TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 90.392,20 Ft (tonna)
Napraforgómag: 232.606,85 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 77.013,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 84.028,83 Ft (tonna)
Repcemag: 205.679,25 Ft (tonna)
Full-fat szója: 208.389,76 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 403,54000
USD: 391,10000
CHF: 428,93000
GBP: 483,60000
Hirdetés
Biobarát mezőgazdaság – Hogyan alakíthatók organikussá az élelmiszerrendszerek?

Biobarát mezőgazdaság – Hogyan alakíthatók organikussá az élelmiszerrendszerek?

Agrárgazdaság - 2025.01.26

A „bio” szavunk a görög biosz (magyarul: élet) szó rövidítése, jelentése „élettel kapcsolatos” vagy „élettel teli”. Ilyen élettel teli mezőgazdaságot, élelmiszert és talajt szeretnének mindazok, akik az ökogazdálkodás mellett teszik le a voksukat.

Az egészséges életmód kapcsán egyre többször vetődik fel, hogy szükség lenne az élelmiszerrendszereink ökológiai átállására, mert ezáltal nemcsak jobb élelmiszerek kerülnének az asztalainkra, de a termőföldet és a vizeinket is kíméletesebben használnánk. A téma aktualitását jelzi, hogy a FiBL Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is ennek a témának szentelte 2024. november 27-i egész napos online nyílt napját, ahol a tagországok kutatócsoportjai mutatták be az eredményeiket és reflektáltak napjaink legaktuálisabb agrár-élelmiszeripari kérdéseire.

A FiBL Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a világ egyik vezető intézete az ökológiai mezőgazdaság területén. Telephelyei Svájcban, Németországban, Ausztriában, Magyarországon (a 2011-ben alapított ÖMKi), Franciaországban, a FiBL Europe-on keresztül Brüsszelben (Belgium) találhatók. A FiBL erősségei az interdiszciplináris kutatásban, a gazdálkodókkal és az élelmiszeriparral közösen kifejlesztett innovációkban, a megoldás-orientált fejlesztési projektekben és a kutatásból a gyakorlatba történő gyors tudástranszferben rejlenek. A FiBL elkötelezett a fenntartható és bioélelmiszer-rendszerek felé való átmenet előmozdítása iránt, amit tudásmegosztáson és gyakorlatias megoldásokon keresztül próbál elérni.

Biobarát mezőgazdaság – Hogyan alakíthatók organikussá az élelmiszerrendszerek?

Hirdetés

Az egészséges életmód kapcsán egyre többször vetődik fel, hogy szükség lenne az élelmiszerrendszereink ökológiai átállására, mert ezáltal nemcsak jobb élelmiszerek kerülnének az asztalainkra, de a termőföldet és a vizeinket is kíméletesebben használnánk.

100 előadó 36 előadás

Az élelmiszer-termelés a globális ökológiai problémák egyik fő tényezője, okozója, ezért Jürn Sanders, a FiBL Switzerland igazgatótanácsának elnöke, aki a rendszerszemléletre esküszik, a tanácskozás üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a probléma megoldását a mezőgazdasággal kell kezdeni, majd azzal együtt kell a feldolgozóipart és a kiskereskedelmi szektort is felelősségre vonni. Sanders szerint a FiBL fontos szerepet játszhat ebben az átalakulásban.

Az eseménynek közel 1600 regisztrált résztvevője volt a világ minden tájáról, akik 100 előadó 36 előadását követhették. Szó volt a fenntartható élelmiszer- és gazdálkodási politikák támogatásáról, arról, hogyan lehet jövőbiztos gazdálkodási rendszereket építeni, valamint az élelmiszerrendszer környezeti hatásainak felméréséről. Elhangzott az is, hogy mennyire fontos a tudás megosztása az átmenet megvalósítása érdekében, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz ma már elengedhetetlen az adatok és a digitális megoldások használata, az innováció, az együttműködés, illetve szükséges a szerves értékláncok erősítése.

Az öko- és az állatjólét

A virtuális konferencia keretében számos előadás és szekcióülés foglalkozott az állatjóléttel, több előadó és kutatócsoport mutatta be az állattenyésztés javítását célzó új gyakorlataikat.

A speciális fajták, valamint az ipari tej- és marhahústermelés megjelenése előtt a szarvasmarhát többféle áru és szolgáltatás biztosítására használták, beleértve a tejet, a húst és a munkaerőt. Napjainkban a hús és a tej termelési és tenyésztési vonalai erősen elkülönülnek, miközben az állati eredetű termékekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek jelentős környezeti hatást fejtenek ki. Ezen túlmenően kissé ellentmondásos módon a biofogyasztók egyszerre igényelnek nagy mennyiségű tejterméket és az anyatehén tenyésztésből származó marhahúst.

A fenntarthatósághoz vezető útról szóló politikai és tudományos vitákat gyakran két polarizáló perspektíva uralja. Az egyik egy protekcionista nézet, amely az állatokat fehérjetermelő egységként határozza meg, és a hatékonyság további növelését szorgalmazza. A másik egy vegán és állati jogok által dominált nézet, amely kizárja az állatokat a fenntartható jövőbeli élelmiszer-rendszerekből. A témában előadó svájci Rennie Eppenstein szerint lehetséges, hogy létezik egy harmadik út, például az integrált, legelőn alapuló hús- és tejtermelési rendszer, ami egy jóval fenntarthatóbb élelmiszerrendszer, mint a hagyományos. A legelő alapú termelési formák könnyebben védik ki a takarmány-élelmiszer versenyt, így hozzájárulnak az adott ország élelmiszer-autonómiájához. Az ilyen szemléletben gazdálkodók az állatok számát a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazítják, ezáltal mérséklik az esetleges negatív környezeti hatásokat.

Az 1950−70-es években az állattenyésztés intenzívebbé válásával Európában általános tenyésztési gyakorlattá vált, hogy a borjakat születésükkor az anyjuktól elválasztják. Ennek egyik oka az volt, hogy több tejet tudjanak begyűjteni, másrészt a gyakorlat a betegségek tehénről borjúra való terjedésének korlátozására is szolgált. Ezt az elkülönítést azonban egyre inkább megkérdőjelezik az állatjóléttel kapcsolatos aggodalmak miatt, továbbá a módszer nem felel meg a társadalmi elvárásoknak sem. Egyes gazdálkodók eltérő tehén-borjú-tartási rendszereket fejlesztettek ki Európában. Két korábbi európai projekt (ProYoungStock és Grazy Daisy), valamint két jelenlegi regionális projekt vizsgálja ezeket az alternatív tenyésztési rendszereket Franciaországban és Zürich kantonban.

A FiBL konferencián Anet Spengler Neff és Caroline Constancis segítségével tekintették át a projektek eredményeit. Az előadások során három különböző európai tehén-borjú kontaktusos tenyésztési rendszer mutatkozott be (anyaállattal, nevelőtehénnel és istállóban egy tehénnel). Ezek olyan önellátó biogazdaságok voltak, amelyek a legeltetésen alapulnak, és nem az optimális gazdasági teljesítményt, hanem az állatjólétet célozzák.

Biobarát mezőgazdaság – Hogyan alakíthatók organikussá az élelmiszerrendszerek?

A legelő alapú termelési formák könnyebben védik ki a takarmány-élelmiszer versenyt, így hozzájárulnak az adott ország élelmiszer-autonómiájához.

Klíma és mezőgazdaság

Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyre fontosabb téma a jövő mezőgazdaságának fejlesztésében. Egyrészt a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell a változó időjárási viszonyokhoz, másrészt kezdeni kell azzal valamit, hogy a mezőgazdaság okozza a nemzeti üvegházhatású gázok kibocsátásának 10-30 százalékát. A FiBL tagjai különböző projektekben vesznek részt, amelyek az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és a gazdálkodók klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának segítésére összpontosítanak. A FiBL Svájc Talajügyi Osztályának „talajtermékenység és éghajlat” csoportján belül különös hangsúlyt kapnak a talaj szén-dioxid-megkötési és -tanúsítási témái. Értékelik, hogy a különböző gazdálkodási gyakorlatok hogyan befolyásolják a talaj széntartalmát, valamint azt a kérdést, hogy a talaj széntartalma hogyan mérhető, és hogyan akkreditálható a szakpolitikai eszközökben.




Szerző: Tóth Krisztina

Címkék: biogazdaság, élelmiszer, organikus
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

A sárgarépa és a petrezselyemgyökér is keresett termék a hazai ...

A sárgarépa és a petrezselyemgyökér, bár számunkra mindennapos termék, termelése speciális tudást és technológiát ...