TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.220,68 Ft (tonna)
Napraforgómag: 211.990,54 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 83.714,60 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 85.148,95 Ft (tonna)
Repcemag: 217.271,85 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.804,24 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 619 Ft
Benzin ára: 600 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 399,99
USD: 368,55
CHF: 416,63
GBP: 476,46
Hirdetés

GMO-mentes jövő

Agrárgazdaság - 2015.07.16

A kormány támogatja a kis és közepes családi gazdaságok gabonatárolóinak építését, mivel csökkenteni szeretné piaci kitettségüket – mondta az agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár a Jászkarajenői Mezőgazdasági Zrt. újonnan épült szemestermény-tároló és -tisztító üzemének átadásán. Kis Miklós Zsolt kifejtette: a kisebb gazdaságok megfelelő tároló, valamint korszerű, energiahatékony szárítókapacitás nélkül azonnali eladási kényszerben vannak, így fokozottabban kitettek a kedvezőtlen piaci hatásoknak.

Ezért ösztönzik a családi gazdaságok együttműködését maximum 5000 tonna tárolókapacitású új terménytárolók, szárítók és tisztítók építésére, illetve a meglévők technológiai fejlesztésére. A támogatás lehet vissza nem térítendő juttatás, kamattámogatás az alaptámogatás maximum 10 százalékáig, de bizonyos beruházások esetében előleg is igénybe vehető. A fiatal mezőgazdasági termelők is pályázhatnak, fontos előírás, hogy a pályázatot megelőző évben a gazdaság árbevételének legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származzon. 
Az egy projektre igényelhető maximális támogatási összeg egyéni beruházások esetén 645 ezer euró (mintegy 190 millió forint), kollektív beruházásoknál pedig 3,2 millió euró.

hírekGMO-MENTES JÖVŐ
„Szilárd meggyőződésünk, hogy a versenyképes és fenntartható Európa jövője a GMO-mentes termelésben van” – hangsúlyozta Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Milánóban, a nemzetközi mezőgazdasági fórumon. Nagy István történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy ebben az évben megszületett a genetikailag módosított szervezetek köztermesztésének tagállami tiltását lehetővé tevő uniós jogszabály-módosítás. Így a tagállamok végre szuverén módon, szabadon dönthetnek arról, hogy akarnak-e ilyen növényeket termeszteni a területükön vagy sem. Ennek az irányelvnek a magyar jogrendbe történő átültetését az Országgyűlés nemrégiben elsöprő többséggel szavazta meg. Ezzel Magyarország elsőként ültette át az irányelvet nemzeti jogrendjébe. Az államtitkár arra is kitért, Magyarország célja, hogy a GMO-mentes termékeket mindenki számára elérhetővé tegye. Hazánk még ebben az évben szeretné megvalósítani, hogy itthon a húst, halat, tojást, tejet, mézet és 
a takarmányt GMO-mentes jelöléssel lehessen ellátni.


17% VÉGZETTSÉGGEL
Jelenleg a mezőgazdasági termelők 17 százalékának van mezőgazdasági végzettsége – mondta Weisz Miklós, az Agrya társelnöke. A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége által szervezett tanácskozáson Laczka Éva, a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke kifejtette: a 2011-es adatok szerint az országban a népesség 2 százalékának, mintegy 200 ezer embernek van valamilyen mezőgazdasági végzettsége. A mezőgazdasági szakemberek mintegy 60 százaléka férfi, és az adatokból az is kitűnik, hogy a mezőgazdasági végzettségűek többsége nem a saját szakmájában dolgozik. A 2010-es mezőgazdasági összeírás adatai alapján a gazdasági szervezetekben dolgozó vezetők csaknem háromnegyede – mintegy 7 ezer ember – rendelkezett valamilyen mezőgazdasági szakirányú végzettséggel. Összességében a szakirányú végzettségű vezetők közül 60 százaléknak felsőfokú, 31 százaléknak középfokú, 9 százaléknak pedig alapfokú szakképzettsége volt. A gazdálkodók és a segítő családtagok végzettségét vizsgálva az derül ki, hogy közülük csak 10 százalékuknak volt mezőgazdasági szakirányú képzettsége. Közülük 20 százalék felsőfokú, 44 százalék közép- és 36 százalék alapfokú mezőgazdasági szakképzettséggel rendelkezett. Ebben a gazdasági szegmensben az adatok és a tapasztalatok alapján sokan 
a gyakorlatra hagyatkozva végzik mindennapi tevékenységüket.


ALACSONY ÉLELMISZERÁRAK
Májusban tovább mérséklődtek, 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb szintre csökkentek az élelmiszerárak a világ egészét tekintve – közölte legfrissebb jelentésében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO). A szervezet által minden hónapban kiszámított élelmiszerár-index 166,8 pont lett a múlt hónapban, 2,4 ponttal, 1,4 százalékkal alacsonyabb az áprilisinál. Tavaly májushoz képest az index 46 ponttal, 
22,4 százalékkal gyengült. Az indexet egy szemes terményeket, olajos magvakat, tejtermékeket, húsféléket és cukrot tartalmazó élelmiszerkosár árának változása alapján határozzák meg a FAO szakértői. Tavaly az élelmiszerár-index átlagosan 202 pont volt, 3,7 százalékkal alacsonyabb a 2013. évinél. Legnagyobb mértékben, 12,5 százalékkal a szemes termékek ára csökkent. 
A tejtermékek 7,7 százalékkal, az olajos magvak 6,2 százalékkal, a cukor 3,8 százalékkal került kevesebbe. Az elmúlt esztendőben csak a húsfélék ármozgását jelző index emelkedett, 8,1 százalékkal haladta meg a 2013. évit.


NAK-KEDVEZMÉNYEK
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) megkezdődött a tagdíjbevallási időszak, a kamara az idei évtől új kedvezményeket vezet be a tagdíjfizetési alap meghatározásában – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke egy gödöllői sajtótájékoztatón. Tájékoztatása szerint a jövedéki terméket előállító, illetve forgalmazó tagok a tagdíjfizetés alapját képező nettó árbevételüket csökkenthetik a megfizetendő és a vissza nem térített, meg nem térülő jövedéki adó különbségének összegével. Ez alapvetően a szeszesital-gyártó vállalkozásokat érinti. Szintén újdonság, hogy amennyiben a tag agrárgazdasági tevékenységből származó nettó árbevétele nem éri el a teljes árbevételének 20 (külön kérelem esetén a 25) százalékát, kérheti, hogy a tagdíjfizetési osztályba sorolása csak az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevétele alapján történjen. A nettó árbevételbe nem tartozik bele a kapott támogatások összege. A kamarai elnök felidézte: arányos díjfizetési kötelezettség terheli a tagokat, a legalacsonyabb kétezer forint, 600 ezer forint nettó árbevételig, a legmagasabb pedig egymillió forint, amit 1,5 milliárd forint nettó árbevétel fölött kell fizetni. Ha egy száz hektáron gazdálkodó magyar mezőgazdász nettó 
45 millió forintos árbevételt ér el, tagdíja 30 ezer forint, ami 0,6 ezrelék, míg ugyanez Franciaországban 300 ezer forint, Szlovákiában pedig 200 ezer. Győrffy Balázs az MTI-nek elmondta: mintegy 3,5 milliárd forint tagdíjbevétellel számolnak, ami 
a költségvetésük egyharmada. A befolyt összeget a szolgáltatások fejlesztésére kívánják fordítani, például egy jégeső-elhárító rendszer kiépítésére és működtetésére. A mintegy 360 ezer tagot érintő bevallás határideje június, a befizetésé július vége.

VILÁGSZÍNVONALÚ AGRÁRKÉPZÉS
A legjobb kétszáz intézmény között a Debreceni Egyetem a mezőgazdaság és erdészet területén. A Quacquarelli Symonds (QS) World University Rankings több mint tíz éve minden esztendőben elkészíti a legjobb kétszáz egyetem világrangsorát, amelyhez kapcsolódóan ötödik alkalommal szerkesztették meg a felsőoktatási intézmények tudományterületek szerinti sorrendjét is. 
A listán 3551 egyetem közül 894 intézményt rangsoroltak. Idén a Debreceni Egyetem négy tudományterületen – gyógyszerészet és farmakológia, mezőgazdaság és erdészet, nyelvtudományok, orvostudományok – is a legjobb kétszáz között van. Komlósi István, a Mezőgazdaság-, Élelmiszer-tudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) dékánja, a DE Agrártudományi Központjának főigazgatója elmondta, ez azt jelenti, hogy az egyetem agrárképzését jegyzik a nagyvilágban, a közvélemény pedig visszaigazolta az intézmény tevékenységét. Hozzátette: a MÉK a világ élvonalába tartozó intézmények közül több egyetemmel is közös kutatási vagy pályázati programban vesz részt a mezőgazdasági tudományok területén. A Wageningeni Egyetemmel például 
30 éve ápolnak szoros kapcsolatot, és hamarosan egy újabb közös munkát indítanak el.


PROBLÉMÁS TÁPOLDATOK
Tápoldatokat ellenőrzött legújabb terméktesztjén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Az átfogó vizsgálat során 50 termékből csaknem minden másodiknál akadt valamilyen gond, a hivatal több termék esetében forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelt el. A termékteszten általános, muskátli- és kaktusz-tápoldatokat vizsgáltak. A magyar boltok kínálatát figyelembe véve 50 termékből vettek hatósági mintát az ellenőrök. A hatóság vizsgálta az engedélyokiratban szereplő minőségi paramétereket, a teljes tápelem-összetételt, ellenőrizte a termékek jelölésének, címkézésének megfelelőségét, a magyar nyelvű felirat meglétét, valamint a gyártó által garantált tápelemtartalmat. A megvizsgált 50 tápoldat közül 19 terméknél talált a NÉBIH beltartalmi hiányosságot: például több paraméter a garantált tápanyagtartalomnak csupán a töredékét tartalmazta, ezzel pedig a gyártók súlyosan megtévesztették a felhasználókat. A szakemberek 6 terméknél találtak jelölési hibát. Összesen 24 termék nem felelt meg az előírásoknak, egy terméknél jelölési és beltartalmi problémák is voltak. Az összesítésben a teszten az Auchan általános tápoldat, a Terrasan muskátlitáp és a Compo kaktusztáp végzett az élen – olvasható a közleményben.

Címkék:
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Új, drónos védekezési lehetőség a kukorica lepkekártevőivel ...

A szántóföldi növényvédelemben egyre népszerűbb a drónnal végzett permetezés, azonban erre kevés készítménynél ...