TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)

Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)

Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)

Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 605 Ft

Benzin ára: 607 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 387,87

USD: 357,68

CHF: 393,49

GBP: 452,43

Hirdetés

Mérlegen a miniszter – Párbeszéd nélkül – „Egy biztos pont van a magyar agráriumban: a teljes bizonytalanság”

Agrárgazdaság - 2016.01.13

A Mérlegen a miniszter rovatban az éppen hivatalban lévő agrárminisztert és az általa vezetett szaktárca teljesítményét értékeljük. A sorozatban ezúttal Nagy Tamás,  a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke veszi górcső alá a Fazekas Sándor irányítása alatt álló minisztérium szakpolitikai döntéseit.

Tisztelt Látogatónk!

A cikk megtekintése előfizetéshez kötött!

Amennyiben rendelkezik online előfizetéssel, jelentkezzen be az előfizetéshez tartozó felhasználói fiókba.

Belépés

Ha még nem előfizetőnk, ismerje meg előfizetési ajánlatainkat, hogy hozzáférhessen lapunk korábbi cikkeihez is!

– Egy 1989-es kongresszusi határozat óta a MOSZ a mezőgazdaság ágazati érdekeinek átfogó képviseletét látja el. Az érdekképviseletben milyen lényeges változások történtek a rendszerváltozás óta?

Nagy Tamás MOSZ elnöke Nagy Tamás, a MOSZ elnöke

– Huszonöt évvel ezelőtt ez az ország arról döntött, hogy polgári demokráciát épít, és olyan struktúrát hoz létre, amelyben mindenkinek tisztességgel megvannak a feladatai, amelyben a politika tárgyal a civil és érdek-képviseleti szervekkel. Ha visszatekintünk a rendszerváltás óta eltelt időszakra, akkor ez különböző intenzitással, de gyakorlatilag tizennyolc-tizenkilenc éven keresztül megvalósult. Még a legkritikusabb időszakokban, így a különböző ágazatokat érintő válságok esetén is a minisztérium és az érdekképviseletünk között – ha nem is volt felhőtlen a kapcsolat – folyamatos volt a párbeszéd. A miniszter rendszeresen találkozott a szakmai szervezetekkel, így érdemi szakmai konzultáció állt a döntések mögött. Persze politikai okokból dönthettek a szakmai érvekkel ellentétesen is, de az már az ő felelősségük volt. Azonban a rendszer olyan volt, hogy ha a politika valami nagy hibát vétett, orvosolni lehetett a dolgot. A kilencvenes évek végén a fideszes–kisgazda többségű kormány által megszavazott szövetkezetiüzletrész-törvényt például a MOSZ kezdeményezésére az Alkotmánybíróság az első betűjétől az utolsóig megsemmisítette. Többek között e párbeszédeknek köszönhetően épült ki a rendszerváltás utáni formális agráregyeztetési fórumrendszer, és alakult meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács, működtek az agrárpiaci bizottságok, született meg az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény keretében az Agrárgazdasági Tanács. Mára ezek érdekérvényesítési lehetőségek egyetlen szervezet számára sem léteznek, mert az Orbán-kormány az agrár-érdekegyeztetési intézményrendszert gyakorlatilag lebontotta, formálissá tette. A társadalmi párbeszédet a barátokkal történő egyeztetés rendszere váltotta fel.

Szerző: Tóth Krisztina

Címkék:

Népszerű hírek