Gyümölcsöző innovációk

Az eseménynek otthont adó Pullulo Kft. 2011 őszétől működik azzal a céllal, hogy a hazai gyümölcsfaszaporítóanyag-előállítást európai szintűvé fejlesszék, és az itthon még új, de az európai piacon már bizonyított fajtákat, alanyokat bevezessék. Ehhez számos elismert külföldi fajta szaporítási jogát szerezték meg. Rácz Szabó Róbert, a társaság egyik tulajdonosa szerint a magyar termelők is egyre nyitottabbak a külföldön már jelentős karriert befutott, bizonyítottan stabilan jövedelmező fajtákra. Ennek kiszolgálására a cég több, hosszú távra szóló licencjoggal rendelkezik szilva, kajszi, cseresznye, meggy, mandula és alma fajokon belül, de vevői rendelésre egyedi szaporítási jogot is beszereznek, ha szükséges.

Mikroszaporítás, innováció

Kínálatukban szerepel az itthon még újdonságnak számító, elsősorban mikroszaporítással előállított alanyok használata is. A mikroszaporítás alkalmazásával egységes, nagy mennyiségű növényanyag állítható elő a világ bármely pontján, klímától és évszaktól függetlenül, szabályozott, laboratóriumi körülmények között. Az így előállított növények egészségi állapota kiváló, hiszen csak a szabadföldön károsító baktériumoktól, gombáktól és vírusoktól mentes növényanyag felszaporítása és kiültetése történik meg az eljárás során.

Céljuk az utóbbi időben világszinten sláger terméknek számító héjasok, így a dió, mandula, mogyoró hazai termőterületének növelése. Mandula esetében jelentős hozzáadott értékkel rendelkeznek, hiszen a hazai fajták mellett a vezető világfajtákat is alaposan ismerik, ezeket saját bemutató ültetvényükön figyelik meg, modern alanyokat használnak, és szaktanácsadási szolgáltatást is nyújtanak a növényekhez. Jelentős fejlődést értek el a dióoltványok előállításában: saját technológiájuk eredményeként Magyarországon a legnagyobb mennyiségben állítanak elő konténeres dióoltványokat, kizárólag kézben oltással, egyéves technológiával, ami biztonságos eredést eredményez. Új kultúraként bevezették a magyar piacra a törökmogyoró alanyú törzses mogyorót. Ez az alany jó szárazságtűrő és nem sarjadzik, a törzses oltványok előnye pedig a gépi szedés lehetősége.

A Pullulo partner számos innovatív fejlesztésben is. Ők készítették el a meggyfákat a KITE derecskei kísérleti telepén folyó meggy alany- és fajtakísérlethez, amelynek célja, hogy a meggyültetvényekben teljesen automatizált, emberi kéz érintése nélküli technológia valósuljon meg, és önjáró betakarítógéppel szüretelhető legyen az ültetvény.

A klónalanyoké a jövő

A szakterület egyik legnagyobb szakértője, dr. Hrotkó Károly professzor emeritus, az MTA doktora is megtisztelte jelenlétével a rendezvényt, és az európai ültetvényekben alkalmazott korszerű alanyhasználatról tartott kimerítő és alapos előadást.

Az elmúlt néhány évtizedben megváltozott az alany- és fajtahasználat, a termelési rendszer. A klíma változékonysága újabb kihívások elé állítja a gyümölcsfákat mind ökológiai, mind növénykórtani szempontból. Az alany köztudottan befolyásolja a nemes fajta generatív és vegetatív teljesítőképességét, mint például a termőképességét, a termőre fordulását, a növekedési erélyét, a gyümölcs minőségét és tárolhatóságát, a legújabb kutatások alapján még a virágok fagytűrésére is hatással van. Az alany számos tulajdonsága lehetővé teszi, hogy a nemes fajtát az igényeihez képest más körülmények közé telepíthessék. A termelés magas kockázata miatt egyre fontosabb kérdés, hogy mely alanyokon lehet sikeresen gyümölcsöt termeszteni.

Hrotkó Károly előadásában beszélt arról az általános tendenciáról, hogy a magoncalanyok visszaszorulnak, és a klónalanyoké a jövő, a csemeték jelentős részét in vitro állítják elő. Ma már viszonylag hatékony, fajtákra adaptált in vitro szaporítási eljárások, mikroszaporítási és hajtás-, illetve növényregenerációs módszerek állnak rendelkezésre számos gyümölcsfaj, például alma, szilva, cseresznye, kajszi stb. esetében. Az eljárás során mesterséges, steril körülmények között, táptalajon indukálják a szervfejlődést; először a hajtások fejlődését és növekedését, illetve azok sokszorozódását a kívánt mennyiségben, majd az így előállított hajtásokat szintén laboratóriumi körülmények között gyökereztetik meg, mielőtt a növények kikerülnek a természetes környezetbe: az üvegházba, fóliasátorba vagy szabadföldbe. Az új nemesítésű fajhibrid alanyok gyorsan a termesztése kerülnek. A dugványozással, bujtással szaporított klónalanyoknak számos előnyük van: így korábban fordulnak termőre, akár a 2. évben, nagyobb terméshozam várható, igaz, ezért cserébe magasabb a növények tápanyagigénye is, a végeredmény viszont egy ízletesebb gyümölcs.

Hrotkó professzor megemlítette azt is, hogy az innovatív termelők jó része külföldről szerzi be az új alanyokat.

A szilva, a kajszi és az őszibarack esetében a termesztői elvárások közül kiemelte a földről szedhető koronaformákhoz alkalmas alanyokat, hiszen egyre kevesebb az emberi munkaerő, a mandula esetében pedig a gépi szedéshez alkalmas alanyok használatát javasolta.

Megjelent a pályázat

Az ágazatnak ma már rengeteg kihívásnak meg kell felelnie, alkalmazkodnia kell a folyamatosan változó piaci igényekhez, ezek kielégítéséhez pedig elengedhetetlenül szükségesek az innovatív termesztéstechnológiai megoldások alkalmazása, a fajtaválaszték korszerűsítése, az öntözött ültetvények területének növelése, valamint az ökológiai művelésmód alkalmazása. Érthetően a szakma régóta várja azt a pályázati kiírást, amely a rendezvényt követő hetekben, július elején meg is jelent a társadalmi egyeztetést követően. A támogatási lehetőségről dr. Sidlovits Diána, a NAK Mezőgazdasági Igazgatóságának Kertészeti csoportvezetője tartott előadást a dánszentmiklósi szakmai napon. A 2023−2027 KAP Stratégiai Terv keretében kiírt pályázaton ültetvény telepítésére, cseréjére és a 10 évnél nem öregebb ültetvények korszerűsítésére lehet támogatást igényelni szeptember 10-től (erről részletesen beszámoltunk az AgrárUnió májusi lapszámában). A stabil, piacképes termelés szempontjából egyik fontos feltétele a pályázatnak, hogy ültetvénytelepítés kizárólag víztakarékos öntözőrendszer kiépítésével együtt támogatott.

Sok gazdálkodó csak hitel segítségével tudja majd megvalósítani a beruházásokat, ehhez adott segítséget Kovács Gábor, az OTP Agrár munkatársa, aki arról tájékoztatott, hogy a kamattámogatást és a kezességvállalást a megnyert pályázati (beruházási) összeg után tudják igényelni az ügyfelek, erre nagy valószínűséggel az első támogatói okiratok kiadása után, az év végén kerül majd sor.

Ágazati pillanatfelvétel

A házigazda Pullulo Kft. vezetője, Rácz Szabó Róbert a Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesületének elnöke is egyben. A szakembert a szektor jelenlegi helyzetéről, kilátásairól kérdeztük.

Mi a helyzet most az ágazatban?

A 2004-es EU-s csatlakozás idején a gyümölcsfaiskolák 30 százaléka bezárt, és ma is hasonló hullámvölgyet él meg az ágazat. Ennek egyik oka az, hogy az árudai forgalom jelentős hányada a szabadgyökerűről a konténeresre tevődött át, és sokan nem tudták meglépni ezt a technológiai átállást. Másrészt nehézkes a generációváltás ebben az ágazatban is, így több faiskola azért fejezi be a működését, mert nincs kinek átadni a stafétát.

Nyugat-Európában ma már olyan magánkézben lévő, tőkeerős nemesítő házak működnek, akikkel képtelenség versenyezni. Kinyílt a világ, és a termelők kimennek, és ott bevásárolnak a kurrens fajtákból. Ez a trend is hatással van az amúgy is az utolsó óráiban lévő, régi nagy magyar állami faiskolákra, vagyis ennek a folyamatnak is lesz rövidtávon piactisztító hatása Magyarországon. Ennek következtében az iskolák újabb 30-50 százaléka tűnhet el. Ez egyébként nem magyar sajátság, hanem nemzetközi trend, a környező országokban, például Szlovéniában, Ausztriában, Horvátországban is hasonló folyamatok zajlanak, és jellemzően 1-2 nagy és 3-4 kis faiskola szolgálja ki a belföldi piacot.

A most kiírt, ültetvényekre vonatkozó pályázatok sem fordíthatják meg a trendet?

Nem, mert a fentebb említett okok miatt biztosan sokan kénytelenek lesznek bezárni a vállalkozásukat. Ugyanakkor azt gondolom, a pályázati támogatás, illetve az idén tapasztalt gyümölcsárak miatt 2025 végére igen erős kereslet alakul majd ki az oltványok iránt, ami akár nagyfokú oltványhiányt is generálhat jövő év őszére.