Uniós bírósági döntés alapján az EFSA nem utasíthatja vissza a glifozáttal kapcsolatos adatok kiadását
Hírek - 2019.03.28
Uniós bíróság érvénytelenítette az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) két döntését, amelyben visszautasította a glifozát gyomirtó mérgező és rákkeltő hatásáról készült tanulmányokhoz való hozzáférést. Az ügy lényege, hogy a kért információ kapcsolatban van-e a környezetterheléssel, mivel a közérdek felette áll az ilyen típusú információk bizalmas voltának.
Az EFSA azzal érvelt, hogy a kért információ nem áll kapcsolatban a környezetterheléssel, ám az Európai Bíróság Törvényszéke (General Court of the European Court of Justice, ECJ) nem ért ezzel egyet, és döntése alapján a közérdeknek kell érvényesülnie.
űA törvényszék döntése két ügyre vonatkozik, az egyiket négy európai parlamenti tag kezdeményezte a hatóanyag rákkeltő hatásáról szóló tanulmányok egyes részeihez történő hozzáférésről 2017-ben, egy korábbi, 2014-es esetben pedig Anthony Tweedale kért hozzáférést két, a mérgező hatásról készített tanulmányhoz. Az EFSA mindkét esetben visszautasította a kérelmeket arra hivatkozva, hogy a közzététel kereskedelmi érdekeket sértene súlyosan, és a kért információnak nincs köze a környezetterheléshez. Ami azon az uniós szabályozásban meglévő megkülönböztetésen alapul, hogy közérdekre csak olyan adatokra alapozva lehet hivatkozni, amelyek valós terhelésre vonatkoznak, nem feltételezettekre.
De a törvényszék nem ért egyet az EFSA nézőpontjával. Figyelembe veszi ugyanis, hogy a hatóanyag kijut a környezetbe az azt tartalmazó termék használatakor. A kért tanulmányok részét képezték annak az dokumentumnak, amelyet a glifozát engedélyének megújítása érdekében állítottak össze, és a hatóanyag emissziója nem tekinthető tisztán feltételezettnek, jelentette ki a bíróság, hozzátéve, hogy a glifozát a legelterjedtebb gyomirtó szer az unióban, és valóban kikerül a környezetbe.
Azoknak az információknak, melyek a környezetterheléssel kapcsolatban vannak, nem csak a terheléssel kapcsolatos elemeket kell tartalmazniuk, mint például annak tulajdonságaira, összetételére, mennyiségére, a kijuttatása dátumára és helyére vonatkozó információk, hanem azokra az adatokra is, amelyek a környezetterhelés közép- és hosszú távú hatásait mutatják be, foglalta össze a bíróság. És emiatt úgy döntött, hogy a két esetben a tanulmányokat ebbe a kategóriába esőknek kell tekinteni, és közérdek, hogy az információkat közzétegyék.
A végeredmény ellentétes egy tavalyi másik üggyel, amelyben a törvényszék hasonló következtetésre jutott, ám az Európai Bíróság a fellebbezés után érvénytelenítette a döntést. Az ügy a glifozát 2001-es engedélyezésekor végzett értékelésben szereplő információkra vonatkozott, és az Európai Bíróság nem értett egyet a törvényszék eredeti értelmezésével, hogy ezek kapcsolatban vannak a tényleges kibocsátással és közzé kell őket tenni. A törvényszék később módosította a döntését és kimondta, hogy a hatóanyag-értékelésnél keletkező információk nem lehetnek kapcsolatban előre látható vagy tényleges terheléssel, mivel azok a körülmények, melyek között uniós szinten értékelik a hatóanyagokat, erősen különbözhetnek azoktól, melyek között a belőlük készült termékeket használják. A valós kibocsátásról információk csak a termékengedélyezéskor keletkeznek, mondták ki.
Forrás: Agrow
Címkék: glifozát, gyomirtó szer
Egyszerű cső, összetett közösség – Újra víz van a kiszáradt ...
A csodasövény „ára”: Miért veszélyes a szibériai szil, és mivel ...
Myxomatózis – élvonalban a Soproni Egyetem kutatócsoportja
A csalánlé ereje a biokertben: Készítsünk ingyen csodaszert a ...
HORSCH Terrano, Tiger és Fortis gépcsaládok
A ló egészsége a szénával kezdődik – szakmai összefogás indult a ...
Mennyit számít a bálatömörség?
Az eldugott tápanyag
Bizonyít a mérlegen!
Ön hogyan dönt? Védekezik vagy kockáztat?
