napraforgó

Különleges tudású napraforgók

Fény derül a hibrideket kísérő mágikus rövidítésekre

A köztermesztésben szereplő, nagy területen termesztett szántóföldi növények közül 
a kukorica intenzív nemesítése már évszázados múltra tekint vissza, ugyanakkor a napraforgó nemesítésének felfutása csupán néhány évtizeddel ezelőtt, az 1960-as években kezdődött, és
a napraforgóhibrid-előállítás a génikus és citoplazmás hímsterilitás alkalmazásával vált lehetővé.

Mindez nem jelenti azonban azt, hogy a napraforgó termesztése a biológiai alapok tekintetében technológiailag elmaradott lenne. A napraforgó vetésterülete az 1990-es évek elejéhez képest megduplázódott, és 2017-ben meghaladta a 640 ezer hektárt. Az országos termőterület bővülése, valamint a napraforgóolaj minőségi javításának igénye, az agrotechnikai rendszer gyenge pontjainak megszüntetése a napraforgó-nemesítés fokozódását, valamint a növény intenzifikálódását eredményezte. A hibridek száma napjainkban az évezred első évtizedéhez képest csökkent, és 2017-ben a Nemzeti Fajtajegyzékben 66 darab, 2018-ban 57 darab szerepelt, ugyanakkor az intenzifikációs ráta megnövekedett. 
Az 1990-es évek közepén a nemzeti fajtajegyzékben szereplő napraforgóhibridek kevesebb mint 15 százaléka igényelt legalább átlagos szintű agrotechnikát, azonban ez az érték napjainkban elérte a 
80 százalékot.

napraforgó

A nemesítőházak napraforgóhibridjei egyre nagyobb termésmennyiségi és minőségi kapacitásra képesek, ezzel azonban növekszik az agrotechnikai intenzitási szintjük is. Ezek a teljesítményorientált hibridek a vetésváltás, a tápanyagellátás, a növényvédelem és a vetéstechnológia területén egyaránt maximális technológiai fegyelem betartását követelik meg. A vetésterület növekedése miatt ugyanakkor egyre nehezebb az optimális vetésváltási rendszer kialakítása, ezért a növény ökológiai és agronómiai érzékenysége fokozódik. A hibridportfólió változása a köztermesztésben szereplő hib­­­­ridek intenzitási szintjének változása mellett más vonatkozásokban is megfigyelhető. A növényi olajok felhasználhatóságának bővülése, valamint a feldolgozóipar igényeihez való alkalmazkodás következtében több új nemesítési irányzat is megjelent, melyek többé-kevésbé eltérő agrotechnikai igénnyel rendelkeznek a hagyományos napraforgóhibridek termesztéstechnológiájához képest. Ezek ismerete létfontosságú a speciális tulajdonságokkal rendelkező hibridek termesztése során. A különböző tulajdonságú, speciális napraforgócsoportoknak szá­­mos elnevezése és rövidítése van a szak­­­­­­mai szóhasználatban.

A napraforgóhibridek jellemzésénél 
leggyakrabban használt jelölések:

EXPRESS SUN TECHNOLÓGIA   E, SU
CLEARFIELD TECHNOLÓGIA   CL, IMI
CLEARFIELD PLUS TECHNOLÓGIA   CLP, IMI+
MAGAS LINOLSAVTARTALMÚ FAJTACSOPORT   HL, LO
MAGAS OLAJSAVTARTALMÚ FAJTACSOPORT   HO, OH
MAGAS SZTEARIN- ÉS OLAJSAVTARTALMÚ FAJTACSOPORT NUTRISUN,   HSHO
PLASMOPHARA (PERONOSZPÓRA) REZISZTENCIA  PR, D, M, RM
SZÁDORREZISZTENCIA   RO, OR

Speciális zsírsavösszetétel

A legkorszerűbb tudományos eredményekre alapozva a napraforgó nemesítésében a legújabb irányzatot napjainkban az agrotechnikai reakciók fejlesztése mellett a feldolgozóipar igényeinek való megfelelés alkotja, ami elsősorban 
az olajtartalom növelésére és a zsírsavösszetétel befolyásolására irányul.

Az olajnapraforgó-hibridek olajsav-összetételében több csoport is elkülöníthető. Az Egyesült Államokban kialakított emelt olajsavtartalmú kategória mid-oleic vagy NuSun néven jött létre. A közepes olajsavtartalmú NuSun csoport hibridjeinek olajsavtartalma 50-70 százalék. „Valódi” magas olajsavtartalmú hibrideknek azokat tekinthetjük, melyek olajának olajsavtartalma legalább 80 százalék, de ma már többségében a HO hibridcsoportban a 90 százalékot meghaladó, stabil olajsavtartalmú hibridek kerültek többségbe a napraforgó-portfólióban. A magas olajsavtartalmú napraforgóhibridek sokkal jobb sütési tulajdonságokkal rendelkeznek, mint a linolsavas hibridek, a hő­­stabilitásuk is kedvezőbb, hidegen sajtolt olajuk pedig salátadresszingek készítésére is alkalmas. Az ilyen típusú olajösszetétel biodízel előállítására is alkalmasabb.

Az elmúlt években az Advanta nemesítőház által létrehozott Nutrisun (HSHO) hibridcsoport hibridjeinek zsírsavösszetétele eltér a normál és HO hibridekétől egyaránt. Az olajban nagyobb arányban szerepel a sztearinsav. A HSHO (High Stearic High Oleic) hibridcsoport olajában 65-75 százalék olajsavtartalom mellett 18-20 százalék sztearinsav is megtalálható.

A magas olajsavtartalmú hibridek agrotechnikája szinte megegyezik a hagyományos hibridek termesztéstechnológiájával, azonban a technológiai fegyelem maximális mértékű betartása, valamint intenzív agrotechnika alkalmazása szükséges. Az optimális vetésidő a magas olajsavas genotípusok számára április közepe-vége, annak érdekében, hogy a növény generatív fenofázisa magasabb átlag-hőmérsékletű időszakra essen, ami rendkívül fontos az olajsavszintézis szempontjából.

A kártevők betelepülése mindig a ma­­gas olajsavas hibridek állományaiban kezdődik, ezért ezek folyamatos felvételezése és szükség esetén az ellenük való gyors és hatékony védekezés kritikus lehet. Kiemelkedő jelentőségű a Diaporthe heli­anthi és a Sclerotinia sclerotiorum elleni hatékony védekezés, mert a magas olajsavas hibridek egy részének ellenállósága nem minden esetben éri el a legjobb linolsavas hibridek ellenállóságát. Kiemelkedően fontos szerepe van a harmonikus tápanyagellátásnak a makro- (NPK) és mikroelemek tekintetében egyaránt. Az in­­­­tenzív olajbeépülés elősegítése és a ma­­­­­­gas olajsavtartalom kialakulása érdeké­ben fokozottan kell figyelni a megfelelő kén- és bórellátottság biztosítására.

Speciális gyomirtás

Annak ellenére, hogy a napraforgó növényvédelmében a kórokozók elleni védekezés játszik meghatározó szerepet, a növényvédelmi technológiában a gyomirtás is kiemelkedő jelentőségű, mivel a napraforgó a tenyészidőszak kezdetén gyomosodásra hajlamosabb, és a hatékony gyomok elleni védekezés 
a gyomirtó szerekkel szembeni rezisztencia kialakításával vált realitássá a napraforgó termesztésében.

A gyomirtás technológiáját a naprafor­gó­­hibrid-választás határozza meg. A klí­­­­­­maváltozás következtében az évjára­ti szélsőségek gyakoribbá válásával a pre­­­­­­­­emergens gyomirtási technológiák ha­­­tékonysága romlik, mivel gyomirtó hatásukat csak abban az esetben tudják kifejteni, ha a kijuttatást követő hetekben elegendő mennyiségű (15-20 mm) bemosó csapadék hullik. A napraforgóhibridek herbicidérzékenysége az integrált gyomszabályozásban korábban nehézséget jelentett, mivel a posztemergens gyomirtás a napraforgó veszélyes gyomjai ellen a napraforgó-állományban nem volt megoldott.
A napraforgó korszerű nemesítésének köszönhetően 2005-től új irányzatok kerültek be az vegyszeres gyomirtás technológiájába.

A napraforgó vegyszeres gyomirtá­sában az elmúlt évtizedben gyorsan terjedt a gyomirtószer-rezisztens napra­forgóhibridek esetében alkalmazható, 
a DuPont és a Pioneer közös fejlesztésének eredményeként létrejött Express™-toleráns napraforgó-gyomirtási technológia (ExpressSun), valamint a BASF és Syngenta által 2005-ben bevezetett Clearfield technológia. A technológia előnye, hogy az így kialakított napraforgóhibridek hagyományos nemesítési módszerekkel, génmanipuláció nélkül képesek a vegyszeres gyomirtásban lévő technológiai hiányosságok kiküszö­bölésére, mivel ezáltal megvalósítható a napraforgó-állomány kelést követő, kétszikű gyomok elleni posztemergens kezelése, ami a kétszikű gyomnövények és a parlagfű irtásában hatékony megoldást jelent. A technológia alkalmazása során azonban alapszabály, hogy csupán gyomirtószer-rezisztenciával rendelkező napraforgó-genotípusoknál használható. Gyomirtószer-rezisztenciával nem rendelkező hibridek alkalmazása esetén a kezelés az állomány pusztulását okozza.

A herbicidrezisztencia-nemesítésben a Clearfield Plus technológia létrehozása újabb állomást jelent. A BASF által 2015-ben engedélyeztetett Pulsar Plus gyomirtó szerre rezisztens hibridek az egyszikű és kétszikű gyomok irtásában egyaránt jobb hatékonyságú, a Clearfield technológiában alkalmazható Pulsar 40 SL gyomirtó szerrel szemben ellenállóak.

A Pulsar Plus azonban az első generációs Clearfield-napraforgóhibrideknél nem használható. Jelentős előrelépést jelent a Clearfield Plus technológiában 
a Clearfield technológiához képest, hogy a parlagfűirtás hatékonysága is fokozódik az időben végzett gyomirtás esetén. 
A Clearfield Plus-napraforgóhibrideknél a sárgulás (yellow flash) nem jelentkezik, azonban a világosabb színű hibrideknél előfordulhat mérsékelt világosodás, ami terméscsökkenést és növekedési zavarokat nem okoz. Az új nemesítésű Clearfield Plus-hibridek a napraforgó-árvakelés elleni védekezésben is előrelépést jelentenek, mivel a szulfonil-karbamid hatóanyagokkal szemben nem ellenállóak, ezért árvakelésük a hagyományos gyomirtási technológiájú napraforgóhibridekhez hasonlóan irtható.

Betegségeknek is ellenállnak

A nemesítési irányvonalak között több, napjainkra hagyományosnak tekinthető nemesítési eljárás folyamatos fejlesztése is zajlik. Ezek közül kiemelhető a napraforgót veszélyeztető szádor elleni rezisztencianemesítés, melynek keretein belül mára a szádor ellen rezisztens napraforgóhibridek állnak rendelkezésre a fertőzött területeken, valamint hasonlóan kedvező eredmények figyelhetők meg a napraforgó-peronoszpóra (Plasmopara halstedii) újabb rasszai elleni folyamatos rezisztencianemesítésben, aminek eredményeképpen a szádor A–G rasszai ellen, valamint a peronoszpóra hét rassza ellen is rezisztens napraforgóhibridek állnak 
a termelők rendelkezésére.

 

Dr. Szabó András
adjunktus
Dr. Dóka Lajos Fülöp
adjunktus
Dr. Szabó Éva
adjunktus

Tags: napraforgó, gyomirtás, napraforgóhibrid

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom