Bio, ha mondom, segít a gondon!

Lássuk az EU biopiacának fő trendjeit! Először is: a „Termelőtől az asztalig” stratégia helyébe a „Farmtól az egészségig” megközelítés lépett. Ez az élelmiszer-értékláncot behelyezi egy tágabb összefüggés-rendszerbe, a fenntartható élelmiszer-rendszerbe, amelynek célja – többek között – az egészséges életmódot támogató élelmiszerek biztosítása a fogyasztók számára. Ez az oly kézenfekvő kijelentés egy igen ingoványos területté vált. Az elgondolás szerint az emberek egészsége szorosan összefügg: a termőföld egészségével, a környezet állapotával, az élelmiszer minőségével. Ezért a mezőgazdasági termelés fenntarthatóbbá tétele nemcsak környezetvédelmi, hanem népegészségügyi cél is. A „Farm to Health” stratégia lényege tehát olyan élelmiszer-rendszer kialakítása, amely egyszerre egészséges az emberek számára, gazdaságilag életképes a gazdálkodóknak és fenntartható a környezet számára. A statisztikákra épülő orvostudományi kutatások sora támasztja alá azt, hogy az egészséges életmódot támogató táplálkozás és az egészségi állapot, közvetve az egészségügyi kiadások között szoros összefüggés van. Álljon itt egy kiragadott példa:

Finnországban az 1970-es évektől átfogó sócsökkentési programot vezettek be, amivel összefüggésben

• 40%-kal csökkent az átlagos nátriumbevitel;
• Ezzel párhuzamosan jelentősen csökkent a lakosság vérnyomása;
• A stroke miatti halálozás körülbelül 80 százalékkal esett vissza;
• A koszorúér-betegséghez kapcsolódó halálozás 75-80 százalékkal csökkent.

 A „Termelőtől az asztalig” stratégia helyébe a „Farmtól az egészségig” megközelítés lépett.

Táplálkozás vs. egészség

A WHO szerint az egészségtelen étrend hozzájárul a szív- és érrendszeri betegségekhez, a 2-es típusú cukorbetegséghez, egyes daganatokhoz és az elhízáshoz, amelyek Európában a vezető halálokok közé tartoznak. Egy European Observatory on Health Systems and Policies tanulmány szerint az egészségtelen táplálkozás és az alacsony fizikai aktivitás együttesen a világ összes halálozásának mintegy 40 százalékáért, valamint a teljes betegségteher körülbelül 30 százalékáért felelős. A krónikus betegségek kezelése az európai egészségügyi költségvetések 70-80 százalékát is felemésztheti. Ezek jelentős része összefügg táplálkozási kockázatokkal. Tehát, hogy mást ne mondjak, hatalmas költségvetési megtakarításokat tudnánk elérni, ha saját, egészséges életmódot támogató élelmiszert fogyasztanánk.

A biogazdálkodás sokkal több, mint a vegyszerek kerülése: a táj működésének visszaállítása, a faji sokszínűség őrzése, az egészséges talaj stb.

Szóval táplálkozásunk kiemelt hatással van egészségünkre. Ezen keresztül az egészségügyi kiadásokra, és egy sor nemzetgazdasági, társadalmi folyamatra. Ha tehát javítunk élelmiszereink egészségre gyakorolt hatásán, mindezen tereken látványos javulás érhető el. Ennek egyik leginkább ismert és hatékony módja bioélelmiszerek előállítása, fogyasztásuk növelése. A rendszerben, stratégiában való gondolkodás akár határokon átívelő kezdeményezéseket is igényel. Gondoljunk például az olyan marketing aktivitások kidolgozására, amelyek a különböző korcsoportok igényeihez, jövedelméhez illeszkedik. E mögé a releváns ökotermék-kínálat kialakítása, az értékesítési csatornákban való állandó elérhetőségének biztosítása komoly szervezési feladat. Agrárstratégiánk központi eleme lesz a lakosság tudatosságának erőteljes javítása. A tudományos eredményeken alapuló tudatformálás, a hazai termékek, értékek előtérbe helyezése döntő fenntarthatósági tényező. A bioélelmiszerek előállításának környezeti, minőségi hatásait, egészségügyi előnyeit különösen érdemes előtérbe helyezni a kommunikáció, edukáció során. Nyilván minden hazai élelmiszer iránti kötődésre szükség van, de a biovonal kiemelten illeszkedik az egészséges talaj-egészséges növény-egészséges állat-egészséges ember koncepcióba, az önellátás kielemelt stratégiai célként kezelő koncepcióba.

Hirdetés

Mindezek fényében érdemes áttekinteni az EU biopiaci trendjeit. Az EU biofogyasztása gyorsabban nő, mint a bio termőterület bővülése, ezért az import várhatóan tovább emelkedik bizonyos termékkategóriákban. Ugyanakkor az EU agrárpolitikája a helyi és európai bioellátás növelését támogatja, ezért a hosszú távú cél az importfüggőség mérséklése.

Agrársratégiánk központi eleme lesz a lakosság tudatosságának erőteljes javítása.

Az EU biopiaca

A tavalyi adatok még képlékenyek, de a 2024-esek szerint, a közösség bioélelmiszer-piaca 5 százalékkal, 49,5 milliárd euróra bővült tovább, a terület pedig egész pontosan 438 447 hektár volt, ami egy százalékos éves bővülés. (Globálisan 100 millió hektár.) E piac méretét tekintve a másodikak vagyunk a világon az USA és Kína között. Az EU organikus piaca nagyon dinamikus, de a növekedési ütem országonként eltérő. A folyamatos pozitív fejlődése több tényező kombinációjának köszönhető: egyrészt, az organikus élelmiszerek és gazdálkodás innovatív jellege, másrészt, a növekvő politikai támogatás, harmadrészt, az európai állampolgárok növekvő igénye a magas színvonalú, fenntartható élelmiszertermelés iránt. Ez jól tükröződik az egy főre jutó biofogyasztás növekedésében, amely átlagosan elérte a 110 eurót. Általánosságban elmondható, hogy a fogyasztók évente többet költenek bioélelmiszerekre, bizonyos termékcsoportok pedig átlag feletti piaci részesedést érnek el. Például a friss zöldségek, mint a gyümölcsök, valamint a tojás azok közé tartoznak, amelyeket a fogyasztók leggyakrabban organikusnak választanak.

Szóval, az európai bioélelmiszer-piac 2026-ban ismét növekedési pályán van, miután a 2022/2023-as inflációs időszak visszafogta a keresletet. A fogyasztók továbbra is hajlandók prémiumot fizetni az egészségesebb, fenntarthatóbb termékekért, különösen a magasabb jövedelmű háztartásokban (az átlagos felárakat lásd a táblázatban – a szerk.).

Ugyanakkor az infláció és gazdasági helyzet nyoma jól érzékelhető a saját márkás biotermékek növekvő keresletében. Ha ezen vonalon tovább haladunk, akkor érdemes megnézni, mi adja el a bioélelmiszereket. Ilyen például a vásárlói kör tudatossága, érzékenysége a fenntarthatóság iránt, a nyomonkövethetőség igazolásának igénye, a netes beszerzési és tájékozódási lehetőségek és a kínálat szélesedése, és a hagyományos élelmiszerek árának gyorsabb emelkedése.

A friss termékek a bioforgalom közel kétharmadát adják. A legkeresettebb biokategóriák:

• Zöldség
• Gyümölcs
• Tojás
• Tejtermékek
• Bébiételek

Az európai vásárlók háromnegyed részben a kiskereskedelemben szerzik be a biotermékeket. A szaküzletek aránya 10 százalék körüli, a többi közvetlen. Nem mellesleg, térségünk a régi tagállamokénál gyorsabb bővülést mutat, a fogyasztás színvonala még messze elmarad az övékétől.

Az import aránya 12-14 százalék között van, stabilan. Ezen belül persze nagy eltérések vannak. Igen magas a banán, a trópusi gyümölcsök, a kávé, a kakaó, a tea, a rizs és egyes olajosmagvak esetében. A legnagyobb biobeszállítók közé tartozik Ecuador (banán), valamint több latin-amerikai, afrikai és ázsiai ország.

Az előttünk álló évek fő hajtóerői a biopiacon: a tanúsítás kezd háttérbe szorulni, helyére a magas minőség, az eredetet, a fenntarthatóságot, egészégügyi okokat, a természetességet és az életmódhoz illeszkedést tehetjük. A növényvédő szerekkel és ultrafeldolgozott élelmiszerekkel szembeni növekvő ellenállás kiemelt szemponttá vált.

Az európai bioélelmiszer-piac 2026-ban ismét növekedési pályán van.

Itthon megtorpanás

Legalábbis, ami a terület növekedését illeti. Nem tagadható, az elmúlt évek növekedése a támogatásokkal szorosan összefügg, de a cél szentesíti az eszközt. Ma úgy 9 százalékos területaránynál tartunk, ami messze van a 2030-ra az EU által kitűzött 25 százaléktól. Néhány buzdító arány: Ausztria 27 százalék, Olaszország 19 százalék, Csehország 17 százalék, Szlovákia 14 százalék. Mit kellene ennek érdekében tenni? Elsősorban támogatni, tanítani, szabályozni, szervezni, fogyasztást gerjeszteni. Itt van például az adminisztráció könnyítése, a közétkeztetés kényszerítése, vagy éppen az aratás utáni műveletek fejlesztése.

A magyar biopiac most az EU egyik leggyorsabban növekvő piaca, de mérete, az egy főre jutó fogyasztás messze elmarad Nyugat-Európától

Nem mellesleg, a magyar biopiac jelenleg az EU egyik leggyorsabban növekvő piaca, bár mérete és az egy főre jutó fogyasztás még jelentősen elmarad Nyugat-Európától. A fő trend a kereslet gyorsuló növekedése, az online értékesítés térnyerése és a biotermékek relatív árhátrányának csökkenése. A növekedésben a modern értékesítési csatornáknak nagy szerep jut. Ilyenek például a házhozszállítás vagy a netes piac. A piac ettől még kicsi. Az élelmiszerforgalom alig 1 százaléka. A fent említett 110 eurós átlag alig tizede.

Ne feledjük azonban, hogy a biogazdálkodás sokkal több, mint a vegyszerek kerülése. A táj működésének visszaállítása, a faji sokszínűség őrzése, az egészséges talaj, és még hosszan sorolhatnám azokat a területeket, ahol előre viszi a szemléletváltozást. Ahhoz, hogy mindezen szempontok alapján működni tudjon, az egészséges talaj nélkülözhetetlen. Ezért azok a módszerek, amelyek megőrzik, sőt javítják a termőképességet, gyakorlatban működnek náluk, hiszen ezek tényleg csak erős immunrendszerű növénnyel tudnak a kihívásoknak megfelelni. Ennek a másik oldala viszont a költségszerkezet, amely így kedvezőbb a kommersz rendszerekénél. Ezáltal a területegységre vetített nyereségtermelésben is versenyben vannak a biogazdálkodók. Azt, hogy már rég nem a hozam a jó mértékegység a növénytermesztésben, hanem a jövedelmezőség, ők már rég megtanulták.

Biogazdálkodási üzenetek

1. Hatalmas piaci potenciál
2. Tiszta címke
3. Biztonság
4. Minimális feldolgozottság
5. Tartós piacbővülés
6. Jövedelmezőbb, mint a hagyományos (a magasabb értékesítési ár és a támogatások gyakran ellensúlyozzák a kisebb termést. Ugyanakkor ez erősen függ a terméktől, az országtól és az értékesítési csatornától)
7. Végső soron: szinte az egyetlen hosszú távon fenntartható, előre vezető út

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő Erste Agrár Központ