TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 68.094,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 155.194,32 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 66.682,42 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.633,74 Ft (tonna)
Repcemag: 167.114,95 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.655,20 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 623 Ft
Benzin ára: 616 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 392,92
USD: 360,91
CHF: 402,89
GBP: 467,23
Hirdetés
Tények, tévhitek a takarmányozásról

Tények, tévhitek a takarmányozásról

Állattenyésztés - 2022.02.07

Igaz-e, hogy antibiotikumokkal és GMO-val etetett állatok húsát esszük? Évek óta tapasztalható trend, hogy a közvélemény – vagyis a mezőgazdasági termékek fogyasztói – egyre élénkebben érdeklődnek az előállított élelmiszerek biztonsága, illetve a termelés környezetbarát mivolta, fenntarthatósága iránt.

Az ezzel kapcsolatos kérdésekre igyekszik megnyugtató válaszokat adni a NAK új kiadványa. Cikkünket vitaindítónak szánjuk, szívesen adunk helyet lapunk hasábjain a tudományos alapú cáfolatoknak is.

Az agráriumon belül folyamatosan erősödnek az állattenyésztési ágazatokkal és a gazdálkodókkal szembeni támadások – állítja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) állategészségüggyel foglalkozó új online kézikönyve (Meat the Facts III.). Az európai állattenyésztőket a szigorodó klíma- és környezetvédelmi, valamint állategészségügyi és -jólléti szabályozások mellett a „zöld kérdések” is újabb és újabb kihívások elé állítják. A sok esetben egyoldalú szemléletet tükröző, nem tudományos alapokon nyugvó tévhitek megcáfolását célul kitűző kiadvány számos „forró” témával foglalkozik.

A genetikai előrehaladás valóban előre vezet

Felteszi például a kérdést, hogy mit jelent a genetikai állomány javítása az állattenyésztésben. A genomszelekció nem óriási csirkék és hatalmas tőgyű tehenek létrehozását célozza, hanem az egyedek legjobb tulajdonságainak szelekciójára törekszik a hatékonyabb termelés és a betegségekkel szembeni jobb ellenálló képesség érdekében. A sertések, baromfifélék és halak esetében az elmúlt 30 évben bekövetkezett genetikai előrehaladásnak köszönhetően hatalmasat javult a fajlagos takarmányhasznosítás, mégpedig az állatjóllét szintjének csökkenése nélkül. A haszonállatok egyre hatékonyabban alakítják át a takarmányokat állati termékké, vagyis egységnyi termék előállításához egyre kevesebb takarmányra van szükség. Ez nemcsak több jövedelmet jelent a gazdáknak, hanem – és ez kevésbé ismert – jelentős környezeti előnye is van a kevesebb trágyatermelés és ezáltal az alacsonyabb nitrogénürítés következtében.

Szintén elterjedt tévhit, hogy az intenzív rendszerekben gyorsabban és kövérebbre hizlalhatók a csirkék, amelyek így csakis egészségtelen táplálékforrásul szolgálhatnak. Valójában a madarakra élettanilag a gyors növekedés jellemző, amit a nemesítők igyekeznek kihasználni. Ennek eredménye az, hogy rendkívül gyorsan növekvő baromfifajtákat és -hibrideket állítottak elő. Nem igaz ugyanakkor, hogy a modern baromfifélék lábai nem képesek megtartani az állatok saját súlyát, hamar eltörnek a végtagjaik, illetve lényegében mozogni sem tudnak. A tenyésztők alapvető célja viszont egyértelműen az, hogy egészséges, szilárd szervezetű, jól gyarapodó tenyészállatokat állítsanak elő. A tápanyag- és/vagy ásványianyag-hiány miatt előfordulhatnak hiánytünetek a felnevelés során, de ezek a takarmányozás javításával kezelhetőek.

Szigorúan szabályozott antibiotikum-használat

A közvéleményben gyakran felmerülő kérdés az is, miért használnak a gazdák antibiotikumot. Ez az állatok bakteriális fertőzéseinek gyógyítására való (akárcsak az embereknél), de Európában a haszonállatok kezelésére csak az állatorvos diagnózisát követően lehet antibiotikumokat használni, vagyis szigorú szabályok vonatkoznak az alkalmazásukra. A gazdálkodóknak pedig természetesen erkölcsi és jogi kötelességük, hogy a drágán felnevelt állataikat egészségesen tartsák. 2022-től egyébként az egész EU területén egységes és szigorú szabályok lépnek életbe az antibiotikum-használattal, -nyilvántartással és -nyomonkövetéssel kapcsolatban. Az antibiotikumok nem használhatóak rutinszerűen sem az elégtelen higiénia, sem pedig a nem megfelelő tartás vagy állománymenedzsment ellensúlyozására.

Ehhez kapcsolódó aggály, hogy az élelmiszerekben vajon nem találhatók-e gyógyszer- vagy antibiotikum-maradványok. A válasz kategorikus nem, mert az uniós szabályok megvédik a fogyasztókat az állati eredetű élelmiszerekben előforduló káros szermaradványoktól azáltal, hogy határidőt szabnak az antibiotikumok vagy más gyógyszerek állati szervezetből való kiürülésére, mielőtt bármilyen élelmiszer forgalomba kerülne. A kezelt állatokban és azok termékeiben, például a tejben vagy a tojásban található állatgyógyászati szerek mennyisége idővel csökken, mivel azok lebomlanak és kiürülnek az állat testéből. Ezt az időt minden új állatgyógyászati készítmény forgalombahelyezési engedélye előtt vizsgálják. Ráadásul elővigyázatosságból a tényleges maximális szermaradvány-határértékek gyakran több ezerszer alacsonyabbak annál a szintnél, ami már negatív hatással lenne a fogyasztók egészségére.

A genetikai állomány javítása az egyedek legjobb tulajdonságainak szelekciójára törekszik a hatékonyabb termelés és a betegségekkel szembeni jobb ellenálló képesség érdekében. Ennek köszönhetően az elmúlt 30 évben hatalmasat javult a fajlagos takarmányhasznosítás, mégpedig az állatjóllét szintjének csökkenése nélkül.

Több mint 25 éve van a takarmányban GMO

Fontos felvetés az is, hogy az állati takarmány tartalmaz-e genetikailag módosított növényekből származó összetevőket. A válasz részben igen, hiszen az EU-ban használt szójaliszt nagy részét géntechnológiával módosított szójababból állítják elő. Viszont számos tudományos kutatás alátámasztja, hogy az engedélyezett génmódosított növények ugyanolyan biztonságosak emberi vagy állati fogyasztásra, mint a nem génmódosított megfelelőik. A GM takarmány-alapanyagok már több mint 25 éve jelen vannak az állatitakarmány-gyártásban, de az EU-ban kötelező jelölni minden olyan takarmányt, amely több mint 0,9 százalékban GM alapanyagot tartalmaz, így ez nyomon követhető.

Precíziós technológiák a maximális hatékonyságért

Végezetül az is visszatérő téma a modern mezőgazdasággal kapcsolatban, hogy a precíziós gazdálkodás, állategészségügy és állatjólét nemcsak arról szól-e, hogy az élő munkát kiszorítsák a termelésből. Igazság szerint éppen az ellenkezőjéről, hiszen mindez a gazdálkodó mindennapi feladatainak megkönnyítését és a termelés hatékonyságának növelését célozza. A digitalizáció és a precíziós gazdálkodás nem olyan gazdálkodási rendszert takar, ahol mindent gépek végeznek. A precíziós állattenyésztés része például az állatok egészségi állapotának és jóllétének figyelemmel kísérése, az erőforrások felhasználásának és a termelékenységnek a nyomon követése. Ez lehetővé teszi az adatok gyűjtését és megosztását, valamint azt, hogy a gazdák maximalizálhassák a takarmány és más erőforrások felhasználásának hatékonyságát a pazarlás elkerülése és az állomány ökológiai lábnyomának csökkentése érdekében. A jövőben ezek a technológiák a klímaszabályozó rendszerrel is összekapcsolhatók lesznek.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: GMO, takarmány, takarmányozás, antibiotikum
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Mit mutatnak a kalászos állományok?

A búzatermesztés jelentős szerepet játszik az ország élelmiszer-ellátásában és gazdaságában. Az elvetett búzák ...