Kuba

Kuba küzd a klímaváltozással és a kapitalizmussal

Látszólag nem sok minden változott Kubában az ötvenes évek legvége óta, amióta a Castrók irányítják a paradicsomi szigetországot. A mezőgazdaság továbbra is rendkívül kitett az időjárás szeszélyeinek, miközben a kormányzat csak óvatosan mer a magántulajdon és a piacgazdaság felé nyitni.

Fidel Castro hatalomból való visszavonulása, majd halála óta Kuba lassan és óvatosan teret nyit a piacgazdaságnak. Az átállás azonban nem teljesen zökkenőmentes, a mezőgazdasági termékek belföldi értékesítésében például 10–15 százalékos visszaesést könyvelhettek el 2018 első félévében a tavalyi esztendő azonos időszakához képest.

A helyzetet nehezíti, hogy a megtermelt élelmiszer egy részét elkülönítik, hogy jusson exportra, valamint a kórházak, iskolák és egyéb szociális intézmények, illetve a turisták számára. Az efféle áruk értékesítése Kubában nagyrészt a szabadtéri piacokon történik, amelyek 70 százaléka állami kézben van, és ezáltal fix árakon (vagyis nem a piaci kereslethez igazodva) kínálják a termékeket.

A természet sem volt kegyes a szigetországiakhoz, hiszen előbb az Irma hurrikán sújtott jelentős területeket és tarolt le számos állattartó telepet, majd 2018 elején váratlan esőzések nehezítették a mezőgazdasági termelők dolgát. Az év eleji rendkívüli időjárás azért is problémás, mert a Kubában termesztett növények 60 százalékának aratása január és június közé esik.

Az ország statisztikai hivatala szerint az idei első félévben 237 ezer tonna burgonya, rizs, bab, paradicsom, mangó és más termény áramlott a piacokra, szemben az előző esztendő 277 ezer tonnás mennyiségével. A sertés és egyéb húsok eladása 6 százalékkal 7400 tonnára nőtt, ugyanakkor a kubaiak legfontosabb fehérjeforrásához, a tojáshoz való hozzájutás jelentősen megnehezült.

A problémák miatt Kuba a belföldi fogyasztású élelmiszerek bő 60 százalékát importálni kénytelen, ami 2 milliárd dolláros kiadást jelent számára. A költségvetés nem túl jó állapota miatt 2015-höz képest már 25 százalékkal faragták le a behozatalt. Az ország földjeinek 80 százaléka állami tulajdonban van, a művelést azonban szövetkezetek és egyéni gazdák végzik. A maradék területeken családi gazdálkodás folyik. A kormányzat leggyakrabban az időjárást és az USA-t hibáztatja a rossz terméseredményekért, míg elemzők inkább a magántulajdon alacsony arányát, az elmaradott infrastruktúrát és a befektetések hiányát látják a bajok fő forrásának.



Tags: mezőgazdaság, klímaváltozás, természeti katasztrófa, Kuba, piacgazdaság

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom