TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 69.499,98 Ft (tonna)
Napraforgómag: 190.125,74 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 85.192,74 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 62.447,44 Ft (tonna)
Repcemag: 194.028,68 Ft (tonna)
Full-fat szója: 212.979,84 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 688 Ft
Benzin ára: 609 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 363,61000
USD: 312,78000
CHF: 386,77000
GBP: 423,29000
Hirdetés
Algát a marháknak! – Átértékelődhet a zöldtakarmány fogalma

Algát a marháknak! – Átértékelődhet a zöldtakarmány fogalma

Hírek - 2018.07.01

Algát a marháknak? Első hallásra meghökkentő az ötlet, pedig számos előnnyel járhat. A fehérjében gazdag mikroorganizmusok révén spórolhatunk a nitrogénnel, csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és nagyobb termőterületek szabadíthatók fel a szója „uralma” alól.

A szarvasmarhák takarmányozásában talán egy olyan különleges hozzávaló is szerepelhet a közeli jövőben, mint az alga. Azért volna ideális alapanyag, mert kontrollált körülmények közt termeszthető, és az emberi-állati fogyasztás mellett a bioüzemanyag- és gyógyszer-előállításban is széles körűen használható.

A Potsdami Klímakutató Intézet friss tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetne (legalább részben) kiváltani vele a gabonaféléket a szarvasmarhák takarmányozásában. Az alga idővel a jelenlegi egyik legnépszerűbb fehérjeforrást, a szójababot is háttérbe szoríthatja. A hidegháború idején, vagyis a XX. század második felében már végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket, elsősorban azért, hogy az emberi űrutazás feltételeit megteremtsék általa.

Az alga hasznosítása újabban az állattenyésztés területén kerül szóba, a potsdami kutatók például arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha a takarmány csupán 2 százalékát ezzel a mikrobiális fehérjével váltják ki. Az eredmények biztatóak, ugyanis 8 százalékos nitrogén-megtakarítást mértek (a szója nagyon „éhes” erre a tápelemre), az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 7 százalékkal csökkent.

Fontos előnynek számít, hogy az algatermesztés révén szántóföldek is felszabadíthatók, a termőterületek akár 6 százaléka fogható be – például a szója mellőzésével – egyéb növények termesztésébe. Vizsgálatok szerint az alga ráadásul a jószágok bélrendszerének egészségére is jótékony hatással van (mint a joghurt az emberi szervezetére), ez pedig az antibiotikum-használat csökkentését eredményezheti.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: állattenyésztés, szarvasmarha, takarmány, fehérjenövény, alga
Friss hírek
Kiemelt hírek

Ezt olvasta már?

Újabb Baranya vármegyei házisertés-állományban jelent meg az ...

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma ismét megerősítette az afrikai sertéspestis ...