TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 87.821,01 Ft (tonna)
Napraforgómag: 209.091,24 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 76.608,80 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 82.935,73 Ft (tonna)
Repcemag: 211.646,47 Ft (tonna)
Full-fat szója: 209.466,80 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 639 Ft
Benzin ára: 631 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 404,57000
USD: 389,35000
CHF: 429,75000
GBP: 485,09000
Hirdetés
A növényvédő szerek halálos fenyegetést jelentenek a talaj biodiverzitására – a valaha készült legrészletesebb tanulmány szerint

A növényvédő szerek halálos fenyegetést jelentenek a talaj biodiverzitására – a valaha készült legrészletesebb tanulmány szerint

Hírek - 2021.09.27

Egy új tanulmány szerint az Egyesült Államokban széles körben használt növényvédő szerek halálos fenyegetést jelentenek azokra az élő szervezetekre, amelyek kritikus jelentőségűek a talajegészség, a biodiverzitás és a szénmegkötés szempontjából, aminek a klímaváltozás elleni harcban van szerepe. Ezeket a károkat mégsem veszik figyelembe az amerikai törvényhozók.

Egy tanulmány minden eddiginél legrészletesebben mutatja be a növényvédő szerek hatását a talaj mikroorganizmusaira. A kutatók 400 tanulmányból gyűjtöttek adatokat, igazolva, hogy a növényvédő szerek alapvető fontosságú, talajban élő gerinctelen állatokat károsítottak, köztük földigilisztákat, hangyákat, bogarakat és talajban fészkelő méheket, amiről 71%-ban érkeztek visszajelzések.

„Különösen aggasztó, hogy az esetek 71%-ában a peszticidek károsítják a talaj gerinctelen faunáját – mondta a tanulmány társszerzője. – Az eredményeink is bizonyítják, hogy a növényvédő szerek hozzájárulnak a rovarok, mint például ragadozó bogarak vagy a beporzást végző magányos életmódot folytató méhek számának széles körű csökkenéséhez. Ezek az aggasztó felfedezések is hozzájárulnak ahhoz, hogy sürgős szükség van a növényvédőszer-használat visszaszorítására.”

Az eredményeket annak nyomán tették közzé, hogy egy nemrégiben készült tanulmány szerint a növényvédő szerek toxikussága a gerinctelenekre több mint a duplájára nőtt 2005 óta. Annak ellenére, hogy általában kevesebb rovarölő szert használnak, például a neonikotinoidokból, a manapság használt szerek fokozódó mértékben mérgező hatásúak a hasznos rovarokra és más gerinctelenekre. A növényvédő szerek évekig vagy akár évtizedekig a talajban maradnak a kijuttatásukat követően, folyamatosan károsítva a talajegészséget.

A felhasznált tanulmányokban a talajlakó organizmusokra gyakorolt hatások a fokozott mortalitástól a csökkent reprodukciós képességig, fejlődésig, sejtműködésig és akár általános fajdiverzitásig terjedtek.

„Azok alatt a földek alatt, amelyeken monokultúrában termesztenek kukoricát és szóját, a növényvédő szerek az élet hálózatának alapjait teszik tönkre – mondta egy másik társszerző és kutató. – Tanulmány tanulmányt követően ad visszajelzést arról, hogy a peszticidek ellenőrizetlen használata több százmillió hektáron évről évre mérgezi azokat az élő szervezeteket, melyek kritikus jelentőségűek a talajegészség szempontjából. De a döntéshozóink évtizedekig nem vették figyelembe az ökoszisztémát ért károkat.”

A talajlakó gerinctelenek jelenléte olyan alapvető előnyökkel jár, mint a növények növekedéséhez szükséges tápanyagok létrehozása, növényi és állati maradványok lebontása, amivel így az új élet tápanyaghoz jut, és kordában tarthatók a kórokozók és kártevők. Kritikus a jelentőségük a szénmegkötésben is. Ahogy a regeneratív mezőgazdaság és az az elképzelés, hogy a talaj a szenet magába szívó szivacsként viselkedik, az egész világon teret nyer, a tanulmány igazolja, hogy a növényvédőszer-használat visszaszorítása kulcsfontosságú a szinte mérnöki munkát végző gerinctelen ökoszisztéma megőrzésében, aminek kritikus szerepe van a szénmegkötésben.

„A növényvédő szert gyártó cégek folyamatosan igyekeznek zöldre mosni a termékeiket, amellett érvelve, hogy a peszticidek elősegítik a regeneratív és klímaváltozást mérséklő mezőgazdaságot – mondta egy másik társszerző. – A kutatásunk darabokra szedi ezt az elképzelést, és igazolja, hogy a növényvédőszer-használat csökkentése kulcsfontosságú a klímaváltozás elleni küzdelemben a mezőgazdaságban.”

„Tisztában vagyunk vele, hogy az olyan eljárások, mint a tarló beforgatása és komposztálása, egészséges ökoszisztémát eredményeznek és főként csökkentik a növényvédő szerek használatának szükségességét – mondta egy harmadik társszerző. – Azonban a jelenlegi gazdálkodási gyakorlat az intenzív növényvédőszer-használatot segíti elő. Az eredményeink rávilágítanak, hogy fontos lenne a gazdálkodókat rábírni az ökológiai gazdálkodási gyakorlatok alkalmazására, ami jótékony hatással lenne a talajban és a talaj felett is a biodiverzitásra.”

Háttér

A bemutatott munka 394 publikált anyagon alapszik, amelyekben a növényvédő szerek olyan nem célszervezet gerinctelenekre gyakorolt hatását vizsgálták, amelyek a petéiket a talajba rakják, illetve a lárváik vagy nem kifejlett formájuk a talajban élnek. A tanulmány 275 különleges talajlakó fajt vagy organizmuscsoportot, valamint 284 különféle növényvédőszer-hatóanyagot vagy -keveréket fogott át.

Azt elemezték, hogyan hatnak ezek a szerek a következőkre: halálozás, előfordulás gyakorisága, fajgazdagság és diverzitás, viselkedés, biokémiai markerek, a szaporodást és fejlődést érő negatív hatások, valamint a szervezetek strukturális elváltozásai. Ennek eredményeként több mint 2800 különféle olyan esetet dolgoztak fel, amely egy bizonyos növényvédő szer hatásának következményét mutatja be egy bizonyos organizmusra. Azt találták, hogy az esetek 71%-ában a hatás negatív volt.

A negatív hatások egyértelműek voltak a laboratóriumokban és a terepi munka során is, minden vizsgált növényvédő szer esetében, a talajlakó organizmusok és következmények széles körében. Az organofoszfátok, piretroid és karbamát rovarölők, amid/anilid gyomirtók és benzimidazol, valamint a nem organikus gombaölők több mint a vizsgált esetek 70%-ában okoztak elváltozást.

A rovarölők okozták a legnagyobb kárt a nem célszervezet gerinctelenekben, a tanulmány alapján körülbelül a vizsgált következmények 80%-ában hatottak negatívan a talajlakó bogarakra, magányos méhekre, parazita darazsakra, százlábúakra, ezerlábúakra, földigilisztákra és ugróvillásokra. A gyomirtók és gombaölők főleg a földigilisztákra, fonalférgekre és ugróvillásokra voltak káros hatással.

 




Forrás: Agrow

Címkék: növényvédelem, növényvédő szer, biodiverzitás, talajélet
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Kihívások és sikerek a NutriPlant Agro Kft. elmúlt öt évéből

Egy induló vállalkozás első évei meghatározó jelentőségűek annak jövője szempontjából. Hogyan élheti túl ezeket a ...