Lépések a karbonsemlegesség felé
Agrárgazdaság - 2020.02.28
Csökkenthető a mezőgazdaságban
az üvegházhatású gázok
kibocsátása
2019 decemberében Magyarország is rábólintott az Európai Unió azon tervére, hogy az európai országok 2050-re karbonsemlegessé, vagyis nettó nulla szén-dioxidot kibocsátó gazdaságokká váljanak. Milyen lépéseket kell bevezetni a mezőgazdaságban ahhoz, hogy ez a célkitűzés valóban teljesíthetővé váljon a következő három évtizedben?
Tisztelt Látogatónk!
A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!
Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.
Belépés
Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!
A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és az egyéb talajhasználati módok (Agriculture, Forestry and Other Land Use; AFOLU) felelősek a világ teljes emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátásának 20-25 százalékáért, összesen 9-12 gigatonna szén-dioxid-egyenértékért (CO2e) évente. Ezeken a területeken többféle üvegházhatású gáz keletkezik: a legfontosabb a dinitrogén-oxid – amely többek között a műtrágyák gyártása és alkalmazása során szabadul fel –, valamint a metán, amely a kérődzők szervezetéből és a trágyatárolókból kerül a levegőbe.
A klímaváltozás megfékezése érdekében alapvető fontosságú lenne, hogy a lehető leginkább mérsékeljük az üvegházgáz-kibocsátásunkat – a mezőgazdaság esetében elsősorban az imént említett dinitrogén-oxid és a metán kibocsátásait. Az Európa Tanácsban – hosszú vitát követően – 2019 decemberében került elfogadásra az a célkitűzés, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé váljon: a klímavédelemre és az EU hétéves költségvetésére fókuszáló brüsszeli csúcstalálkozón minden tagországi vezető elfogadta az uniós klímavédelmi célokat, az Európai Beruházási Bank (EBB) pedig bejelentette, hogy 1 milliárd eurós beruházással támogatja az éghajlatváltozás elleni fellépést a 2021 és 2030 közötti időszakban.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: klímaváltozás, üvegházhatású gázok , génmódosítás , karbonkvóta, karbonsemlegesség, karbon
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Gombák kalászon, zászlóslevélen
Méhészeti növekedés: Rekordot döntött a méhkaptárak száma az ...
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Hajdúböszörmény, KroneShow? Vissza a gyakorlathoz!
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Terménypiaci helyzetkép 2026. májusában: változó ...
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Fito kalauz napraforgóban
