Föld alatt rejtőző vitaminbombák

Van, amelyik gumós, van, amelyik testes, van köztük vékony és vastag. Lehet fehér, sárga vagy lila. Közös bennük, hogy valamennyi gyökérzöldség. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, 
a modern táplálkozás elengedhetetlen elemei, bár itthon keveset fogyasztunk belőlük. Az AgrárUnió annak járt utána, milyen szempontok érvényesek a termesztésükben, mire kell odafigyelni, hogy kellő mennyiségű és egészséges állományt nevelhessünk ezekből a zöldségnövényekből.


Egészséges és nem kényes
Legnagyobb felületen termesztett gyökérzöldségnövényünk a sárgarépa, amely rengeteg hasznos anyagot tartalmaz. Termesztésének egyik lényeges kérdése, hogy mikor vetjük – mondja Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézetének egyetemi docense. Hangsúlyozza: a vetés ideje elsősorban a termesztés céljától, illetve a választott fajta tenyészidejétől függ.

„Ha friss fogyasztásra termesztünk, akkor fontos, hogy időben vessünk – emelte ki Takácsné Hájos Mária. – A rövid tenyészidejű, hengeres típusú, például Nantes vagy amszterdami, répatest típusú fajták a megfelelőek. Októberben vagy kora tavasszal fűtetlen fólia alá lehet vetni, utóbbi esetben feltétlenül szükséges még a takarás is. Szabad földre március 15–20. előtt nem szabad vetni, ugyanis komolyabb hidegben nagyon meggyérül az állomány. A rövid tenyészidejű sárgarépa három hónappal később, júniusban betakarítható. Előnye a koraiság, de ne számítsunk sok színanyagra, beltartalmi értéke, karotin- és szárazanyag-tartalma messze elmarad az ősszel felszedhető sárgarépáétól.”
A hosszabb tenyészidejű, testesebb sárgarépafajtákat egész nyáron szedhetjük friss fogyasztásra, és vannak úgynevezett tárolási répák, amelyek szintén márciusban, illetve áprilisban vethetőek. A betakarításuk szeptember végére, október elejére esik, viszont a beltartalmi értékük lényegesen nagyobb. A sárgarépa egyébként jelentős feldolgozóipari alapanyag bébiételekben, konzervekben, mélyhűtött termékekben, zacskós levesporokban.
A sárgarépa alapvetően nem kényes. „Ha már kikelt, és el tudtuk érni, hogy megfelelő tőszámú állományunk legyen, akkor megfelelő víz- és tápanyagellátás mellett jól fejlődik – fogalmaz Takácsné Hájos Mária. – Fontos a kiegyenlített talajnedvesség, különben a répatestek repedezettek, értékesíthetetlenek lesznek. Termesztéséhez legjobb a homokos vályogtalaj, ez ugyanis gyorsan melegszik, kellő tápanyag is van benne. A sárgarépa, mint minden gyökérzöldség, nagyon káliumigényes, ez kell a szárazanyag, illetve a szénhidrát felhalmozódásához. Ha nincs elég kálium a talajban, akkor mindenképpen szükséges a fejtrágyázás.”
A nyűvő rendszerű betakarítás miatt vigyázni kell, hogy a lisztharmat, illetve egyéb gombás betegségek ne tegyenek kárt a sárgarépa lombjában. A sárgarépalégy is sok bosszúságot tud okozni, mert a lárvák behatolnak a répatestbe, amely így kukacossá válik. A fonálférgek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk, többféle környezetkímélő szer is forgalomban van. És végül egy hasznos tanács a kiskerttulajdonosoknak: egy sor sárgarépa mellé egy sor vöröshagyma kerüljön. A sárgarépalégy ugyanis nem szereti a hagyma szagát, a hagymalégy pedig a sárgarépa szagával nincs kibékülve.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Belépés

Felhasználói név *
Jelszó *
Emlékezzen rám

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!



Szerző: AgrárUnió ©

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom