
A mezőgépek veteránjai – KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép
Gépesítés - 2025.01.12
Nagyzolás nélkül kijelenthetjük, hogy ez a magyar gép forradalmasította a vetést. Bemutatásához sok segítséget kaptam a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeum igazgatójától, dr. Kovács Imrétől. A múzeum állandó kiállításának egyik ritkasága a KÜHNE HUNGÁRIA DRILL vetőgép. Az alábbi történeti anyag elkészítéséhez merítettem dr. Hentz Károly mezőgazdasági gépészmérnök, korábbi múzeumigazgató írásából*.
Amióta az emberiség átváltott a gyűjtögetésről a mezőgazdaságra, nagyjából 10-12 ezer éve, történelmi távlatban nézve szinte máig kötényből, kézzel szórták a vetőmagot az úgy-ahogy megművelt földre. E módszernek több hátránya volt: az egyenetlen szóráskép, a felszínen maradó vetőmagot elsodorhatta a szél, elmoshatta az eső, megehették madarak, ürgék és pockok. Persze nagyon lassú munka volt, minimális területteljesítménnyel.
A nagy előrelépés a 19. század második felében következett be, akkor jelentek meg az első mezőgépek, ekék, boronák – és vetőgépek. Addig csak minimális fémet használtak fel, az ekék gerendelye fából készült, de a nagyipar megteremtette a fémszerkezetek gyártását, azóta beszélhetünk mezőgépekről.
Eredetileg lovak vontatták, egyszerű volt a futóműve és kormányzása. Mégis tökéletesen követte a négylábúakat, és pontosan tartotta a sorok távolságát.
Éppen akkoriban, pontosabban 1857-től a Magyar-Óvári manufakturális kisüzemben már készültek mezőgazdasági gépek és eszközök (ekék, boronák, kapálógépek és kukoricamorzsolók), majd 1863-ban Kühne Ede (1839–1903) – a gyár művezetője – és egy gazda megvásárolták a gyárat. Az 1865-ben kiadott képes prospektusban már szerepelt a háromsoros vetőeke, a négysoros mosoni dobvetőgép, különböző sorvetőgépek és saját rendszerű kanalas vetőgép. A hazai viszonyokat ekkor még kívülről szemlélő, Németországban született ifjú Kühne felismerte, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyártás csak akkor lehet a külfölddel versenyképes, ha egy-egy géptípus tömeges előállítására rendezkedik be.
Ez a vetőgép volt az első a világon, amelyhez variálható, különböző méretű és alakú vetőelemkészletet adtak. Szerkezeti egyszerűsége mellett a vetési pontossága és egyenletessége, továbbá a kis vonóerőigénye miatt nem volt versenytársa a nemzetközi piacon.
A Hungária Drill színrelépése
Az 1860-as évek végén már Kühne Ede tervezte és építtette az első lóvontatású hazai vetőgépet. Ez már kiküszöbölte a felszínre szórás hátrányait: a csoroszlya sekély mélyedést hoz létre, továbbá a vetőgép mögött keresztben húzott lánc vagy henger betakarja a magokat. 1874-ben kezdték el gyártani a Hungária Drill sorvetőgépeket. A merítő-korongos, lófogatú sorvetőgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette, jelentős hazai és nemzetközi hírnevet hozott.
A szerkezet nagyon egyszerű, lényegében követte az akkori vetőgépek konstrukcióját, a nagy újdonság, a merítő-korongos kanalas sorvető kívülről nem látszik.
Kühne később így írt róla: „Hungária-Drill sorvetőm a szerkezeti elvek egész sorozatának megteremtője volt, számos versenyen győzött, és még ma is kedvenc gépe a magyar gazdának.” Az 1866-os bécsi kiállításon vetőgépükkel érték el első nemzetközi sikerüket. 1869-től „Kühne E. Gazdasági Gépgyár” néven működött tovább a cég. Termékköre továbbra is átfogta a gazdasági gépek teljes palettáját, de egyedülálló vetőgépe vált a főtermékké. 1874-ben a Kühne cég főgyártmánya a szabadalmaztatott Hungária Drill fogatos vetőgép volt – általában két lovat fogtak eléje –, amely a gyárnak évtizedekig átütő sikert hozott itthon és Európa-szerte.
Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki a 10 ezredik Hungária Drill vetőgépet, ebből a típusból a 20. század fordulójáig 22 ezret gyártottak.
Kühne vetőgépének előnyei
A merítő-korongos – kanalas sorvető – szerkezet kimagasló vetési pontosságot nyújtott. Kühne felismerte, hogy a különböző magtípusokhoz és magméretekhez – a mákszemtől a lóbabig – különböző geometriájú vetőelemre van szükség. Ez a vetőgép volt az első a világon, amelyhez variálható, különböző méretű és alakú vetőelemkészletet adtak. Szerkezeti egyszerűsége mellett a vetési pontossága és egyenletessége, továbbá a kis vonóerőigénye miatt nem volt versenytársa a nemzetközi piacon.
A csoroszlyákba az aprótól a nagyméretűig kerülhetnek magok, ennek titka, hogy cserélhető, különböző méretű vetőelem-készletet adtak a vetőgéphez.
A merítőkorongokat fogaskerék-áttétellel – áttételváltási lehetőséggel, cserekerekekkel – közvetlenül a járókerekek forgatták. A vetőcsoroszlyákat kiemelni és a vetőhengerek hajtását kikapcsolni egyidejűleg emeltyűvel lehetett. A gépet 13−15 soros kivitelben emeltyűkaros kormányszerkezettel gyártották, hogy ügyesen mozogjon a táblavégi fordulókban.
A mosoni gyártmányú vetőgépek több mint ötven éven át a világszínvonalat képviselték. Termékeik 1869−1875 között 39 alkalommal kaptak rangos érem- és oklevél-kitüntetést. Ez idő tájt a Kühne gyár Hungária Drill vetőgépét a „legjobb magyar sorvetőgép”-nek választották meg, az 1878-as párizsi világkiállításon pedig a legmagasabb díjban részesült az összehasonlító üzemi vizsgálatok eredménye alapján. Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki a tízezredik (!) Hungária Drill vetőgépet, ebből a típusból a 20. század fordulójáig huszonkétezret gyártottak. Nagy előnye volt, hogy bármilyen magot akart vetni a gazda, nem kellett több/más vetőgépet vásárolnia, mert egyetlen is elláthatott minden feladatot. Ráadásul a vetőmaggal együtt adagolhatta a műtrágyát is.
A 1900-as párizsi világkiállításról hazafelé tartó perzsa sah meglátogatta az üzemet, majd megvette Perzsia minden bizonnyal első mezőgazdasági gépét: a Hungária Drill vetőgépet. Kühne munkássága elismeréseként 1873-ban megkapta a Koronás Arany Érdemkeresztet, 1878-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjét, 1896-ban a III. osztályú Vaskorona-rendjelet.
Minden mechanikusan működik, „egyszerű paraszti ésszel” és néhány szerszámmal minden beállítást, karbantartást és egyszerűbb javításokat meg lehetett oldani
A Mezőgazdasági Eszköz- és Gépfejlődés-történeti Szakmúzeumban nemcsak teljes vetőgépek vannak, hanem kisebb oktatási modellek is azért, hogy akár a mai gazdák is megismerhessék, illetve megtanulhassák a vetőgép beállítását különböző magméretre és eltérő sortávolságokra. Minden mechanikusan működik, nagyon egyszerűen, „józan paraszti ésszel” átlátható, néhány szerszámmal mindent meg lehet oldani.
Mint tudjuk, egy ötlet, egy találmány, még nem innováció. Az innovációhoz hozzá tartozik a sikeres piaci bevezetés és a tömeges használat, elégedett használók. A Kühne variálható sorvetőgépe tízezres nagyságrendben terjedt el az országban, óriási hatása volt a mezőgazdaság fellendítésében. Korszakalkotó újításnak tekinthető mindmáig!
*Dr. Hentz Károly: Hungária Drill vetőgép – Gépmúzeum. In: Profi Mezőgazdasági Gépmagazin 2020/3. Online: agrotrend.hu/technika/profimagazin/hungaria-drill-vetogep-gepmuzeum
Szerző: Karlovitz Kristóf
Címkék: vetőgép
Mi történik télen a repcetáblákon?

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...

A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit

Rekordszámú új traktorregisztráció volt a Fendt-nél 2024-ben

Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Megjelent Magyarországon a kiskérődzők pestise

Továbbra is magas a napraforgó ára

A szőke szépség (2. rész) – Haflingi ló felvezetésben, ...

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban