Oda az ingyenes főzés – A párlatadójegy bevezetése felfogható sikerként és kudarcként is

A változást többféleképpen lehet értelmezni. Van, aki azt mondja, a kormány meghajolt Brüsszel akarata előtt, az Európai Unió ugyanis nem engedélyezte, hogy hazánkban adó megfizetése nélkül lehessen házi pálinkát készíteni. Mások viszont úgy vélik, a magyar kabinet sikerrel vívta meg a csatát az EU bürokratáival szemben, hiszen az otthoni pálinkafőzés mélyen beágyazódott hagyománya tovább élhet. Ezt erősítette meg korábbi interjúiban Tállai András miniszterhelyettes is. A nemzetgazdasági tárca adóügyi és parlamenti államtitkára hangsúlyozta, hogy a januártól életbe lépő új szabályozás senkinek nem okoz majd megterhelést.
Mint ismert, az otthoni pálinkafőzéssel kapcsolatban a magyar kormány és az Európai Bizottság vitája az ingyenesség bevezetése óta fennáll, kötelezettségszegési eljárás is indult emiatt hazánkkal szemben. A házi főzés lehetőségét sikerült megvédeni – emlékeztetett többször is Tállai András, aki hozzátette: de bizonyos kompromisszumokat kellett kötni az EU-val. Kedvező, hogy adóraktári engedélyt nem kell kérniük a gazdálkodóknak, és az ital alkoholfokának mérésére sem lesz szükség, sőt nyilvántartást sem kell vezetni, viszont kötelező lesz úgynevezett párlatadójegy vásárlása. Ezt a magánfőzőnek a vámhatóságtól kell majd beszereznie. A jegy 700 forintba kerül, és egy liter 42 fokos pálinka után kell megfizetni. Évente legalább ötöt kell vásárolni, azaz az otthoni főzés egy esztendőben minimum 3500 forint kiadást jelent. A jegy egyben az előállított pálinka eredetének igazolására is szolgál.
Az új rendelkezések betartását a helyi önkormányzatok adóhatóságai ellenőrzik majd. A desztillálóberendezéseket náluk kell bejelenteni, és ha valaki erről megfeledkezik, a hatóság először csak figyelmezteti, hogy tizenöt napon belül pótolja a mulasztását. Amennyiben viszont a magánszemély a felszólítás ellenére sem tesz eleget a kötelezettségének, akár büntetés is lehet a vége. A jogszabálysértő kétszázezer forintos bírsággal sújtható.
Szigorú fellépés
A tervek szerint az állami vámhatóság kellő szigorral jár majd el, ha valaki jogszabálysértő módon értékesíti a párlatot. A NAV munkatársai lefoglalhatják például a desztillálóberendezést, ha a magánfőző bejelentésében valótlan adatokat ad meg, illetve ha a desztillálót a párlattól eltérő alkoholtermék előállítására használja. A vámhatóság mobil laboratóriumot is bevet minden olyan helyen, ahol feltételezhető, hogy otthon vagy bérfőzdében előállított pálinkát forgalmaznak. Lesz a párlatkészítésnek felső határa is, hiszen a magánfőző egy évben legfeljebb 86 liternyi pálinkára vehet adójegyet.
Az új szabályozás talán legnagyobb hátulütője lehet, hogy a főzőberendezés származásának kötelező igazolása miatt sokan az illegális zónába kerülnek majd, mert minden olyan berendezés használata tilos lesz, amelyet otthon állítottak elő, vagy amelynek elfelejtették megőrizni a származását igazoló számláját. Így még saját fogyasztásra sem készíthető majd pálinka, persze nem nehéz megjósolni, hogy aki eddig főzött, valószínűleg ezután is főz majd.
Jót tesz a magyar pálinkának

Noha az új feltételek sokak szerint komoly érvágást jelenthetnek, a pálinkának mint hungarikumnak viszont kifejezetten jót tehet ez a döntés. Az elmúlt években egyre több gyenge minőségű rövidital jelent meg a piacon. A párlat előállításában érdekelt piaci szereplők azt mondják: az új adójegy bevezetésével drágább lesz a pálinka, és a minőségi termékek presztízse ismét emelkedni fog.
A januártól életbe lépő új szabályozás kapcsán kíváncsiak voltunk a szakma véleményére is. Az általunk megkérdezett, neve elhallgatását kérő pálinkafőzde tulajdonosa szerint a zugszeszfőzdék továbbra is virulnak majd. „Hogy milyen minőségű az itt készített ital, azt inkább hagyjuk – fogalmazott a szakember. – Húsz-harmincezer forintért vásárolt tákolmányokkal nem lehet magas minőséget előállítani. Nézzen szét az épületben, ahol most beszélgetünk! Több tízmillió forintos beruházás eredménye, amit itt lát. Igazi pálinkát csak ilyen berendezésekkel lehet készíteni. Azt mondják, hogy az önkormányzat ellenőrzi majd a magánfőzőket. Nem hiszem, hogy erre lesz kapacitása a helyhatóságnak, és kétséges az is, hogy a lakosok egyáltalán regisztráltatják-e a házi berendezéseket.”
A bérfőzdékre egyébként az igazán nagy csapást idén mérték, amikor is 2010 után ismét adóköteles lett a főzetés. Idén január óta egy liter ötvenfokos párlatért 835 forint adót kell fizetni, és mire a szeszfőzdéből a gyanútlan gazda hazaviheti a pálinkát, literjéért nagyjából már 1600 forintot fizet ki, akik otthon készítettek pálinkát, azoknak viszont ez eddig ingyenes volt, illetve minimális összeget, ötven literig ezer forintot kellett fizetniük. 2016 januárjától viszont ez a különbség alig érzékelhetőre csökken, hiszen a 835 forinttal szemben ott lesz a magánfőzők 700 forintos párlatadójegye.
Kérdés, hogy ez a helyzet átalakítja-e a piaci viszonyokat, azaz többen viszik-e majd a cefrét inkább bérfőzőhöz. „Ezt most még nem lehet megjósolni – mondja a pálinkafőzde tulajdonosa. – Ha az eddigieknél hatékonyabb, szigorúbb lesz a magánfőzők ellenőrzése, akkor elképzelhető, hogy többen jönnek hozzánk, ha viszont ebben nem sikerül előrelépni, akkor marad minden úgy, ahogy eddig volt. Egyébként ha egyformák a feltételek, akkor egyértelmű, hogy a szakmai hozzáértés mellett teszik le a voksukat, és bérfőzdébe viszik a gyümölcsöt. Ezt támasztja alá, hogy 2014-ben, amikor még a hivatalos főzdékben főzetett pálinka után sem kellett adót fizetni, a legjobb évünket produkáltuk. Több mint nyolcvanezer liter pálinkát főztünk. Az eddigi mélypont pedig az idei esztendő, amikor talán még a tizenkétezer litert sem érjük el.”

Hogyan 
fogyasszuk 
a pálinkát?

A pálinkaivással kapcsolatban sok a téves információ, nem árt ezeket tisztázni. Először is talán azt a tévhitet kell eloszlatni, hogy a pálinkát szinte jéggé hűtve kell fogyasztani.
A rendszerváltás előtti időkben rengeteg silány minőségű párlat került fogalomba, és bizony az emberek csak úgy tudták meginni, ha alaposan lehűtötték. Romlott, koszos gyümölcsből készültek ezek az italok, szinte mindenki cukrozta a cefrét, gyakran még a hivatalos főzdékben is. A végeredménynek gyakorlatilag nem sok köze volt az igazi pálinkához, gyümölcsillata egyáltalán nem volt, ellenben jó sok kozmaolajat tartalmazott. Az utóbbi időben persze sokat javult a pálinkák minősége, egy 2008-ban elfogadott törvény többek között arról is rendelkezik, hogy a pálinka alapanyaga csak itthon termett gyümölcs lehet, és nem tartalmazhat adalékanyagot, így például cukrot és mézet sem.
Szintén nem mellékes kérdés, hogy miből igyuk a jó pálinkát. A vizespoharat végre felejtse el mindenki, a szakemberek azt mondják: az igazi pálinkáspohár az alsó részében az illatanyagokat összegyűjti, szűkülő része pedig az orrunkhoz vezeti.
A legideálisabb pálinkáspohár tehát alul öblös, a szájánál keskenyedő, azaz tulajdonképpen olyan, mint egy tulipán. A poharat mindig csak félig töltsük, a párlat 16–18 °C-os legyen, ezen a hőmérsékleten ugyanis jobban kibontakoznak a gyümölcs aromái. Ha 20-22 foknál melegebb az ital, az alkohol elnyomja a gyümölcsöt. Pálinkához leginkább vizet érdemes kísérőként fogyasztani, már csak azért is, mert így az embert nagyobb eséllyel kerüli el a másnaposság. A kitöltött italt lassan, ízlelgetve fogyasszuk.

Szerző: Fotó: MTI, Komka Péter