
Biobarát mezőgazdaság – Hogyan alakíthatók organikussá az élelmiszerrendszerek?
Agrárgazdaság - 2025.01.26
A „bio” szavunk a görög biosz (magyarul: élet) szó rövidítése, jelentése „élettel kapcsolatos” vagy „élettel teli”. Ilyen élettel teli mezőgazdaságot, élelmiszert és talajt szeretnének mindazok, akik az ökogazdálkodás mellett teszik le a voksukat.
Az egészséges életmód kapcsán egyre többször vetődik fel, hogy szükség lenne az élelmiszerrendszereink ökológiai átállására, mert ezáltal nemcsak jobb élelmiszerek kerülnének az asztalainkra, de a termőföldet és a vizeinket is kíméletesebben használnánk. A téma aktualitását jelzi, hogy a FiBL Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet is ennek a témának szentelte 2024. november 27-i egész napos online nyílt napját, ahol a tagországok kutatócsoportjai mutatták be az eredményeiket és reflektáltak napjaink legaktuálisabb agrár-élelmiszeripari kérdéseire.
A FiBL Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet a világ egyik vezető intézete az ökológiai mezőgazdaság területén. Telephelyei Svájcban, Németországban, Ausztriában, Magyarországon (a 2011-ben alapított ÖMKi), Franciaországban, a FiBL Europe-on keresztül Brüsszelben (Belgium) találhatók. A FiBL erősségei az interdiszciplináris kutatásban, a gazdálkodókkal és az élelmiszeriparral közösen kifejlesztett innovációkban, a megoldás-orientált fejlesztési projektekben és a kutatásból a gyakorlatba történő gyors tudástranszferben rejlenek. A FiBL elkötelezett a fenntartható és bioélelmiszer-rendszerek felé való átmenet előmozdítása iránt, amit tudásmegosztáson és gyakorlatias megoldásokon keresztül próbál elérni.
Hirdetés
Az egészséges életmód kapcsán egyre többször vetődik fel, hogy szükség lenne az élelmiszerrendszereink ökológiai átállására, mert ezáltal nemcsak jobb élelmiszerek kerülnének az asztalainkra, de a termőföldet és a vizeinket is kíméletesebben használnánk.
100 előadó 36 előadás
Az élelmiszer-termelés a globális ökológiai problémák egyik fő tényezője, okozója, ezért Jürn Sanders, a FiBL Switzerland igazgatótanácsának elnöke, aki a rendszerszemléletre esküszik, a tanácskozás üdvözlő beszédében azt hangsúlyozta, hogy a probléma megoldását a mezőgazdasággal kell kezdeni, majd azzal együtt kell a feldolgozóipart és a kiskereskedelmi szektort is felelősségre vonni. Sanders szerint a FiBL fontos szerepet játszhat ebben az átalakulásban.
Az eseménynek közel 1600 regisztrált résztvevője volt a világ minden tájáról, akik 100 előadó 36 előadását követhették. Szó volt a fenntartható élelmiszer- és gazdálkodási politikák támogatásáról, arról, hogyan lehet jövőbiztos gazdálkodási rendszereket építeni, valamint az élelmiszerrendszer környezeti hatásainak felméréséről. Elhangzott az is, hogy mennyire fontos a tudás megosztása az átmenet megvalósítása érdekében, hogy a fenntartható gazdálkodáshoz ma már elengedhetetlen az adatok és a digitális megoldások használata, az innováció, az együttműködés, illetve szükséges a szerves értékláncok erősítése.
Az öko- és az állatjólét
A virtuális konferencia keretében számos előadás és szekcióülés foglalkozott az állatjóléttel, több előadó és kutatócsoport mutatta be az állattenyésztés javítását célzó új gyakorlataikat.
A speciális fajták, valamint az ipari tej- és marhahústermelés megjelenése előtt a szarvasmarhát többféle áru és szolgáltatás biztosítására használták, beleértve a tejet, a húst és a munkaerőt. Napjainkban a hús és a tej termelési és tenyésztési vonalai erősen elkülönülnek, miközben az állati eredetű termékekre széles körben úgy tekintenek, mint amelyek jelentős környezeti hatást fejtenek ki. Ezen túlmenően kissé ellentmondásos módon a biofogyasztók egyszerre igényelnek nagy mennyiségű tejterméket és az anyatehén tenyésztésből származó marhahúst.
A fenntarthatósághoz vezető útról szóló politikai és tudományos vitákat gyakran két polarizáló perspektíva uralja. Az egyik egy protekcionista nézet, amely az állatokat fehérjetermelő egységként határozza meg, és a hatékonyság további növelését szorgalmazza. A másik egy vegán és állati jogok által dominált nézet, amely kizárja az állatokat a fenntartható jövőbeli élelmiszer-rendszerekből. A témában előadó svájci Rennie Eppenstein szerint lehetséges, hogy létezik egy harmadik út, például az integrált, legelőn alapuló hús- és tejtermelési rendszer, ami egy jóval fenntarthatóbb élelmiszerrendszer, mint a hagyományos. A legelő alapú termelési formák könnyebben védik ki a takarmány-élelmiszer versenyt, így hozzájárulnak az adott ország élelmiszer-autonómiájához. Az ilyen szemléletben gazdálkodók az állatok számát a rendelkezésre álló erőforrásokhoz igazítják, ezáltal mérséklik az esetleges negatív környezeti hatásokat.
Az 1950−70-es években az állattenyésztés intenzívebbé válásával Európában általános tenyésztési gyakorlattá vált, hogy a borjakat születésükkor az anyjuktól elválasztják. Ennek egyik oka az volt, hogy több tejet tudjanak begyűjteni, másrészt a gyakorlat a betegségek tehénről borjúra való terjedésének korlátozására is szolgált. Ezt az elkülönítést azonban egyre inkább megkérdőjelezik az állatjóléttel kapcsolatos aggodalmak miatt, továbbá a módszer nem felel meg a társadalmi elvárásoknak sem. Egyes gazdálkodók eltérő tehén-borjú-tartási rendszereket fejlesztettek ki Európában. Két korábbi európai projekt (ProYoungStock és Grazy Daisy), valamint két jelenlegi regionális projekt vizsgálja ezeket az alternatív tenyésztési rendszereket Franciaországban és Zürich kantonban.
A FiBL konferencián Anet Spengler Neff és Caroline Constancis segítségével tekintették át a projektek eredményeit. Az előadások során három különböző európai tehén-borjú kontaktusos tenyésztési rendszer mutatkozott be (anyaállattal, nevelőtehénnel és istállóban egy tehénnel). Ezek olyan önellátó biogazdaságok voltak, amelyek a legeltetésen alapulnak, és nem az optimális gazdasági teljesítményt, hanem az állatjólétet célozzák.
A legelő alapú termelési formák könnyebben védik ki a takarmány-élelmiszer versenyt, így hozzájárulnak az adott ország élelmiszer-autonómiájához.
Klíma és mezőgazdaság
Az éghajlatváltozás mérséklése és az ahhoz való alkalmazkodás egyre fontosabb téma a jövő mezőgazdaságának fejlesztésében. Egyrészt a gazdálkodóknak alkalmazkodniuk kell a változó időjárási viszonyokhoz, másrészt kezdeni kell azzal valamit, hogy a mezőgazdaság okozza a nemzeti üvegházhatású gázok kibocsátásának 10-30 százalékát. A FiBL tagjai különböző projektekben vesznek részt, amelyek az ÜHG-kibocsátás csökkentésére és a gazdálkodók klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának segítésére összpontosítanak. A FiBL Svájc Talajügyi Osztályának „talajtermékenység és éghajlat” csoportján belül különös hangsúlyt kapnak a talaj szén-dioxid-megkötési és -tanúsítási témái. Értékelik, hogy a különböző gazdálkodási gyakorlatok hogyan befolyásolják a talaj széntartalmát, valamint azt a kérdést, hogy a talaj széntartalma hogyan mérhető, és hogyan akkreditálható a szakpolitikai eszközökben.
Szerző: Tóth Krisztina
Címkék: biogazdaság, élelmiszer, organikus
Terméshozam és ellenállóképesség – Jönnek a szezon legjobb ...

Búza helyett szója, marha helyett baromfi – Ilyen lesz 2035-ig az ...

Korai Pioneer® kukorica hibridek nagy termésátlaggal

Ragadós száj- és körömfájás jelent meg Németországban

Ahol hisznek az ésszel végzett forgatásos talajművelésben, ott ...

Változás az AXIÁL Kft. vezetőségében: Holán Balázs csatlakozik ...

A KWS nem csak zsákban méri a kukoricahibridjeit

Hatályba lépett az agrárgazdaságok generációs átadását ...

Magas olajsavas koncentráció jelentősége napraforgóban

Junkkari direktvetőgépek – Bővítés a precizitás, pontosság és a ...