Most kell irtani a mezei pockot!
Hírek - 2019.10.29
A mezei pocok a mezőgazdasági területek legnagyobb károkozására képes rágcsálója. A művelt területeken, a táblaszéleken, valamint a ruderáliákon állandóan jelen van, így csak az évjárati hatásokon múlik, mikor szaporodik fel annyira, hogy komoly károkat okozzon.
Ha országos viszonylatban nézzük, akkor ilyen mértékű felszaporodására főleg az Alföldön lehet számítani, bár egyes években már Dunántúli területeken is védekeznünk kellett ellene. Emlékeim szerint igazán nagy kártétele 2014-ben alakult ki utoljára, amikor érőfélben lévő gabonatáblákat tett a földdel egyenlővé, ahogyan ez a lenti képen is látható.
Nem tarló, pockok által tövig rágott gabona
Amikor ez az anyag íródik, szép és -sajnos- száraz időjárásunk van, és bár október harmadik dekádjában járunk, a hőmérséklet nyárutót idéz. Köszönhetően a korábbi csapadékosabb időszaknak, kikeltek a repcék, kelnek az őszi kalászosok, így megkezdődött a mezei pockok kártétele is. Bár egyelőre komolyabb egyedszámról nem hallani, de most érdemes átjárni a táblákat és elvégezni az irtását. Ennek hiányában tavasszal bizony sok-sok csupaszt foltra fogunk rácsodálkozni, amivel akkor már nincs mit tenni.
Pocokfolt az áttelelt repceföldön
A védekezésre felhasználható egyetlen csalétkes irtószer 2019. október 01-től- 2020. január 28-ig szükséghelyzeti (eseti) engedéllyel használható a mezei pockok irtására. Az engedély szigorúan szabályozza a felhasználás feltételeit, a fertőzöttség előzetes felmérésétől kezdve a területileg illetékes járási hivataltól való engedélykérésig, valamint a munkavégzés növényvédő szakmérnök általi, kötelezően előírt irányításáig. Mindez azonban nem helyettesíti a gondos munkavégzést, amivel a rágcsálóirtó szert ki kell juttatni! Ebben az esetben a tört kukoricára, vagy tritikáléra véralvadásgátló hatóanyag, klórfacinon van felvíve. Ez gyakorlatilag az összes melegvérű élőlényre hatással van, így a mezei pockokon kívül bármely más állatot is megmérgezhet, amennyiben az kellő mennyiséget fogyaszt belőle. Sőt, a hatóanyagnál nem lehet teljes biztonsággal kizárni a másodlagos mérgeződés lehetőségét sem, amikor a méregtől elpusztult állat teteméből fogyasztó ragadozó is mérgezést szenved, ami akár a pusztulását is okozhatja. Ezért a készítményt kizárólag járatkezelésre engedélyezték, azaz a mezei pockok lakott járataiba kell adagolni, 6-10 g/járat mennyiségben. Az ilyen módon felhasznált mennyiség nem haladhatja meg a 10 kg/ha-t. A rágcsálóirtó szert a talaj felszínére szórni tilos! Korábban, amikor a mezei pocok állománya a szokásosnál is nagyobb veszélyt jelentett, előfordult, hogy teljes felületre is ki lehetett juttatni, de annak szigorúan meghatározott feltételei voltak. Jelen pillanatban az engedély kizárólag járatkezelésre szól!
Így semmiképpen se használjuk a rágcsálóirtó szert!
A másodlagos mérgezés veszélyének leginkább a ragadozó madarak vannak kitéve, amelyek elfogyaszthatják az elpusztult rágcsálókat is, de akár a talajfelszínre szórt irtószertől elpusztult egyéb állatok maradványait is. Miközben ezeket a madarakat -leginkább a különböző ölyv- és rétihéja-fajokat - veszélyezteti a nem megfelelően elvégzett kezelés, pontosan ők azok, akiknek a segítségére egyébként számíthatunk a rágcsáló egyedszámának csökkentésében! Vigyázzunk hát rájuk!
Szerző: AgrárUnió-SF
Címkék: mezei pocok
Megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség ...
Hogyan indítsuk a tavaszi növényeket aszályban
Első tavaszi repcekártevőink, a szárat károsító ormányosok – ...
Gabonapiaci trendek: fókuszban az árpa és a búza
Ragadós száj- és körömfájás járvány kapcsán elrendelt hazai ...
A 21. század gyermekei: kütyü kontra paripa – Lovas fejlesztés: a ...
Ezt gondolja az európai közvélemény a közös agrárpolitikáról
Akár 89,6 millió forint a fiatal gazdáknak!
Úttörő megoldás az Optigép Kft.-től
Semmit sem teszünk az aflatoxin ellen?
