
Új technológiákkal magasabb hozam – Az uborkatermesztőknek a nagy meleg és az import miatt fő a fejük
Kertészet - 2015.11.11
Az utóbbi évtizedben csökkenő termőterület és növekvő négyzetméterenkénti termésmennyiség jellemzi az uborkatermesztést Magyarországon. Az uniós csatlakozás óta a 250-300 hektár hajtatott uborka mára száz hektárra apadt, aminek fő oka a télen és kora tavasszal Spanyolországból, míg az őszi és tavaszi időszakban Romániából beérkező importáru. Utánajártunk, hogy a termesztők miként ügyeskednek a profit elérése érdekében.
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
Hajtatásos technológia
Ledó Ferenc, a FruitVeb elnöke nyújt betekintést az uborkatermesztés technológiájába, magyarországi alakulásába. Két fő irány van, az egyik a kígyóuborka hajtatása növényházban friss fogyasztásra. Nálunk a hosszabb, 30-50 cm-t elérő fajtáját termesztik, amelyet mostanában főként darabra értékesítenek. Van, aki tavasszal ültet salátafélét, utána uborkát második kultúraként. Fűtött házban lehetőség van augusztusban még egy telepítésre, mivel igen rövid idő (két-három hónap) hónap alatt leterem egy kultúra. Akik csak uborka hajtatásával foglalkoznak, azok nagy része a talaj nélküli termesztést alkalmazza, mivel ezzel lényegesen magasabb hozamokat lehet elérni: háromszori ültetéssel évi akár 50-60 kg-ot is négyzetméterenként. A növényvédelem tekintetében az időjárás felmelegedése miatt a takácsatka nagy problémákat okoz, hiszen forró és alacsony páratartalmú közegben gyorsabban szaporodik. A korszerű kertészetekben ennek ellensúlyozására párásító berendezést alkalmaznak, és ebben a klímában a növények is jobban fejlődnek. Biológiai növényvédelem sajnos nem, vagy csak magas költségvetés mellett alkalmazható, mert hamarabb leterem a kultúra, mint ahogy felszaporodna a hasznos rovar. A gombabetegségek közül főleg a peronoszpóra és a lisztharmat okoz gondokat, amit klímaszabályozással lehet tompítani. Erre azonban Magyarországon kevés termelőnek van lehetősége, így inkább olyan fajtákat választanak, amely rezisztensek ezekre a kórokozókra.
Szerző: Tóth Noémi
Címkék:
Tájékoztatás az állatok ártalmatlanításáról ragadós száj- és ...

Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza

TRIKA ESPERT, startolunk és védünk!

A 21. század gyermekei: kütyü kontra paripa – Lovas fejlesztés: a ...

Megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség ...

Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?

Újabb rovarölő permetezőszer kapott engedélyt Magyarországon ...

Első tavaszi repcekártevőink, a szárat károsító ormányosok – ...

Hogyan segíthetik a gazdálkodókat a szaktanácsadók?

Egyensúly a szakértelem és a megfizethetőség között