Startol az 
ültetvényfejlesztés – A szigorú feltételek megnehezítik a gazdáknak a sikeres pályázást

Versenyképes ültetvények címmel rendeztek szakmai konferenciát november végén Debrecenben. A TÉSZ-ÉSZ Nonprofit Kft., 
a FruitVeb Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács közös tanácskozásán a Vidékfejlesztési Program (VP) pályázati lehetőségeit ismertették. 
Az ültetvények fejlesztésének támogatási rendszerét Csizmadia György, a FruitVeb alelnöke mutatta be a szépszámú érdeklődőnek.

alma ültetvényElöljáróban Csizmadia György leszögezte: a pályázatnak lesznek nyertesei, de vesztesei is, hiszen a korábbi gyakorlathoz képest sok minden változik az új kiírásokban. A Vidékfejlesztési Programban 17 milliárd forint szerepel ültetvényfejlesztésre, ami a szakember szerint nem túl sok, három-ötezer hektárra elegendő pénz csupán, miközben a statisztikai adatok alapján nem egészen százezer hektár gyümölcsös van az országban. Igaz, ennek egy része különböző okok miatt egyébként sem lenne érintett a pályázatokban. Az utolsó programszerű ültetvényfejlesztési hullám egyébként hazánkban 1997 és 2003 között volt, tehát éppen itt az ideje az újabbnak.
Csizmadia György hangsúlyozta: öntözés nélkül ma már nincs versenyképes gyümölcstermesztés, sarkalatos kérdés tehát, hogy a magyar gazdák ezen a területen miként tudnak előrelépni a jelenlegi, meglehetősen alacsony szintről. Ugyanakkor a Belügyminisztériummal a szakmaközi szervezetnek folyamatosan komoly vitái vannak, az öntözés fontosságáról nehezen tudják meggyőzni az illetékeseket, folyamatosan azt kell bizonygatniuk, hogy a vizet valóban öntözésre akarják használni, és ez nem jelent komoly környezeti kártételt. Megemlítette a szakember, hogy a vízjogi engedélyezési eljárás során a katasztrófavédelem illetékeseivel roppant nehéz boldogulni, egy-egy ilyen engedélyhez nagyon nehezen lehet hozzájutni.
Verseny a hazai piacért
Az előadáson elhangzott: a fejlesztés célja olyan ültetvények létrehozása, amelyekkel a gazdák a saját belföldi piacukon meg tudják állni a helyüket. Manapság ugyanis a hazai gyümölcstermesztők a legtöbb esetben nem az exportról álmodoznak, hanem arról, hogy egyáltalán itthon értékesíteni tudják az árujukat. Ebben komoly versenytársak lettek a lengyelek, időnként az olaszok, akik olyan mennyiségű árualappal jelennek meg hazánkban, amivel szinte letarolják a piacot. Kivételek persze vannak, hiszen olyan gazdálkodó is akad hazánkban, aki extra minőségű gyümölcsével a német piacon megveri az olaszokat vagy például a dél-tiroli gazdákat Nagy-Britanniában, de ez egyelőre elég ritka. Csizmadia György szerint az ágazatot folyamatosan feszíti az a kérdés is, hogy egyáltalán milyen irányba fejlesszenek a gazdálkodók. Nagy dilemma, hogy az ipari vagy az étkezési gyümölcstermesztés kapjon-e nagyobb hangsúlyt, esetleg mindkét szegmensben induljon el a modernizálás.
A FruitVeb alelnöke kiemelte: a kormány határozott célja, hogy a támogatásokból megvalósuló beruházások eredményeként új munkahelyek jöjjenek létre. Olyan pályázat nem nyerhet forrást, amely aztán a munkahelyek számának csökkenését okozza. Égető probléma, hogy a közmunkaprogramba bevont embereket hogyan lehetne alkalmazni a kertészeti idénymunkákra. Ez ugyanis jelenleg megoldatlan, és ha nem lesz előrelépés, akkor a román, ukrán idénymunkások alkalmazása marad az egyetlen lehetőség, mert az ágazat fejlesztése megfelelő munkaerő nélkül elképzelhetetlen.
Az Európai Unió egyik lényeges és nem kis nehézséget okozó feltétele az új kiírásokban a pályázatok versenyeztetése. Minden olyan pályázónak, aki például 75 százalékos támogatás feletti intenzitással akár csupán öt forintot kap, vagy annak, aki függetlenül a támogatási intenzitás mértékétől 25 millió forint feletti támogatást nyer, közbeszerzést kell lefolytatnia. Csizmadia György hangsúlyozta: bár ez első hallásra talán nem is tűnik nehéznek, mégis komoly feladatot jelent majd, ráadásul sokakat érint, és meglehetősen hosszú időt vesz igénybe.
Előnyben a fiatal gazdák
A pályázatok támogatási intenzitása a közép-magyarországi régióban (lényegében Pest megyében) negyven, az ország többi területén ötven, míg a fiatal gazdák és a konzorciumok esetében hatvan százalék. Ez utóbbi kategória meghatározása Csizmadia György szerint nem egyértelmű, így a lehetséges pályázók egyelőre többnyire tanácstalanok, hogy érvényes-e rájuk a besorolás. Az önrész lehet saját erő, bankhitel, lízingkonstrukció, tagi hitel, ügyvédi letétből kapott pénz, de szerződéssel kell igazolni, hogy milyen formában áll rendelkezésre a pénz. Fontos tudnivaló, hogy a forrásokra azok a gazdálkodók pályázhatnak, akik legalább 6000 STÉ (Standard Termelési Érték) üzemmérettel rendelkeznek, ami nagyjából 2,2 hektárnyi ültetvényt jelent. A pályázó előző évi árbevételének legalább ötven százaléka mezőgazdasági tevékenységből kell, hogy származzon, és egy teljes lezárt gazdasági évvel kell rendelkeznie.
Ennek kapcsán Csizmadia György megjegyezte, hogy azok a fiatal gazdák például, akik idén január elsején nem kezdték meg a gazdálkodást, jövőre még nem, leghamarabb 2017-ben pályázhatnak. A feltétel azért került a pályázatba, mert így a projektcégeket ki lehetett szűrni. A fiatal gazdák egyébként az összes forrás egyhatodáért csak egymással versenyeznek majd, a 850 ezer STÉ feletti üzemméretű nagy cégek pedig a források húsz százalékára pályázhatnak.
A rendelkezésre álló 17 milliárd forintos keretből ültetvénytelepítésre, támrendszer kialakítására, öntözőrendszer és kerítés kiépítésére lehet pályázni, de mód van egyéb költségek elszámolására is. Így például az anyagbeszerzés költsége, illetve valamilyen szolgáltatásé is elszámolható, sőt a saját munka is, bár ez utóbbival kapcsolatban számtalan nyitott kérdés van. Kétszázalékos mértékig ingatlanvásárlás is finanszírozható az elnyert összegből, de a támogatási kérelem benyújtását megelőzően megkezdett projekthez nem igényelhető támogatás. A projekt megvalósítását a benyújtást követő napon saját felelősségére a pályázó elkezdheti, de a program megkezdése nem befolyásolja a támogatási kérelem értékelését. Eredetileg az ültetvényfejlesztési kiírások között kapott volna helyet az éghajlati elemek elleni védelmet szolgáló eszközök (például jégháló) támogatása is, végül azonban ezekre a beruházásokra külön felhívás jelenik majd meg – valamikor.
Lehetetlen megcsinálni
A pályázati projekt befejezésére meglehetősen rövid a határidő, hiszen a megkezdéstől, vagy amennyiben a projekt a támogatói okirat kibocsátásáig nem kezdődött meg, a támogatói okirat kibocsátásától számított legfeljebb 24 hónap áll rendelkezésre, ami egyébként szinte valamennyi hozzáértő szerint tarthatatlan. Éppen ezért az érintettek abban bíznak, hogy valamilyen mértékű hosszabbítás mégiscsak lesz a programban. 
A kormánynak egyébként feltett szándéka, hogy a források száz százalékát megnyitja, és a terve az is, hogy ezeket lehetőleg száz százalékban el is tudják költeni a gazdák.
E cikk születésekor (december elején) még nincs pontos információ arról, hogy mennyi lesz a maximálisan elnyerhető támogatási összeg. Az eredeti elképzelés szerint egyéni pályázat esetén százmillió forint lett volna, kollektív, több gazda összefogásával megvalósuló projektnél pedig kétszázmilliót terveztek. A kamara álláspontja viszont az, hogy egy projektre legfeljebb ötvenmilliót, közös pályázat esetén pedig százmilliót lehessen nyerni. Csizmadia György szerint valahol a két összeg között lesz az „igazság”. A pályázatok beadása előtt alapos felkészülésre, tervezésre buzdítja a gazdákat a FruitVeb alelnöke, aki hangsúlyozta: pontos üzleti terv, műszaki tervdokumentációk, árajánlatok szükségesek. A vízjogi létesítési engedélyhez talajvédelmi tervet kell készíteni, míg a telepítés előkészítéseként szükséges időben beszerezni a szaporítóanyagot, itt is készüljön talajvédelmi terv, és legyen meg a telepítési engedély is.

Szerző: AgrárUnió ©

  • 1
  • 2
  • 3

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom