TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 66.533,52 Ft (tonna)
Takarmánybúza: 60.309,76 Ft (tonna)
Napraforgómag: 125.139,53 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 57.843,07 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 52.570,69 Ft (tonna)
Repcemag: 160.516,26 Ft (tonna)
Full-fat szója: 202.220,99 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 598 Ft
Benzin ára: 577 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 380,77000
USD: 353,22000
CHF: 404,42000
GBP: 444,53000
Hirdetés
A sokszínű fácánok genetikája

A sokszínű fácánok genetikája

Hírek - 2021.11.19

Magyarország és Szerbia fácánpopulációinak genetikai sokféleségét vizsgálták a Debreceni Egyetem Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ kutatói. Az eredményeikről szóló tanulmány a neves Nature kiadó Scientific Reports című folyóiratában jelent meg.

A közönséges- vagy más néven vadászfácán (Phasianus colchicus) a világon széles körben elterjedt vadfaj, amely ideális modell a betelepítések eredményeinek és hatásainak nyomonkövetésére, valamint a genetikai különbözőségek kialakulási folyamatainak vizsgálatára. Emellett hazánkban az egyik legfontosabb apróvad, nemzetgazdasági és ökológiai jelentősége is van.

- Írott források alapján a faj a római kor óta jelen van a Kárpát-medencében, de az itteni állományok eredetéről és jelenkori genetikai jellemzőikről mindeddig nem voltak információink. A vadgazdálkodók ugyanakkor évtizedek óta tartó állománycsökkenésről, és a zárttéri fácánnevelésből adódóan, a populációk genetikai hanyatlásáról beszélnek. Kutatásunk alapvető célkitűzése volt a Közép- és Délkelet-Európába betelepített populációk eredetének, biológiai sokfélesésgének, térbeli elterjedési mintázatának és demográfiai történetének felmérése. Ezen a területen ilyen típusú vizsgálatok korábban még nem folytak – mondta el Kusza Szilvia, a Debreceni Egyetem (DE) Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar (MÉK) Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ (AGBK) egyetemi tanára a hirek.unideb.hu-nak.

Kusza Szilvia szerint az eredmények a vadvédelmi, vadgazdálkodási gyakorlat számára is fontos információkat szolgáltatnak.
- A tanulmányban mitokondriális DNS (mtDNS) és mikroszatellit markerek felhasználásával vizsgáltuk Magyarország és Szerbia fácánpopulációinak genetikai jellemzőit. Az eredmények szerint alacsony szintű genetikai diverzitás jellemző rájuk. Az mtDNS elemzések eredményei alapján a populációk magyarországi és szerbiai megkülönböztetését javasoltuk. Kutatásaink szerint hazánkban genetikailag homogénebb fácánállományok élnek, míg Szerbiában kevertebb, sokszínűbb a faj – fejtette ki az egyetemi tanár.

Kusza Szilvia hangsúlyozta: eredményeik azt is sugallják, hogy a fogságban tenyésztett madarak betelepítésének genetikai hatása sokkal nagyobb lehet, mint amit a vadgazdálkodók a faj tipikus otthontartománya alapján eddig valószínűsítettek.

- Az elemzések erős bizonyítékokat szolgáltattak a közelmúltbeli népességnövekedésre is, ami a hetvenes években tetőző, mesterséges nevelésből származó fácánok intenzív betelepítésének következménye lehet – véli Kusza Szilvia.

A tanulmány eredményei fontos adatokat nyújtanak a szakemberek számára a vadvédelmi és vadgazdálkodási gyakorlatok javításához, valamint a Közép- és Délkelet-Európában elterjedt fácánpopulációk genetikai állapotának jövőbeni értékeléséhez is.

- Ezek az alapvető információk elengedhetetlenek a vizsgált földrajzi régióban nagy gazdasági és ökológiai jelentőségű vadfajok populációinak megfelelő és hatékony megőrzéséhez – emelte ki az Agrár Genomikai és Biotechnológia Központ egyetemi tanára.

A kutatás eredményei a rangos Nature kiadó Scientific Reports című, nemzetközi, nyílt hozzáférésű, multidiszciplináris szakfolyóiratban jelentek meg.




Forrás: DE Sajtóiroda-ÉE

Címkék: genetika, Debreceni Egyetem, fácán
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Hogyan reagált a mezőgazdaság az infláció kihívásaira?

Magyarországon az EU tagállamok között és az eurózóna országait nézve is kiugróan magas, kétjegyű volt az infláció az ...