Az iskolai tankertek létjogosultsága

A közös kertészkedés vagy egy iskolakerti séta alkalmával tanulhatnak a nevelőtől és társaiktól egyaránt. Előtérbe kerül a csoportmunka, ennek megfelelően fejlődik probléma-megoldó készségük, javul szociális kompetenciájuk és alapozó mezőgazdasági ismereteket sajátítanak el.

Nagy hagyománya van a tankerteknek

Egyre több hazai általános iskolában éli reneszánszát egy tantermen kívüli oktatási módszer, mely az iskolakert program részeként fejti ki előnyös hatását. Az iskolakert történetisége egészen Johannes Amos Comenius módszereihez nyúlik vissza. A sárospataki teológus és tanító elgondolása mérföldkő volt a hazai környezeti nevelés iskolakertek általi megvalósításának históriájában. A Didactica Magna (1632) című írásában kijelentette: „az iskola mellett legyen kert, ami a tanulók pihenésének, feltöltődésének színtere, ahol a diákok kényelmesen tanulmányozhatják a fákat, virágokat, gyógynövényeket, és megtanulják élvezni azokat”.

Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1868. évi népoktatásról szóló XXXVIII. törvényben a tankötelezettség bevezetésével párhuzamosan tette kötelezővé az iskolai gyakorló kertek létrehozását.

Magyarországon, a napjainkban működő Iskolakert Program szervezői és pártolói az iskolakertek köznevelési létjogosultsága mellett az alábbi érveket sorakoztatják fel:

• Gyakorlati tapasztalat a tanulóknak a munkáról.
• Értékek előállítása.
• Élőlények gondozása.

Az Iskolakertekért Alapítvány, Iskolakert Programjához több mint 110-en csatlakoztak 2017. év végéig. A kertek jelentős hányada nagyobb 500m2-nél.

Az angolszász köznevelési rendszerben az utóbbi évtizedekben ugyancsak egyre nagyobb szerepet kap a kertpedagógia a környezeti nevelés részeként.

A nemzetközi és a magyarországi példák egyaránt azt mutatják, hogy leginkább a vidéki iskolákban létesítenek iskolakertet, bár fontos cél lenne a jövőre nézve, hogy a városi iskolák is rendelkezzenek tankerttel. A városi tankertek létrehozását indokolja az urbánus környezetben nevelkedő gyermekek élő környezettől való elidegenedésének káros folyamata.

Milyen legyen egy tankert?

Egy kert létesítésekor meghatározó feltétel a terület megfelelő vízellátottsága, talajminősége és fekvése. A növények telepítésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni a tantervi adottságokat. Ezen körülmények figyelembevételével kell eldönteni a tankert növényi összetételét, ami jellemzően a telepített zöldségfélék, szántóföldi növények, kerti dísznövények, gyógynövények, gyümölcsfák bizonyos fajaiból áll.

A nemzetközi kertpedagógiai irodalmak az egyszerűen termeszthető növényeket ajánlják az iskolakerti haszonnövény összetétel megválasztásához. Meghatározó a fajválasztásban, hogy az iskolai szezon hónapjaiban is minél hosszabb időtartamon át megfigyelhető legyen az adott növény. A sárgarépa, a zeller, a paprika, a paradicsom, esetleg az őszi karalábé megfelelő zöldségek erre a célra. Egy-egy sütőtök élménydúsabbá teszi a kertet még késő ősszel is. Persze a látványos napraforgó kihagyhatatlan a kertből. A magok pörkölésével a feldolgozást is bemutathatjuk.

A dísznövények közül is szerepeltessünk legalább néhányat a tankertben! A pompás rézvirág, az orvosi körömvirág, vagy az ugyancsak őszirózsafélék családjába tartozó büdöske ajánlható erre a célra. Ez utóbbi rovarriasztó hatása révén a biológiai növényvédelemre is felhívhatjuk a gyermek figyelmét.

Tanulás kikapcsolódás közben

A nevelés folyamatában a gyerekek megismerkedhetnek a kertgazdálkodás fogalmával, a talajművelés, növényápolás eszközeivel, el tudják sajátítani a hobby-kertészkedés alapjait. Jó tanulási élményt biztosít, ha a gyermek figyelemmel kísérheti a magból történő csírázást, majd a növény további növekedését. A kisebb gyermekek számára sikerélményt jelenthet, ha nagyméretű magokat, például babot vagy tökfélét vethet.

A kertet látogató állatok közvetlen megfigyelése, a növényi kártevők meghatározása, a talajlakó élőlényekkel kapcsolatos ismeretátadás teszi színesebbé a tankerti nevelést. A tanulók megismerhetik és gyakorolhatják a - környezetbarát - mechanikai gyomirtás alapjait. A tankertben a gyermekek a tankönyveikben olvasható, sokszor nehezen értelmezhető elmélet gyakorlati visszaigazolását tapasztalhatják meg, miközben az iskolakert kikapcsolódást is biztosít a számukra. Amennyiben több érzékszervet bevonunk a tanulásba, jobban elmélyíthetővé válnak a célként kitűzött átadandó tankerti ismeretek.
A kertpedagógia beilleszthető az egészséges életmódra nevelésbe. A kertészkedési gyakorlat alkalmával megértethetjük a gyermekkel, hogy az önellátó gazdálkodás során jellemzően vegyszermentes, egészséges élelmiszert állítunk elő.

Ha a gyermek már kiskorában tapasztalatot szerez a kertészkedésben, annak előnyös hozadéka meghatározza életfilozófiáját. A kertészkedés munkafolyamatainak teljesítés-élménye kihat az egyén későbbi munkamoráljára, a betakarított termény eredményként örömöt okoz számára. A gyermek környezetbarát szemlélete hosszútávon fenntarthatóvá válik, ennek megfelelően felnőttként is igényes, gondos lesz élő- és élettelen környezetére. Önellátásra lesz képes, előállítja a szükségletét kielégítő zöldségeket-gyümölcsöket. Gyönyörködteti környezetét az esztétikai élményt nyújtó dísznövényekkel.

Irodalom:
Dámné Erdei Gabriella (2005): A környezetismeret-természetismeret tanításának módszertana. Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Természettudományi Tanszék, (főiskolai jegyzet), Debrecen
Szalontai Kriszta (2015): Kertpedagógia. Kornétás Kiadó, Budapest, ISBN: 9786155058486
http://www.ediblecommunities.com/home-garden/tips-starting-garden-your-children
http://epa.oszk.hu/02900/02984/00009/pdf/EPA02984_edu_2016_1_078-080.pdf
http://real.mtak.hu/56861/1/EPA00011_iskolakultura_2011_06-07_134-140.pdf
Lukács István (2017): Iskolakertek ügye. http://www.iskolakertprogram.hu/foldmuvelesugyi-miniszteriumban-az-iskolakertek-ugye letöltés ideje: 2017. szeptember 16.

Szerző: Dr. Gyimóthy Gergely, Béres Noémi