Föld alatt rejtőző vitaminbombák
Kertészet - 2015.11.13
Van, amelyik gumós, van, amelyik testes, van köztük vékony és vastag. Lehet fehér, sárga vagy lila. Közös bennük, hogy valamennyi gyökérzöldség. Vitaminokban, ásványi anyagokban gazdagok, a modern táplálkozás elengedhetetlen elemei, bár itthon keveset fogyasztunk belőlük. Az AgrárUnió annak járt utána, milyen szempontok érvényesek a termesztésükben, mire kell odafigyelni, hogy kellő mennyiségű és egészséges állományt nevelhessünk ezekből a zöldségnövényekből.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Egészséges és nem kényes
Legnagyobb felületen termesztett gyökérzöldségnövényünk a sárgarépa, amely rengeteg hasznos anyagot tartalmaz. Termesztésének egyik lényeges kérdése, hogy mikor vetjük – mondja Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar Kertészettudományi Intézetének egyetemi docense. Hangsúlyozza: a vetés ideje elsősorban a termesztés céljától, illetve a választott fajta tenyészidejétől függ.
„Ha friss fogyasztásra termesztünk, akkor fontos, hogy időben vessünk – emelte ki Takácsné Hájos Mária. – A rövid tenyészidejű, hengeres típusú, például Nantes vagy amszterdami, répatest típusú fajták a megfelelőek. Októberben vagy kora tavasszal fűtetlen fólia alá lehet vetni, utóbbi esetben feltétlenül szükséges még a takarás is. Szabad földre március 15–20. előtt nem szabad vetni, ugyanis komolyabb hidegben nagyon meggyérül az állomány. A rövid tenyészidejű sárgarépa három hónappal később, júniusban betakarítható. Előnye a koraiság, de ne számítsunk sok színanyagra, beltartalmi értéke, karotin- és szárazanyag-tartalma messze elmarad az ősszel felszedhető sárgarépáétól.”
A hosszabb tenyészidejű, testesebb sárgarépafajtákat egész nyáron szedhetjük friss fogyasztásra, és vannak úgynevezett tárolási répák, amelyek szintén márciusban, illetve áprilisban vethetőek. A betakarításuk szeptember végére, október elejére esik, viszont a beltartalmi értékük lényegesen nagyobb.
A sárgarépa egyébként jelentős feldolgozóipari alapanyag bébiételekben, konzervekben, mélyhűtött termékekben, zacskós levesporokban.
A sárgarépa alapvetően nem kényes. „Ha már kikelt, és el tudtuk érni, hogy megfelelő tőszámú állományunk legyen, akkor megfelelő víz- és tápanyagellátás mellett jól fejlődik – fogalmaz Takácsné Hájos Mária. – Fontos a kiegyenlített talajnedvesség, különben a répatestek repedezettek, értékesíthetetlenek lesznek. Termesztéséhez legjobb a homokos vályogtalaj, ez ugyanis gyorsan melegszik, kellő tápanyag is van benne. A sárgarépa, mint minden gyökérzöldség, nagyon káliumigényes, ez kell a szárazanyag, illetve a szénhidrát felhalmozódásához. Ha nincs elég kálium a talajban, akkor mindenképpen szükséges a fejtrágyázás.”
A nyűvő rendszerű betakarítás miatt vigyázni kell, hogy a lisztharmat, illetve egyéb gombás betegségek ne tegyenek kárt a sárgarépa lombjában. A sárgarépalégy is sok bosszúságot tud okozni, mert a lárvák behatolnak a répatestbe, amely így kukacossá válik. A fonálférgek ellen talajfertőtlenítéssel védekezhetünk, többféle környezetkímélő szer is forgalomban van. És végül egy hasznos tanács a kiskerttulajdonosoknak: egy sor sárgarépa mellé egy sor vöröshagyma kerüljön. A sárgarépalégy ugyanis nem szereti a hagyma szagát, a hagymalégy pedig a sárgarépa szagával nincs kibékülve.
Szerző: AgrárUnió ©
Címkék:
„Minden egyes szemet lefényképez a rendszer” – ...
Földimogyoró – A jövő szárazságtűrő növénye
Folytatódik a földértékesítési program
Sokmillió forintos kiadást okoznak a vízműveknek a vécén ...
Az unióban és hazánkban is emelkedett az étkezési tojás ára
A Természet erejével foszfort a növénynek! – Tudjunk meg többet a ...
Precíz, megbízható, strapabíró a HORSCH Maestro
Biológiai alap + tápanyagmotor = élő talaj
A talaj-előkészítés a végéhez közelít az őszi vetésű ...
Agrár Üzleti Klub: agrárinnovációs háló a Debreceni Egyetemen