Mennyire fog fájni a spanyol sertéspestis?

Mindenekelőtt: Spanyolország napokkal azelőtt írt alá Kínával regionalizációs megállapodást, hogy megtalálták az első, sertéspestisben elhullott vaddisznót. Mondhatnánk, szerencsés egybeesés. A megállapodás az aláíráskor lépett hatályba. Szóval csak az érintett területről nem folytathatja kínai exportját Spanyolország. Az aláírást aláírni maga a spanyol király utazott Kínába. Mivel a sertéshús közel 20 százalékát teszi ki a spanyol agrárexportnak, e megállapodás életmentő lehet számukra. A németek szívhatják a fogukat, hiszen nekik nem sikerült ilyen megállapodásra jutniuk Kínával. A spanyolok mellett a franciáknak is van ilyen.

Az EU-n belül regionalizációs megállapodások érvényesek: vagyis csak a járványok körüli 20 km-es körzetben lévő gazdaságoknak kell abbahagyniuk tevékenységüket.

A betegség belépett az EU-ba

Először két elhullott vaddisznóról szóltak a hírek november végén, amit gyorsan tovább tucatnyi követett Katalóniában. Emiatt sok EU-n kívüli ország azonnal lezárta határait a spanyol sertéshús előtt. A dilemma a szokásos: csak a vadállományban van ugyan jelen a betegség, a telepeken nincs, és emberre ugyebár nem veszélyes, de minden importőr egyből elzárkózik a vásárlástól. Nehéz mást elképzelni, mint a turizmus hatását az újbóli megjelenésben, de a szankciók ettől függetlenek. Meggyőződésem, hogy a spanyol telepek üzemi higiéniája megfelelő színvonalú ahhoz, hogy ne is jusson be a járvány, de így is jó néhány hónapig beszűkülnek az értékesítési lehetőségeik, amíg vissza nem szerzik ASP-mentes státuszukat.

Hirdetés

Az ASP-vel immár évtizedes távlatban kell számolni. Az ASP 2014-ben Oroszország felől jelent meg újra az Európai Unióban. Először a balti országokban és Lengyelországban. Azóta az ASP már 13 tagállamban érinti a vaddisznóállományt (Olaszország, Németország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovákia, Csehország, Magyarország, Görögország, Románia, Bulgária és Horvátország), több helyen a házi sertéseket is, és jelen van több, az EU-val szomszédos országban (például Szerbiában, Ukrajnában) is. Az utóbbi években többször is előfordult, hogy a betegség „ugrásszerűen”, nagy földrajzi távolságot áthidalva jelent meg új területeken – korábban Belgiumban, Svédországban, Csehországban, most pedig Spanyolországban. Mióta a betegség belépett az EU-ba, Belgium, Svédország és Csehország sikeresen felszámolta a betegséget azzal, hogy szigorú kontroll- és megfigyelési intézkedéseket alkalmaztak a vaddisznó-populációkon egy időnkénti, hosszú távú ugrás után, ahogy azt Spanyolországban is kimutatták. (Érdekes adalék, hogy Lengyelországban nyomozás folyik fertőzött vaddisznótetemekkel való szándékos fertőzés ügyében.)

Globálisan, csak 2022 eleje óta 69 országból jelentettek kitöréseket, 25 ezret vaddisznóban, közel 15 ezret házi állományokban. A vaddisznóban csaknem mind Európában történt, míg a haszonállatoknál kevesebb, mint a kitörések fele európai, a többség ázsiai. A vírus nálunk is folyamatosan jelen van a vadállományban. Legutóbb novemberben találtak elhullott állatot a Szentendrei-szigeten, egy héttel korábban pedig a horvát határ közelében, Baranyában.

Az ASP hatása az EU gazdaságára

Az ASP kitörése jelentős következményekkel jár Spanyolország sertéshús-exportlehetőségeire. Az utolsó ASP-esetet 1994 novemberében regisztrálták az országban. A két vaddisznót egymástól mintegy egy kilométerre találták meg. A Reuters hírügynökség idézte Luis Planast, Spanyolország mezőgazdasági, halászati és élelmiszerügyi miniszterét. Egy sajtótájékoztatón azt mondta: „A 104 országból származó 400 exportengedély harmada kerül blokkolásra. Dolgozunk azon, hogy minél gyorsabban nyithassunk.” Elmondta, hogy Spanyolország sertéshús-exportjának teljes értéke 8,8 milliárd euró.

Összesen közel 40 ország zárta le határait a spanyol sertéshús és sertéshústermékek előtt. Ezek között szerepel például Brazília, Kanada, Chile, Kolumbia, Costa Rica, Kuba, Ecuador, az Egyesült Államok, a Fülöp-szigetek, Japán, Mexikó, Peru, Oroszország, Dél-Afrika, Thaiföld, Uruguay és Venezuela.

Összességében az EU importálja a spanyolországi sertéshús 58 százalékát (az értéke 5,1 millió euró – Planas miniszter szerint). Az EU-n belül regionalizációs megállapodások érvényesek: vagyis csak a járványok körüli 20 km-es körzetben lévő gazdaságoknak kell abbahagyniuk tevékenységüket – a fennmaradó rész számára a kereskedelem a szokásos módon folytatódhat.

Ezen túlmenően Kína és Dél-Korea is megállapodott a regionalizációs elvekben Spanyolországgal, ami azt jelenti, hogy csak az érintett tartományból származó exportot tiltják. Ez még mindig jelentős, hiszen a járványok Katalóniában történtek, Spanyolország legnagyobb sertéstermelő területén, ahol körülbelül 5 ezer sertésfarm található.

Spanyolország 2024-ben 540 ezer tonna sertéshúst exportált Kínába. Ehhez pedig tudni kell, hogy ennek jelentős része olyan „sertésalkatrész”, ami csak ott adható el, például, belsőség, láb.

Az ASP kitörése jelentős következményekkel jár spanyolország sertéshús-exportlehetőségeire. Az utolsó ASP-esetet 1994 novemberébe regisztrálták az országban.

Hazai kilátások

A számunkra is érzékelhető következmény az lesz, hogy hosszú hónapokig több spanyol sertéshús kerül az EU belső piacára, nyomás alá helyezve az árakat. Mindez egy olyan időszakban, ami az év végi ünnepek utáni alacsony kereslettel jellemezhető. Ez az amúgy máris jelentősen lecsökkent sertésárakra is hatással lesz. Az, hogy ezekből az alacsony sertésárakból a fogyasztónak mennyi jut, hát az a nagy kérdés. Akció biztosan több lesz, de az évnek ezen időszakában ez megszokott. Figyeljük az ütemezést, mert abban bújik meg a profit!

E kézirat lezárásakor (2025 december közepe – a szerk.) a hazai sertésár negyedével van az egy évvel korábbi szint alatt, ami ismét felveti a konszolidáció erősödését. Az ábrán jól látszik, hogy 2-3 jó év van a sertéstartók mögött, már ami a felvásárlási árakat illeti. A korrekció nem példa nélküli, ezért – remélhetőleg – minden tartó képzett tartalékot e veszteséges időszak áthidalására.

Az áresés egy régen látott állomány-növekedési fázisban érte a szektort. A KSH félévi számai szerint, 2,848 millióra nőtt a sertéslétszám, miközben a kocák száma is tovább emelkedett (174,4 ezer) ami a további növekedést vetíti előre.

Az AKI kiadványa szerint, a magyarországi vágóhidakon 3 millió 639 ezer sertést vágtak le 2025 első három negyedévében, 3,8 százalékkal többet (+132 ezer darab), mint 2024. január–szeptemberben. Az élő sertés kivitelének volumene 11 százalékkal bővült, az import 29 százalékkal csökkent 2025 I–IX. hónapjában, 2024 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom közel 16 százalékkal mérséklődött. Az export 27 ezer tonna, az import 34 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Horvátországból, Szlovákiából és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Ausztriába irányult a 2025. január–szeptemberi időszakban.

Előrejelzésem szerint, az látszik, hogy 2026-ban az ideinél alacsonyabb sertésárakkal kell számolni.

Ami a legfontosabb:

1. A sertésár korrekciója, 2-3 év erősödés után már benne volt a levegőben.
2. Kína importvámja, majd a spanyol kitörés kapcsán ez el is kezdődött.
3. Le kell szögezni, hogy a világpiacon nincs túlkínálat. Kína termelés-visszafogása ezt erősíti.
4. Mivel 2026-ban korábban lesz húsvét, mint tavaly, a kereslet hamarabb erősödik majd.
5. Ez ad egy kis kapaszkodót a sertésárnak, de a hangsúly a „kis”-en van.
6. Előrejelzésem szerint, a fenti helyzetből az látszik, hogy 2026-ban az ideinél alacsonyabb sertésárakkal kell számolni. A német árak oldalazásban vannak, ami annak jele, hogy a felvásárlók ezzel a szinttel már tudnak a jövedelmezőségükön javítani. A jövő évben azonban arra számítok, hogy a mostani szinten, illetve legfeljebb kis mértékben felette fog maradni a sertésár.
7. Ez az árszint mind a belső piacon, mind a világpiacon javítja az európai sertéshús versenyképességét, de növekedésre mégis inkább ez utóbbin számítok, mivel a közösségi piacon a kereslet lassú, de tartós mérséklődése nem áll meg, legfeljebb megtorpan.  

Szerző: Fórián Zoltán Vezető agrárszakértő (Erste Agrár Központ)