TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.491,45 Ft (tonna)
Napraforgómag: 210.809,78 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 73.793,05 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 66.536,23 Ft (tonna)
Repcemag: 195.119,15 Ft (tonna)
Full-fat szója: 198.330,02 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 615 Ft
Benzin ára: 595 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 363,87
USD: 308,52
CHF: 394,43
GBP: 417,49
Hirdetés
Tovább csökkent a mezőgazdaságigép-forgalom

Tovább csökkent a mezőgazdaságigép-forgalom

Gépesítés - 2025.03.21

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 196,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024-ben, ami 32 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 88,3 milliárd forintot fordítottak, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest. A géppiacon belül az erőgépek a forgalmazás 51 százalékát tették ki.

A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen 2023 első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3–5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg. 2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat. Ugyancsak visszaesés történt az európai mezőgép-kereskedelemben is – közli legfrissebb számában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Statisztikai jelentések – „Mezőgazdasági gépek forgalma 2024. év” kiadványa.

A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette

Amint a szerző, Boldog Valéria kifejti, 2023-ban a gépeladás 25 százalékkal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma. A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. A mezőgazdasági géppiac 2024-ben tovább zsugorodott, 32 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépértékesítés az előző évhez képest. Az elmúlt évek nehézségei miatt – az aszály, az alacsony terményárak, az orosz-ukrán háború, a kamatkörnyezet alakulása – a magyar gazdák vásárlóereje és gépbeszerzési hajlandósága alacsonyabb, mint korábban volt. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is szükséges. Az ágazati szereplők a piac élénkülésére számítanak 2025-ben, az évet a különböző támogatási címek fogják meghatározni.

Tovább csökkent a mezőgazdaságigép-forgalom

Az alkatrészeladás folyamatos emelkedést mutat

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 196,8 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024-ben. Ez a forgalom 32 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi eladásoktól, és a 2020. évi gépértékesítéshez hasonlóan alakult. A támogatási források rendelkezésre állásától függő és ezért hullámzó újgép-értékesítés mellett az alkatrészeladás viszont az elmúlt években folyamatos emelkedést mutat. A gazdálkodók 88,3 milliárd forintot fordítottak a gépek üzemeltetéséhez, javításhoz szükséges alkatrészek beszerzésére 2024-ben, ami 3 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest.

A három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 48 százaléka

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 67 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás 48 százaléka. 2024-ben az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 9, illetve 7 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az első tíz forgalmazó az alkatrészek esetében még nagyobb arányban (81 százalék) vesz részt a piaci igények kielégítésében.

A mezőgazdasági termelők az erőgépek beszerzésére 99,4 milliárd forintot fordítottak 2024-ben, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének felét tette ki. Az erőgép-beruházásokon belül a traktorok 58, a kombájnok 17, míg a teljes értékesítésen belül a traktorok 29, a gabonakombájnok pedig 9 százalékos részarányt képviseltek.

31 százalékkal kevesebb traktort vettek 2024-ben

A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai kínálat. A magyar gazdák 31 százalékkal kevesebb traktort vettek 2024-ben, mint egy évvel korábban, 2022-höz képest pedig 60 százalékkal esett vissza az értékesítés. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2024-ben az egy évvel korábbi évhez képest 748-cal kevesebb, azaz 1677 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 56,6 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti, valamint az 50–100 LE-s kategória képviselte 35, illetve 18 százalékkal. Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024-ben, míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 42 százalék volt. Az 50 LE alatti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet, ebben a teljesítménykategóriában az előző évi szinten alakult az értékesítés. A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján – a márkák versenyében – az éllovas a John Deere, ezt követte a CLAAS, a Solis és a New Holland 2024-ben. Az önjáró rakodók értékesítése 5 százalékkal maradt el 2024-ben a bázisidőszak eladásaitól, ami 426 rakodógép eladását jelentette.

A gabonakombájn-piac 59 százalékkal esett vissza

 A legnagyobb mértékű „zuhanás” a gabonakombájnok piacát érintette. A gabonakombájn-piac 59 százalékkal esett vissza, mindösszesen 123 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 17,2 milliárd forint értékben, míg egy évvel korábban 299-et értékesítettek 40 milliárd forint értékben. 2022-höz képest pedig 70 százalékkal csökkent az eladott kombájnok száma, akkor 403-at értékesítettek 50,5 milliárd forintért. A mezőgazdasági munkagéppiacon is visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (4054 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 4 százalékkal maradt el az értékesítés 2024-ben az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a szárzúzókból, a tárcsás talajművelőkből és az ekékből vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók.

Az öntözőgépek forgalma 83 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat

A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 2 százalékkal maradt el a kereslet az előző évitől. Tápanyag-kijuttató gépekből (488 darab) 46, vetőgépekből (489 darab) 43 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (398 darab) képviselték. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (178 darab), ami 59 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól. A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 44 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 42 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből 56 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 165-re volt vevő.

Az öntözőgépek forgalma 83 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, 2024-ben 18,1 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023-ban 9,9 milliárd forint értékben. A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 20 százalékkal csökkent a tavalyi évben, pótkocsikból 564 darabot adtak el az egy évvel korábbi 698-cal szemben. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek harmada volt hazai gyártású termék. A gazdaságokba került permetezőgépekből 31, a szállítójárművekből 38 százalék, a traktoros homlokrakodóknak pedig közel 60 százaléka származott hazai gyártóüzemből.

Címkék: mezőgazdasági gép, géppiac
Friss hírek
Kiemelt hírek