Idén kevésbé mosolygó az alma

A világon mintegy 3800 almafajta ismert, ezekből 2361 az Európai Közösség területén jegyzett. Magyarországon 127 fajta szerepel a Nemzeti Fajtajegyzékben, 93 államilag elismert, 12 tájfajta, 22 pedig hivatalos elismeréssel rendelkező almafajta. A számok azonban folyamatosan változnak, hiszen a fajtanemesítés következtében folyamatosan új fajták „születnek” a kutatók kezei között. Dr. Szani Zsolt témavezetővel (NÉBIH-NKI) az almanemesítés főbb irányairól, a jelenlegi trendekről, illetve a fajták telepítésének biztonságos lehetőségeiről beszélgettünk.


Pirosabb és ellenállóbb fajták
– Milyen tulajdonságokra nemesítenek almafajtákat?
– Az almanemesítésben is vannak nagyon határozott irányvonalak. Az elmúlt huszonöt-harminc évben több mint ezer új almafajtát nemesítettek világszerte, döntő többségük két nemesítési irányvonal eredménye. Negyven százalékuk valamilyen jól ismert alapfajtának a jobban színeződő, pirosabb változata. Hasonlóan jelentős a rezisztencianemesítés, amellyel a környezeti tényezőkkel szemben kívánnak nagyobb ellenálló képességet biztosítani a különböző fajtáknak. Ennek eredményességét jól tükrözi, hogy ebben a közel harminc esztendőben 441 varasodásrezisztens almafajta jelent meg, lisztharmatrezisztens 138, tűzelhalás-ellenálló pedig 28. Sok esetben ezek nem különálló fajtákat jelentenek, hiszen vannak multirezisztensek is.
– A számtalan nemesítési irányzat közül van-e még olyan, amit fontosnak tart kiemelni?
– Megemlíteném azt, amikor a különleges növekedésű fajták megalkotása a cél. Emellett jelen vannak a különleges gyümölcsminőséget megcélzó kutatások is, amelyek egyik legújabb produktuma a vörös gyümölcshúsú alma, amely várhatóan Magyarországon is meg fog jelenni.
Fajtaoltalom harminc évre
– Köztudott, hogy az új fajták előállítását nagyon hosszú szakmai munka előzi meg. Ma Magyarországon milyen védelemben részesül a kutatási produktum?
– Hazánkban egyrészről jelen van a nemzeti oltalom, másrészről pedig a közösségi növényfajta-oltalom is. Az utóbbi tárgyát képezheti valamennyi növényrendszertani nemzetséghez és fajhoz tartozó fajta, ideértve a nemzetségek és fajok közötti hibrideket is. Közösségi növényfajta-oltalomban részesülhetnek azok az új fajták, amelyek megkülönböztethetők, egyneműek és állandóak. A közösségi növényfajta-oltalom időtartama alma esetében legalább harminc év. Az oltalomban részesült fajta valamennyi tagállamban csak a tulajdonosának engedélyével termeszthető, szaporítható. A Közösségi Fajtaoltalmi Hivatal (CPVO) az Európai Unió egyik ügynöksége, amely a növényfajta-oltalmi jogok huszonöt tagállamra kiterjedő rendszerét kezeli. Vizsgálatait mindig egy-egy tagállam hatóságával együttműködve folytatja le, Magyarországon a NÉBIH-hel. Úgy gondolom, ez a hazai nemesítők számára kedvező, hiszen a hazai díjtételek mellett tudják vizsgáltatni a fajtákat. Itt emlékeztetnék arra, hogy 2012 szeptemberétől a nemzeti fajtajegyzék összessége működik közösségi katalógusként. Ez pedig azt jelenti, hogy bármelyik tagállamban regisztrált almafajta bármely más tagállamban szaporítható, forgalmazható, telepíthető, vagyis nagyon nagyszámú almafajta vált elérhetővé a hazai termelők számára. Fontos ugyanakkor új fajták telepítése előtt hazai tapasztalatokat szerezni.
Elég az alma, de gyengébb a minőség
A kertészeti termesztésben egyre inkább az a jellemző, hogy minden év produkál valamilyen időjárási szélsőséget, normális évjáratról már egyre ritkábban beszélhetünk. Az almatermesztés idei helyzetéről, várható piaci kilátásairól dr. Apáti Ferenccel, az Alma Terméktanács (ÉKASZ) alelnökével beszélgettünk.
– Milyenek a terméskilátások és a várakozások az európai piacon?
– A meghatározó almatermelő országok kilátásai jók, de a tavalyi nagy termésterhelés miatt nem lesz kiemelkedő a terméshozam. A legfrissebb adatok szerint Olaszországban és Ausztriában is körülbelül öt-öt százalékkal gyengébb termést várnak a tavalyi nagy terhelés miatt. Németországban még ennél is kicsivel rosszabb termés ígérkezik, a 2014. évihez viszonyítva közel húsz százalékkal lesz kevesebb. A minőség azonban jónak bizonyul, nagyobb növényvédelmi problémák nem voltak. A hőség és a sugárzási stressz viszont helyenként komoly gondokat okoz a gyümölcsméretben és a színeződésben, különösen a korainak számító Gala fajtánál. Lengyelországban a tavalyi 3,75 millió tonnás rekordtermés után most is hasonló mennyiséget prognosztizálnak a szakemberek, jóllehet a szezon elején még 4,5 millió tonna körüli termésről szóltak a várakozások. Összességében elmondhatjuk, hogy a tavalyi évhez viszonyítva az EU-ban öt százalékkal kisebb termés várható, de az elmúlt öt év átlagához viszonyítva ez még mindig hét százalékkal nagyobb, így a következő egyéves szezonban várhatóan nem lesz hiány a piacon, bár túltermelés sem.
– A 2014. évben az elmúlt húsz év rekordtermése volt tapasztalható a hazai almaágazatban. Milyennek ígérkezik az idei termés?
– A nagy termésterhelés meglátszott a fákon, már ősszel tapasztalható volt a kívánatosnál jóval gyengébb termőrügy-berakódottság, ami visszafogott virágzást eredményezett. Különösen gyenge virágzás és kötődés vagy abszolút kihagyás volt tapasztalható a rossz termőhelyen lévő, nem öntözött, alacsony ráfordításokkal művelt, gyenge kondícióban lévő és nem ritkított ültetvényekben. Az intenzíven, magas színvonalú technológiával művelt gyümölcsösökben, ahol tavaly sem lettek túlterhelve a fák, a jó növénykondíció miatt idén is jók a terméskilátások. Összességében rossz terméskilátásokkal jellemezhető a hazai ültetvények mintegy kétharmada, körülbelül 17 000 hektár, míg jó vagy elfogadható helyzet csak a maradék egyharmadban van.
A fő gond az extrém meleg
– Nehezítette-e a gazdálkodást kórokozók és kártevők nagyobb mértékű fellépése?
– Az idei év növényvédelmi szempontból nem volt különösen nehéz, de azért oda kellett figyelni. A virágzás környékén nagyon alacsony volt az átlaghőmérséklet, ezért, ha nem volt jó a szerválasztás, komoly varasodásfertőzés is kialakulhatott. Sok ültetvényben megjelent május végén a tűzelhalás, de nem volt extrém fertőzés. Komoly gondot az állati kártevők jelentenek, különösen a júliusban bekövetkezett kétfoltos takácsatka inváziója, egyes helyeken pedig a vértetű és a levéltetű.
– Tapasztalható volt a termesztéstechnológiai elemekben valamilyen nem várt „esemény”?
– „Kockázatosabb” technológiai elem igazából még a termésszabályozás. A vegyszeres termésritkítás vegyes eredményeket hozott, többnyire jól sikerült, de számos ültetvényben, főleg a Galánál tapasztalható volt, hogy a kötődött gyümölcsök méretbeli kiválasztódása megtörtént ugyan, de a kis gyümölcsök nem hullottak le, ezért jelentős kézi utóritkításra volt szükség.
– Ez az év sem múlik el jelentősebb aszálykárok nélkül. A kukoricatermesztésben már óriási károkat okozott, mi a helyzet az almaágazatban?
– A jó terméssel jellemezhető, korszerű, öntözött ültetvényekben is jelentősen rontotta a terméskilátásokat a két-két hetes extrém erős napsugárzás és a hőség.
Ebben az összesen több mint egy hónapos időszakban alig volt érdemi méretnövekedés, az öntözés is döntően csak a fa kondícióját tudta fenntartani. A Gala fajtával komoly méret- és színeződési problémák voltak még az öntözött ültetvényekben is.
Terméshozamban a későbbi érésű fajtáknál is vannak veszteségek: extrém nagy mértékű a gyümölcshullás, vagyis a szüret előtt néhány héttel még a jó minőségű alma is harminc-hatvan százalékban lehullik a fáról, ami óriási gazdasági kárt okoz, mert ezt már csak ipari almaként használható fel. Nagy kérdés, hogy az extrém mértékű aszály hogyan fog kihatni a tárolhatóságra, továbbá a virágrügyképződésen keresztül a jövő évi termésre.
Kevés az első osztályú termés
– A fenti hatásokat beszámítva milyenek a terméskilátások idén, és mire lehet számítani a piacon?
– Júniusban még mintegy 500-600 ezer tonna közötti termést vártunk, amit az aszálykárok jelentősen rontottak, így várhatóan nem éri el az 500 ezer tonnát sem, és gyenge a minőség is. Európában sehol nincs rekordtermés, de a tavalyi évtől jelentősen el sem marad. Fontos, hogy a tavalyi készleteket értékesítették, a tárolók nagyobb részt üresek, és az almasűrítmény piacán is hasonló a helyzet. Augusztusban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva jóval intenzívebb kereslet mutatkozott az étkezési alma iránt, jó minőséget viszont csak kevés ültetvényben találnak. Ez a kereslet szeptember közepére-végére elég jelentősen visszaesett.
– Milyen árakra számíthatnak a gazdák az idei szezonban?
– A nyári fajtáknál és a Galánál alakult ki keresleti piac nagyon jó árakkal (100-140 Ft/kg), mert jó minőségű, első osztályú alma csak kevés állt rendelkezésre. Szeptember közepétől már csak „közepes” kereslet-kínálati viszonyok várhatók, viszont a nem várt mértékű, extrém gyümölcshullás miatt néhány hónapon belül árualap-problémák jelentkezhetnek. Hosszú távra nehéz pontos előrejelzést adni, de eddig kedvezőbben alakulnak a tavalyi nyomott árakhoz képest. Mind az étkezési, mind az ipari alma piacán közepes-jó árszínvonal alakulhat ki, de sok ültetvényben ehhez nem társul termés, és így mit sem ér.

A termelő-feldolgozó

A BOLD AGRO Mezőgazdasági Kft. növény- és gyümölcstermesztéssel is foglalkozó agrárvállalkozás. Almát 95 hektáron termel, legnagyobb mennyiségben Goldent, de van Gala, Pinova, Topáz, Breaburn, Jonagold és Idared fajta is. Az előállított gyümölcsből néhány éve különleges, hosszan tartó préselési eljárással 100%-os gyümölcsleveket készítenek, így mára az almatermelés mintegy 10%-át feldolgozott formában értékesítik.
Szabó Viktor, a cég ügyvezető igazgatója a siker egyik okát az innovációban látja. „Az európai szintű termelés eléréséhez a tendenciákat figyelve folyamatosan tájékozódunk a legkorszerűbb technológiákról. Az ültetvények tervezésekor gondosan figyelünk a megfelelő sor- és tőtávolságra, a sorok futásának irányára. Integrált alma-, szőlő- és meggytermesztéssel foglalkozunk, így csak bizonyos növényvédő szereket használhatunk, a gyümölcsök nincsenek folyamatosan erős vegyszerekkel kezelve. Az a célunk, hogy a termés ne terhelje le a fát, és a gyümölcsök megfelelő méretűekké, egészségessé fejlődjenek. Minden ültetvényünket öntözzük, és közel a fele jéghálóval fedett. Hűtőházainkban az Agrefa válogatórendszert használjuk, ez az almát méret és szín alapján válogatja szét, majd a gyümölcsök egy mosórendszeren mennek keresztül, utána pedig osztályozzák őket. Speciális fólia-csomagolórendszerünk van, mérleggel összekötve. Az alma jelentős részét áruházláncokon keresztül értékesítjük, mivel itt a nyomon követésre, minőség-ellenőrzésre, megbízható eredetre nagy figyelmet fordítanak. A nagybani vagy termelői piacokon értékesített termékek eredete nem minden esetben ismert.”
A sikertörténet ellenére természetesen a Bold Agro is küzd nehézségekkel. „Az uniós csatlakozásunkkor megnyíltak Magyarország számára a piacok. Már nem a szomszédunkban élő almatermelőkkel versenyzünk, hanem egész Európával, sőt még harmadik országból érkező almákkal is találkozhatunk az üzletekben. Eddig az volt a versenyelőnyünk, hogy a hazai munkaerő jó minőségben és a külföldi versenytársainkhoz képest olcsóbban tudta előállítani gyümölcsöket. Mára az ágazat legnagyobb problémája a munkaerő hiánya lett. Itt is változik a helyzet, mivel a hazai szakképzett munkaerőt a külföldi almáskert-tulajdonosok is szívesen alkalmazzák, valamint az önkormányzatok is foglalkoztatják a közmunkaprogram keretében. Örültünk a kezdeményezésnek, hogy a közmunkaprogramban a vállalkozások »kikérhetik« a munkaerőt. Amikor azonban egyeztettünk a települések polgármestereivel, kiderült, hogy ez nekik gondot okoz, mivel a gondosan elültetett és megművelt növényeket – paprika, fűszerpaprika, paradicsom, uborka – nem lesz, aki betakarítsa. Így most próbálunk együttműködni a térség önkormányzataival és türelmesen várjuk, hogy számunkra is felszabaduljon a munkaerő.”

Szerző: AgrárUnió ©

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom