TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 65.934,70 Ft (tonna)
Napraforgómag: 141.894,57 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 63.049,15 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 53.080,68 Ft (tonna)
Repcemag: 160.540,57 Ft (tonna)
Full-fat szója: 207.331,58 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 605 Ft
Benzin ára: 607 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 387,87
USD: 357,68
CHF: 393,49
GBP: 452,43
Hirdetés
Az ág is húzza a gazdákat

Az ág is húzza a gazdákat

Hírek - 2023.04.20

Aszálykár, eladhatatlan termény, hitelek miatt aggódnak, miközben úgy érzik, az állam nem segít

Az ág is húzza a gazdákat

Egyre nehezebb helyzetben vannak a magyar termelők, az ukrán dömpingáru miatt a gabona ára óriásit zuhant, ráadásul el sem tudják adni. Indul a tavaszi szezon, kellene pénz a munkálatokhoz, így azonban nem tudni, honnét lesz. Sokan tavaly ősszel bevásároltak a drága műtrágyából, mert azt hallották, hogy tavasszal nem lesz – van és egyre olcsóbb… S ha ez nem lenne elég, a gazdák egy része szerint az aszálykárenyhítés – bár jól hangzó kifejezés – sem úgy sikerült, ahogy kellett volna.

A problémával több gazda is megkereste lapunkat. Egyikük, egy Vas megyei termelő szerint a helyzet több mint kilátástalan. Miközben ugyanis az egyik oldalon a gazdálkodók bevételei az alacsony terményárak miatt megállíthatatlanul csökkennek, a másik oldalon a termelési költségek folyamatosan nőnek. Ezért az a veszély fenyeget, hogy – különösen a gabona esetében – a termelés jövedelmezősége megszűnik.

Kiszámíthatatlan a piac

„Tavaly nyár végén, ősszel olyan hektikusan mozogtak az árak, hogy semmilyen üzlet nem köttetett – bocsátotta előre a férfi. – Rajtunk maradt a gabona, közben az oroszok és az ukránok sunyi módon elárasztották a gabonájukkal az egész világot, az állam pedig egy hónapra leállította az exportot, így a többlettermést – ami Horvátországba, Ausztriába szokott elmenni – már nem tudtuk értékesíteni. Egyértelmű számunkra, hogy nem is fogjuk tudni eladni, mert hiába oldották fel azóta az exporttilalmat, nem lehet eladni Nyugatra sem, mert mindenhol ott az ukrán. Nekem 400 tonna búzám és 300 tonna árpám van a raktárban, és nem tudok vele mit kezdeni… Ez olyan 70-80 millió forint értékű, a bevételből lehetett volna finanszírozni a tavaszi vetést, a műtrágyabeszerzést. A műtrágyát is kénytelenek voltunk hitelre megvenni, meglehetősen drágán, mert ősszel elhitették velünk, hogy tavaszra nem marad. Nos, maradt, sőt, most már a kutyának se kell és meredeken zuhan az ára… Az áfát minden után meg kell fizetnünk, de a terményeinkért nem kapjuk meg, így aztán folyamatosan mínuszban vagyunk, nem tudunk hitel nélkül termelni. »Belenyomták« az embert a hitelekbe, most pedig önhibánkon kívül nincs bevételünk, ez egy ördögi kör. A megoldást és a valódi segítséget az jelentené, ha valaki, mondjuk az állam vagy az EU intervencióban felvásárolná a készleteinket, mi pénzhez jutnánk végre, az országnak pedig jelentős gabonatartaléka keletkezne. Európa úgysem tudja megtermelni azt a mennyiséget, amire szüksége lenne.”

A gazdálkodó azt mondja: az EU-nak a saját gabonatermés felhasználását kellene preferálni, nem az ukránét, ám ő úgy látja, hogy az ukrán gabona tartósan teret nyer a piacon – köszönhetően az amerikai nyomásnak, amely komoly tőkével van jelen az ukrajnai agráriumban. Ha pedig így lesz, az európai termelők lehúzhatják a rolót.

„A műtrágyát is kénytelenek voltunk hitelre megvenni, meglehetősen drágán, mert ősszel elhitették velünk, hogy tavaszra nem marad. Nos, maradt, sőt, a kutyának se kell és meredeken zuhan az ára…”

Aszálykár: enyhítik vagy fokozzák?

Ahogy mondani szokták: szegény embert az ág is húzza, a romló piaci helyzet mellett a tavalyi extrém aszály is sarokba szorított sok termelőt. S habár jól hangzik, hogy az állam segítséget nyújt a termelőknek aszálykárenyhítés formájában, Vincze László Jász-Nagykun-Szolnok megyei gazdálkodó úgy tudja, hogy gazdatársai közül senki nem kapta meg a támogatást.

„Mint köztudott, csak az nyújthat be kárigényt az aszálykárenyhítési alapra, aki rendelkezik növénybiztosítással – magyarázta a gazda. – Na most ha fizet a biztosító, akkor nem fizet az állam – gazdatársaim közül csak néhányan kaptak kártérítést az alapból. Arra hivatkoztak, hogy a számításaik – van erre egy képlet – szerint senki nem szenvedett el kimutatható aszálykárt. Ez nem aszálykárenyhítés, hanem aszálykárfokozás. Négyszáznegyvenezer forintom bánja ezt az egészet. Nagy szerencsém, hogy én kötöttem növénybiztosítást, mert tíz évvel ezelőtt már megtanultam, az államra nem számíthatok.”  

Vincze László jelezte: van olyan ismerőse, aki hektáronként 250 kilogramm durumbúza-vetőmagot vetett el és kétszáz kilót takaríthatott be a szárazság miatt. Jogos a kérdés: ha ez nem aszálykár, akkor mi az?

Azt is hozzátette: szintén küzd azzal a problémával, hogy nem tudja eladni a gabonáját, s ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy nem azért nem értékesítették a gabonájukat, amikor lehetett, mert magasabb árakra vártak, hanem azért, mert éppen nem volt mire elkölteni a pénzt, amiről őseiktől megtanulták, hogy háborús időben nem ez a legjobb értéktartó. Ezért inkább betároltak – aztán jött az ukrán áru.

Akinek járt, az pénzéhez jutott az Agrárminisztérium szerint

Az Agrárminisztérium Sajtóirodájától az előbbi felvetésekkel kapcsolatos megkeresésünkre azt a választ kaptuk: a hazai gabonapiacon csak az Európai Unió által működtetett formában történhet intervenció, az egységes belső piacra tekintettel. Ebben tagállami mozgástér nincs, étkezési búzáját a termelő felajánlhatja a lebonyolításra kijelölt Magyar Államkincstár részére a részletesen szabályozott feltételekkel, de az Európai Unió által a gabonaágazatban meghirdetett intervenciós árnál (101,31 euró/t) a piaci árak 2010 óta magasabbak, így felajánlásokra értelemszerűen nem került sor. Kukoricánál és árpánál intervenciós intézkedés megnyitásáról az Európai Bizottság dönthet, a világ- és EU-piaci árszintek ismeretében erre reális lehetőség nem mutatkozik. Magyarország már az előző KAP-reform (2013) során is azt képviselte, hogy felül kellene vizsgálni az intervenciós küszöbértékeket, azonban a bizottság azóta sem tett erre javaslatot.

Hozzátették: a Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer I. pillérének 73 ezer tagjából 30,8 ezer adott be kifizetési kérelmet, ebből 22,6 ezer termelő kifizetési kérelme volt részben vagy egészében méltányolható. Összességében 73%-uk felelt meg a feltételeknek. Ebből 7,5 ezer termelőnek volt biztosítása. Ez azért fontos, mert az uniós szabályok alapján legfeljebb a jóváhagyott kár 80%-át lehet kifizetni egy termelőnek, és azt is csak azoknak, akiknek az öngondoskodásra való ösztönzés jegyében van releváns biztosításuk. Akinek nincs megfelelő biztosítása, azon termelőnél a jóváhagyott kár maximum 40%-a fizethető ki. 7,5 ezer termelő jogosult a megállapított kár 80%-ának a térítésére és 15,2 ezer ügyfél a 40% térítésére.

Rámutattak: lehetőség van uniós támogatás igénylésére a biztosítás megkötéséhez, a díjtámogatás mértéke a rendelkezésre álló forrás függvényében a díjak akár 40-70%-a lehet.

Az agrárkárenyhítési rendszer I. pillérében minden 1 forint termelői befizetéshez az állam 1 további forintot a nemzeti költségvetésből hozzátesz. Így a 2022-es év után 12,7 milliárd forint állt rendelkezésre, amelyből a jégkármérséklés működtetésére és jogorvoslati, üzemeltetési kiadásokra összesen 2 milliárd forintot kellett volna elkülöníteni, így kárenyhítésre 10,7 milliárd forint állt volna rendelkezésre. A kormány az Agrárkárenyhítési Alap számára juttatott egyszeri és igen jelentős 40 milliárd forintos nemzeti költségvetési kiegészítő támogatással azonban lehetővé tette, hogy a kifizethető összeg – az uniós szabályok szerinti kötelező levonások után – 50,6 milliárd forint lehessen.

Az AM tájékoztatása szerint Jász-Nagykun-Szolnok megyében kifizetési kérelmet beadó termelőknek az országos átlagnak megfelelően 72%-ban hagyták jóvá az igényét és összességében csaknem 5 milliárd forintot fizettek ki.

„Szeretnénk külön felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány és az agrárközigazgatás összes érintett szereplője – Nébih, MÁK, kormányhivatalok – egyaránt a gazdák mellé állt ebben a rendkívüli helyzetben. A közös erőfeszítés tette lehetővé, hogy határidőre és a tavaszi munkákhoz érdemi segítséget nyújtva fizessék ki az 50,6 milliárd forintot” – szögezték le válaszukban.

A kérelmek 73%-a felelt meg a feltételeknek, a kárenyhítésre rendelkezésre álló 50,6 milliárd forintot pedig határidőre kifizették.

 




Szerző: AgrárUnió

Címkék: aszálykár, biztosítás
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Országos Jégkármérséklő Rendszer – mozgalmas szezonkezdés

Már az idei védekezési szezon első hetében bizonyított a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett Országos ...