TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 90.220,68 Ft (tonna)

Napraforgómag: 211.990,54 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 83.714,60 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 85.148,95 Ft (tonna)

Repcemag: 217.271,85 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.804,24 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 619 Ft

Benzin ára: 600 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 399,99

USD: 368,55

CHF: 416,63

GBP: 476,46

Hirdetés

Az igazi hungarikum,  a meggy – Ízletes, egészséges, mégsem  értékelik eléggé a fogyasztók

Kertészet - 2015.11.13

Talán sehol a világon nem olyan jóízű, mint Magyarországon, mégis mintha kicsit mostohán bánnánk vele. Hajlamosak vagyunk a cseresznyével összehasonlítani, és az összevetésből rendre a meggy jön ki vesztesen. Pedig megérdemelné a nagyobb népszerűséget, már csak azért is, mert számtalan kedvező élettani hatása van.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

A kajszibarack mellett a meggyről mondható még el, hogy tulajdonképpen hungarikumnak tekinthető – fogalmazott Gonda István professor emeritus. A Debreceni Egyetem kertészettudományi intézetének szakembere elmondta, hogy az ország minden részén jól termeszthető ez a gyümölcs.  A magyar meggy talán az egyedüli a világon, amely frissen étkezési célra is alkalmas. Hazánktól északabbra és nyugatabbra nagyon savanyú, tőlünk délre pedig jellegtelenebb ízű, nincs benne elég sav, ellentétben a magyar fajtákkal, amelyekben a cukor és a sav harmóniája csodálatos – magyarázza a professzor.
Biz’ isten, meggy az!
A hazai meggy, egészen pontosan az újfehértói fürtös a tengerentúlon is igen komoly karriert futott be: Balaton néven az Egyesült Államok legsikeresebb fajtája lett. Nem véletlenül egyébként, hiszen ebben a fajtában nagyjából hússzor annyi a betegsége meggy k megelőzésében fontos szerepet játszó antioxidáns, mint a többiben. És még egy adalék ahhoz, hogy a magyar meggy a Kárpát-medence klímájának köszönhetően tényleg egyedülálló: a Debreceni Egyetem pallagi kísérleti telepén néhány éve egy német látogatócsoporttal komoly vitába keveredtek hazai vendéglátóik, a németek ugyanis az érdi bőtermőről nem akarták elhinni, hogy az nem cseresznye.
Gonda Istvántól megtudtuk: csaknem száz éven keresztül egy fajta, a pándi uralta a hazai termesztést, de mivel ez a fajta önmeddő, nehézkes a termékenyülése. Még az ötvenes-hatvanas években is próbálkoztak a kutatók megfelelő porzókkal, de nem találtak megoldást. Aztán 1968-ban az érdi kutatóintézetben megszületett az első igazi áruképes, öntermékeny fajta, az érdi bőtermő, majd 1970-ben az újfehértói fürtös is – sorolja Gonda István.
Az évtizedek során aztán újabb fajták jöttek, például a debreceni bőtermő, illetve tájjellegű fajtaként a kántorjánosi fürtös. A piacot mind a mai napig ez a négy fajta uralja, ami sok problémát is okoz az értékesítésben, hiszen az érdi bőtermő június 20., 25. körül érik, a másik három viszont szinte egy időben. Ez azt jelenti, hogy a meggytermés 60-65 százaléka gyakorlatilag egyszerre zúdul rá a piacra. Van egyébként két új fajta is, amelyek érési ideje a kettő közé ékelődik. Az Éva és a Petri nevű fajták azonban egyelőre a többihez viszonyítva kevés helyen és kis mennyiségben teremnek.  A Debreceni Egyetem pallagi kísérleti telepén jelenleg is folynak vizsgálatok több fajtával kapcsolatban is. Gonda István szerint egy német fajta, az Achat minden szempontból jónak tűnik, így érdemes lehet a telepítése a hazai kertekben is.
Hogy pontosan mekkora területen foglalkoznak a gazdák meggytermesztéssel, tulajdonképpen senki sem tudja. Becslések szerint 8-10 ezer hektáron lehetnek ültetvények, de hallani 15 ezer hektáros adatról is. Ami biztos: a meggyesek 50-60 százaléka három megyében, Szabolcsban, Borsodban és Hajdú-Biharban van. A legtöbb ültetvény, a hazai állomány mintegy fele Szabolcs-Szatmár-Beregben található.