Algát a marháknak! – Átértékelődhet a zöldtakarmány fogalma

Algát a marháknak? Első hallásra meghökkentő az ötlet, pedig számos előnnyel járhat. A fehérjében gazdag mikroorganizmusok révén spórolhatunk a nitrogénnel, csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és nagyobb termőterületek szabadíthatók fel a szója „uralma” alól.

A szarvasmarhák takarmányozásában talán egy olyan különleges hozzávaló is szerepelhet a közeli jövőben, mint az alga. Azért volna ideális alapanyag, mert kontrollált körülmények közt termeszthető, és az emberi-állati fogyasztás mellett a bioüzemanyag- és gyógyszer-előállításban is széles körűen használható.

A Potsdami Klímakutató Intézet friss tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetne (legalább részben) kiváltani vele a gabonaféléket a szarvasmarhák takarmányozásában. Az alga idővel a jelenlegi egyik legnépszerűbb fehérjeforrást, a szójababot is háttérbe szoríthatja. A hidegháború idején, vagyis a XX. század második felében már végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket, elsősorban azért, hogy az emberi űrutazás feltételeit megteremtsék általa.

Az alga hasznosítása újabban az állattenyésztés területén kerül szóba, a potsdami kutatók például arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha a takarmány csupán 2 százalékát ezzel a mikrobiális fehérjével váltják ki. Az eredmények biztatóak, ugyanis 8 százalékos nitrogén-megtakarítást mértek (a szója nagyon „éhes” erre a tápelemre), az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 7 százalékkal csökkent.

Fontos előnynek számít, hogy az algatermesztés révén szántóföldek is felszabadíthatók, a termőterületek akár 6 százaléka fogható be – például a szója mellőzésével – egyéb növények termesztésébe. Vizsgálatok szerint az alga ráadásul a jószágok bélrendszerének egészségére is jótékony hatással van (mint a joghurt az emberi szervezetére), ez pedig az antibiotikum-használat csökkentését eredményezheti.

Szerző: AgrárUnió