TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 640 Ft
Benzin ára: 632 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 401,25
USD: 382,8
CHF: 424,48
GBP: 481,83
Hirdetés
Szabad csirkék

Szabad csirkék

Állattenyésztés - 2015.05.28

A szabadtartásos csirkenevelést tulajdonképpen ökotartásnak is nevezhetjük. 
Ez nemcsak a tartás módjában, hanem az alkalmazott fajtákban és a felhasznált 
takarmányok összeállításában is jelentősen eltér a brojler csirke nevelésétől. 
Hogy pontosan mi a különbség és milyen jövőjük van az úgynevezett „boldog, 
tanyasi csirkéknek”, arról az évente csaknem 40 millió szárnyast feldolgozó 
Master Good cégcsoport ügyvezetőjét, Bárány Lászlót kérdeztük.


– Magyarországon minden harmadik csirkét a Master Good Cégcsoport kisvárdai vágóüzemében dolgoznak fel, ami idén 38 millió darabot jelent – mondta a 100%-ban családi vállalkozás ügyvezető igazgatója. – Ezen belül jelentős mennyiségben dolgozunk fel szabad tartásban nevelkedett csirkét is. A szabad- vagy ökotartásos csirkenevelés szabályait egységes európai uniós jogszabályok írják elő, betartásukat pedig a rendszeres vevői auditok szavatolják.
Csak néhány jellemző különbséget említenék: szabad tartás céljára úgynevezett rusztikus, lassú növekedésű fajtákat használhatunk. Ezek a fajták még anyáink és nagyanyáink idejéből származnak. Tollazatuk sárga színű, lábuk és bőrük színe is természetesen sárga. A nevelési idő – 
a lassú növekedési genetika miatt – duplája az ipari brojlercsirkéének, 80 napos korukra lesznek vágásra érettek. Ezek az állatok életük felét (6 hetes kitollasodásuk után) napközben a szabad kifutón töltik, ahol kedvükre kapirgálhatnak, illetve csipegethetnek a fű zöld hajtásaiból. A felhasználható takarmány összetétele szigorúan szabályozott, csak természetes alapanyagokból állhat, sőt még a fehérje forrásául szolgáló szója is csak 
GMO-mentes lehet. Természetesen a tá--pok nem tartalmaznak semmiféle hozamfokozót, ezért ezeknek a csirkéknek a húsa egészséges. A szabadtartású csirkék növekedési sebessége egyébként meg sem közelíti az ipari brojlercsirkéét, mert dupla annyi idő alatt az élősúlyuk csak 2,10-2,20 kg/db.
– A baromfivész kapcsán a kétezres évek közepén jelentősen visszaesett a kereslet a termékek iránt. Érzékelhető-e még manapság is félelem a fogyasztókban, vagy mára ez teljesen eltűnt?
– A madárinfluenza okozta pánik, illetve baromfimegbetegedés valóban komoly gazdasági károkat okozott az egész hazai baromfiágazatnak. Elsősorban a csirkehús iránti kereslet esett vissza, néhány hónapon keresztül 25–30%-kal kevesebb fogyott úgy, hogy közben egyetlen egy csirkemegbetegedést sem állapítottak meg abban az időben. Szerencsére a fogyasztók hamar kigyógyultak a „pánikipar” gerjesztette félelmekből. Erre jó példa, hogy az elmúlt időszakban Európa több pontján is előfordult szórványos madárinfluenza megbetegedés, de semmilyen érzékelhető, fogyasztást csökkentő hatása nem volt.
– Egyáltalán van-e létjogosultsága annak a kérdésnek, hogy a szabadtartásos baromfinál nagyobb egyes fertőzések megjelenésének az aránya?
– A szabadtartásos baromfi rusztikus fajtája sokkal ellenállóbb minden megbetegedéssel szemben, ami megmutatkozik abban is, hogy a 80 napos nevelési időben feleannyi elhullással nevelhetők ezek a madarak, mint az „agyondédelgetett” ipari csirkék a klimatizált istállóban. Ugyanakkor minden pozitívum mellett azért azt is meg kell jegyezni, hogy a szabadtartásos környezetben nevelt élő csirke, illetve az abból feldolgozott vágott csirke (tanyasi csirke márkanéven) prémium termék. Mint minden prémium termék, magas árfekvésű, fogyasztói ára csaknem duplája az ipari csirkének, és ezért nem válhat tömegtermékké.

– Biotartásnak számít-e a szabad tartásos csirkenevelés?
– Az ezzel a tartási móddal nevelt élő baromfi csak egy dologban különbözik a biocsirkétől, mégpedig abban, hogy a takarmány alapanyaga, a kukorica, a búza nem biotermelésből származik. Ha viszont ezt a biogabona összetevőt alkalmaznánk, akkor a baromfihús ára nem kétszerese, hanem három-három és félszerese lenne az ipari csirkehúsénak.
– Milyen feltételeknek kell megfelelniük azoknak, akik szabadtartásos csirkenevelésbe fognak? Vannak-e speciális állatjóléti előírások?
– A speciális állatjóléti előírások közé tartozik például, hogy biztosítani kell a szabadba történő kijárást, és ugyancsak fontos, hogy a tartási módnak megfelelő fajtát alkalmazzunk. Ezeket a csirkéket ugyancsak állatjóléti szempontokból az istállóban is alacsony telepítési sűrűséggel neveljük, ami azt jelenti, hogy négyzetméterenként csupán 13 jószágot tartunk, szemben az intenzív tartási formával, ahol 18 csirke él egy négyzetméteren. Ugyancsak előírás, amit szigorúan be is tartunk, hogy egy istállóban, egy légtérben hatezer csirkénél többet nem nevelünk, ezzel is jelezzük a vásárlók felé, hogy ez nem tömegtermék.

Bárány LászlóBárány László

ügyvezető

– A cégcsoport milyen mennyiségben állít elő szabadtartásos csirkét, és milyen piacokon értékesítik a terméket?
– A Master Good tizennégy évvel ezelőtt kezdte el a tanyasi csirke, azaz a szabadtartású csirkenevelési és értékesítési programot. Eleinte nagyon kis mennyiségben, hetente mindössze 500-600 darabot vágtunk. A negyedik év után léptük át a heti 2000 darabot, jelenleg pedig ez a mennyiség – köszönhetően a szisztematikus marketingmunkának – hetente eléri a 16–18 ezret is. Ezt elsősorban belföldön értékesítjük, de néhány hónappal ezelőtt jelentkezett egy új vevő is, 
a HIPP gyermektápszergyártó cég, amellyel komoly és hosszútávú együttműködést tervezünk a szabadtartásban nevelt csirkehúsra alapozva. Cégünk egyébként idén mintegy harmincnyolcmillió csirkét dolgoz fel, ami a hazai termelés legalább 30 százaléka. Eb---ből várhatóan 820–850 ezer darab lesz a szabadtartásban felnevelt baromfi. Nagyon elégedettek lennénk, ha öt éven belül ezt a mennyiséget évi másfél millióra tudnánk növelni. 
A szabadtartású csirkék hizlalását 60%-ban saját telepeinken végezzük, 40%-át pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő vállalkozó családok farmjain termeltetjük és onnan vásároljuk fel.

Négyzetméterenként csupán 13 jószágot tartunk, szemben az intenzív tartási formával, ahol 18 csirke él egy négyzetméteren.




Szerző: AgrárUnió ©

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Az AMAZONE ekék mostantól integrált Furrow Press ...

Értékesítési együttműködés a VSS Machinebouw B.V. vállalattal