TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 72.784,49 Ft (tonna)
Napraforgómag: 208.083,77 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 72.211,25 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 67.770,68 Ft (tonna)
Repcemag: 184.502,65 Ft (tonna)
Full-fat szója: 194.164,41 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 580 Ft
Benzin ára: 570 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 382,08000
USD: 327,82000
CHF: 408,40000
GBP: 437,51000
Hirdetés
Fogyasszunk kevesebb húst? Ez a bolygót aligha mentené meg

Fogyasszunk kevesebb húst? Ez a bolygót aligha mentené meg

Hírek - 2020.11.22

Drámai következményekkel járna, ha az emberiség gyorsuló ütemben csökkentené a húsfogyasztást. Egy friss német tanulmány szerint az állattenyésztési ágazat összes szereplője komoly kárát látná ennek, miközben alig csökkenne az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Mi történne, ha mindenki kevesebb húst fogyasztana a jövőben? Erre a kérdésre kereste a választ tanulmányában a braunschweigi Thünen Intézet. Manapság „divat” az állattenyésztés környezetszennyező hatását felemlegetni, amiben jócskán van igazság, ám az ágazat visszafejlesztése, kapacitásainak hirtelen csökkentése drámai következményekkel járna a benne dolgozók számára. A Thünen Intézet elsősorban annak lehetséges hatásait vizsgálta, mi történne, ha az Európai Unióban 20 százalékkal csökkenne a húsfogyasztás 2030-ra.

Ez a mérték Németországra vetítve nagyjából 14 százalékos visszaesést jelentene, és valamennyi húsfajtát érintené – áll az agrarheute.com szakoldal összefoglalójában. A termelői árak 9 százalékkal csökkennének, ami igencsak beszűkítené az állattenyésztő gazdák mozgásterét. Sokan fel is hagynának a termeléssel, a tanulmány mintegy 10 százalékos visszaesést prognosztizál ebben az esetben a húselőállítás terén. A legrosszabban a sertéstenyésztő gazdák járnának, a hasznuk átlagosan 37 százalékkal csökkenne. Mindez persze a takarmányozást is érintené, a szója és más olajnövények importja szintén érezhetően zuhanna.

A húst valamivel ki is kellene váltani, ezért a zöldségek és más növényi eredetű élelmiszerek termelői ára bő 3 százalékkal emelkedne az előttünk álló évtizedben, nemcsak Németországban, de egész EU-szerte. A németeknél az északnyugati termelők éreznék legjobban a bőrükön a húsfogyasztás csökkenését, náluk a profit mintegy 22 százalékkal lenne kevesebb. Mindez a feldolgozóipart sem hagyná érintetlenül, komoly strukturális átalakításokra volna szükség a túlélésükhöz. A járulékos haszon ehhez képest elenyészőnek tűnik: az egy évtizeden belüli 20 százalékos húsfogyasztás-csökkenés csupán 2 százalékkal csökkentené Németország kibocsátását az üvegházhatást okozó gázok terén.

Címkék: Európai Unió, zöldség, állattenyésztés, takarmány, Németország, húsfogyasztás, tanulmány, feldolgozóipar
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Híd az akadémiai tudás és az agrárgyakorlat között

Újraindul az Egyetemi Fiatal Gazda Klub rendezvénysorozata. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, ...