetve 3,2 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 50 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a márciusi meghaladta az 53 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző év első negyedévi 18,6 ezerről – 14 százalékkal – 21,3 ezer darabra emelkedett a 2026. január–márciusi időszakban.

A sertésvágás alapján a top 10 üzem a sertések több mint 80 százalékának vágását végezte 2026 első negyedévében. Az élő sertés kivitelének volumene 41 százalékkal bővült, az import 5 százalékkal csökkent 2026 I–III. hónapjában 2025 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom több mint 12 százalékkal erősödött. Az export 9,5 ezer tonna, az import 10,3 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Moldovába, Romániába és Albániába irányult a 2026. január–márciusi időszakban.

Növekedett a sertésállomány

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,87 millió darab volt 2025. december 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 68 ezer darabbal (+2,4 százalék) haladta meg a 2024. decemberi létszámot, míg a 2025. júniusit több mint 22 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 176,6 ezer volt 2025 decemberében, az állomány egy év alatt 4 ezerrel bővült (+2,3 százalék).

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – a közel 10 millió darabos sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2026. január–februári időszakban.

Juh, baromfi – többet vágtak 2026 első negyedévében

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 11,6 ezer volt 2026 első negyedévében, ami 67 százalékos emelkedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Anyajuhból közel 2300 darabot vágtak, amihez 121 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 832 ezer darab volt 2025. december 1-jén, 15 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest (–1,8 százalék). Az anyajuhok száma 2025 decemberében 650 ezer volt, azaz 24 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Baromfiból közel 68,5 millió darabot vágtak 2025 első negyedévében, 22,7 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 213 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) közel 160 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 86 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 58,7 milliót vágtak, vagyis 17,6 százalékkal többet, mint 2025. január–márciusban. Vágókacsából 7,2 milliót (+93,6 százalék), libából 310 ezer darabot (+43,2 százalék) vágtak idén az első negyedévben. Pulykából 1,4 millió darab került a vágóhidakra, 10,2 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 10,6, a pulykáé 2 százalék volt.

A tyúkfélék hazai állománya 33,2 millió darab volt 2025. december 1-jén

A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 33,2 millió darab volt 2025. december 1-jén, ami közel 3,8 millióval több (+12,9 százalék), mint az egy évvel korábbi érték. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) a 231 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2026. január–februári időszakban.  (A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.)