Aranyszínű sárgaság Magyarországon 2025

A betegség az 1950-es években jelent meg Európában, azon belül is Franciaországban. A francia és az olasz borvidékeken tehát már jó 70 éve ismert a kórokozó. Magyarországra való érkezéséről egészen pontos adat nincs, de először 2006-ban, Csurgón, Somogy vármegyében azonosították a repképes, apró termetű amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) vektorát, viszont, mint azt dr. Molnár Péter borász, birtokigazgató, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke egy exkluzív interjúban elmondta az AgrárUnió szerkesztőjének*: „a fitoplazma kimutatása a zalai borvidéken 2013-ban történt meg, és azóta folyamatosan terjed az országban. Ez egy összetett probléma (…) kémiai hatóanyag a fitoplazma ellen nem létezik, ez egy baktériumszerű, de nem baktériumszervezet. Abban különbözik leginkább a baktériumoktól, hogy nincs sejtfala, és a növényvédő hatóanyagok túlnyomó többsége ilyen esetekben pont a sejtfalat támadja, azon keresztül hat, tehát a növényvédelmi szakma még nem tudott kikísérletezni olyan növényvédelmi hatóanyagot, ami magát a fitoplazmát tudná gátolni, írtani, megszüntetni. Tehát tulajdonképpen a védekezés a terjesztő vektorra, az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésben merül ki jelen pillanatban.” A védekezés tehát a kabócák irtására korlátozódik, rajzásuk folyamatos megfigyelésére, a növények évente többszöri rovarölő szeres kezelésére.  

Állami szintre léptünk

A nagy borvidékeken tevékenykedő gazdák, a Hegyközségi Tanácsok összefogtak. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) és a Szőlő Fitoplazma Csoport szervezésében 2025. szeptemberében kétnapos szakmai konferenciát szerveztek, hogy minél többet tudjanak meg a betegségről, ennek teljes anyaga megnézhető a HNT YouTube csatornáján**. A felderítés az ősz folyamán intenzív szakaszba lépett.

Fitoplazma levéltünete fehér bogyójú fajtánál
Fotó: Josef Klement/Wikipedia

Október elején határozat született az állami szintű védekezés elrendelésére, ami október végéig növényvédőszeres légi permetezést és 2026. április 30-ig növény-egészségügyi felderítést foglal magában. A Nébih szakemberei szinte tőkéről tőkére haladva vizsgálják az állományokat, vesznek és visznek mintákat a Hivatal laboratóriumába – lévén, hogy úgynevezett karantén-kórokozóról van szó. Feltehetjük, hogy különösen leterhelt lehet a Hivatal laboratóriuma, ezért jogos a gazdák, szőlővel foglalkozó szakemberek javaslata, hogy további laborok felállítása szükséges, hiszen az idei év megmutatta: a szőlőt támadó fitoplazma bármikor képes a stagnált állapotból kitörni és rendkívül gyorsan terjed. Persze önmagában a laborkapacitás bővítése nem fog megoldást kínálni. „Tűzfészket” jelentenek a felhagyott, elhanyagolt szőlősorok, sőt akár néhány zártkerti/kiskerti tőkéből is kiindulhat a fertőzés. Vagyis a probléma nem csak a szőlőbirtokokat, birtokosokat érinti, ehhez mindenkinek köze van. Elég csak arra gondolni, hogy ahol kimutatják a fertőzést, ott minden tőkét ki kell vágni, legjobb gyökerestül kivenni, mivel a kórokozó a növény háncsrészében, de a gyökerében is képes áttelelni. Utóbbi miatt egy hideg téli periódus is lényegében csak gyéríti, de el nem pusztítja a teljes fertőzésképes állományt. A terjesztő vektor, az amerikai szőlőkabóca teljes kiirtása azért is lehetetlen, mert noha a szőlő kártevőjéről van szó, ám vannak egyéb gazdanövényei is, különösen az erdei iszalag, de a Nébih tematikus, online elérhető ismertetője besorolja az égert és a bálványfát, valamint a mogyoró- és a fűzfaféléket is.

Fitoplazma hajtástünete fehér bogyójú fajtánál
Fotó: Josef Klement/Wikipedia

Vis maior

Egy 2025. október 21-i keltezésű, agrárminiszteri szignóval ellátott minisztériumi közlemény alapján a gazdálkodók a járvánnyal érintett területeken jogosultak lehetnek vis maior elismerésére, ehhez a Nébih által kiadott igazolást szükséges beszerezniük a vészhelyzet alátámasztására. Ezt a jelen helyzetet tekintve jogos és méltányos támogatást viszont a jövőben érdemes lehet részletesen átgondolni. Ugyanis a hosszabb távon (hiszen ahogy írtuk: nem fog eltűnni egyhamar ez a betegség) feszültségeket okozhat a szakmában a igazolással érvényesíthető, mégis általánosnak tekinthető támogatás. Röviden: az is jogosult jelenleg a vis maior-ra, aki egyébként, valamilyen oknál fogva elhanyagolta a szőlőjét, és az is, aki mindvégig gondos gazdája volt az állománynak. 

Amerikai szőlőkabóca levéllemezen
Fotó: Fondazione Edmund Mach/Yerpo/Wikipedia

Tünetek, védekezés

• minden esetben tünetegyüttes utal a fitoplazma jelenlétére
• emberre a fertőzés nem veszélyes
• fehér bogyójú fajtáknál a napnak kitett levélrészeken a levéllemezek részlegesen vagy teljesen elsárgulnak, vörös bogyójú fajtáknál bevörösödnek; megkeményednek, érdes tapintásúak lesznek (akár július vége-augusztus elején már)
• a beérett vesszők zöldes-lilás színűek
• a tél beálltával a nem érett vesszők feketednek és elpusztulnak. A következő tavasszal a megmaradt rügyekből keletkező virágzat leszárad, kevesebb fürt képződik
• korai fertőzés esetén a tőke fejlődése visszamarad
• késői fertőzés esetén a bogyók zsugorodnak, bebarnulnak, rossz ízűek lesznek
• a fürtök töppednek, lehullanak, a fürtkezdemények elpusztulhatnak
• terméshozam 20-50%-kal is csökkenhet 
• a levágott nyesedékeket (felszámoláskor a kivágott töveket is) meg kell semmisíteni
• a nyugalmi időszakban (késő ősszel és kora tavasszal) alapos lemosópermetezés szükséges
• májusban virágzáskor (L1-es lárva), júniusban terméskötődéskor (L3-as lárva), július-augusztusban a kifejlett növénynél (lárva + imágó) legalább 1-1 mélyhatású rovarölő szeres védekezés szükséges
• 2025-ben a Nébih két plusz szerre adott ki szükséghelyzeti engedélyt: a NeemAzal-TS-re és a Pyregard-ra

Akár néhány zártkerti/kiskerti tőkéből is kiindulhat a fertőzés. Vagyis a probléma nem csak a szőlőbirtokokat, birtokosokat érinti, ehhez mindenkinek köze van.

Szerző: Molnár Szilvia – AgrárUnió