TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:
Étkezési búza: 64.150,89 Ft (tonna)
Napraforgómag: 202.110,05 Ft (tonna)
Takarmánykukorica: 79.544,99 Ft (tonna)
Takarmányárpa: 57.262,00 Ft (tonna)
Repcemag: 184.047,89 Ft (tonna)
Full-fat szója: 202.412,98 Ft (tonna)
ÜZEMANYAGÁRAK:
Gázolaj ára: 618 Ft
Benzin ára: 598 Ft
DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:
EUR: 360,20000
USD: 315,38000
CHF: 389,21000
GBP: 423,52000
Hirdetés
Algát a marháknak! – Átértékelődhet a zöldtakarmány fogalma

Algát a marháknak! – Átértékelődhet a zöldtakarmány fogalma

Hírek - 2018.07.01

Algát a marháknak? Első hallásra meghökkentő az ötlet, pedig számos előnnyel járhat. A fehérjében gazdag mikroorganizmusok révén spórolhatunk a nitrogénnel, csökkenhet az üvegházhatású gázok kibocsátása, és nagyobb termőterületek szabadíthatók fel a szója „uralma” alól.

A szarvasmarhák takarmányozásában talán egy olyan különleges hozzávaló is szerepelhet a közeli jövőben, mint az alga. Azért volna ideális alapanyag, mert kontrollált körülmények közt termeszthető, és az emberi-állati fogyasztás mellett a bioüzemanyag- és gyógyszer-előállításban is széles körűen használható.

A Potsdami Klímakutató Intézet friss tanulmánya arra keresi a választ, hogyan lehetne (legalább részben) kiváltani vele a gabonaféléket a szarvasmarhák takarmányozásában. Az alga idővel a jelenlegi egyik legnépszerűbb fehérjeforrást, a szójababot is háttérbe szoríthatja. A hidegháború idején, vagyis a XX. század második felében már végeztek ezzel kapcsolatos kísérleteket, elsősorban azért, hogy az emberi űrutazás feltételeit megteremtsék általa.

Az alga hasznosítása újabban az állattenyésztés területén kerül szóba, a potsdami kutatók például arra voltak kíváncsiak, mi történik, ha a takarmány csupán 2 százalékát ezzel a mikrobiális fehérjével váltják ki. Az eredmények biztatóak, ugyanis 8 százalékos nitrogén-megtakarítást mértek (a szója nagyon „éhes” erre a tápelemre), az üvegházhatású gázok kibocsátása pedig 7 százalékkal csökkent.

Fontos előnynek számít, hogy az algatermesztés révén szántóföldek is felszabadíthatók, a termőterületek akár 6 százaléka fogható be – például a szója mellőzésével – egyéb növények termesztésébe. Vizsgálatok szerint az alga ráadásul a jószágok bélrendszerének egészségére is jótékony hatással van (mint a joghurt az emberi szervezetére), ez pedig az antibiotikum-használat csökkentését eredményezheti.




Szerző: AgrárUnió

Címkék: állattenyésztés, szarvasmarha, takarmány, fehérjenövény, alga
Friss hírek
Kiemelt hírek