A szakma sokszínűségének dicsérete

A szőlő folyamatos figyelmet igényel

Márton Melinda
növényorvos
Egerszalók

– Kérem, mutassa be néhány szóban önmagát és a munkáját!

– Egerszalókon élek a férjemmel, és ott is dolgozom vállalkozóként. Fő tevékenységem a bodzatermesztés, amit 2015-től fiatal gazdaként csinálok, emellett pedig néhány környékbeli szőlőültetvény növényvédelmi szakirányítását látom el.

– Hogyan vetődött mezőgazdasági területre, és fogott éppen a bodzatermesztésbe?

– A szüleim már több mint két évtizede mezőgazdasággal foglalkoznak, és az első bodzaállományokat is közel húsz éve telepítették. Ez alapján egyenesnek tűnhetne az út a mezőgazdaságba, ennek ellenére a középiskola végeztével még nem volt egyértelmű számomra, hogy én is ezt a pályát akarom-e folytatni. Természetvédelmi BSc szakra jelentkeztem, de időközben egyre aktívabban részt vettem a gazdálkodásban, folyamatosan fejlesztettünk, jöttek az újabb telepítések, és egyre inkább kedvet kaptam ehhez a munkához.

Megtalálta, amit keresett

– A tanulmányai során mi vezette a növényorvosszakma felé?

– Természetesen nekünk is volt növényvédősünk, akinek a jóvoltából egy kicsit betekinthettem ebbe a szakmába, és aki bátorított, hogy induljak el ebbe az irányba. A Növényorvos MSc szak akkor még nagyon fiatal volt, keveset lehetett róla tudni. Ma már sokkal ismertebb, tudják a fiatalok, hogy ez egy megbecsült terület, jók az elhelyezkedési lehetőségek, van benne jövő.

– Az eddigi tapasztalatai alapján az élet igazolja ezt a képet?

– Én megtaláltam a számításomat. Gyakorlatias ember vagyok, így a mezőgazdaság és a növényvédelem gyakorlatában jól érzem magam. Ha bodzatermesztőként nézem a dolgot, akkor is előnyös a növényvédelmi képesítés, hiszen így a teljes termelési folyamatot a saját kezemben tartom. Növényvédelmi szolgáltatóként szintén jó lehetőségeket rejt. Az utóbbi időben némi lendületet vett ugyan a növényvédelmi képzés, de így is nagy az idős kollégák aránya, akik nem terhelhetők a végtelenségig, szükség van az utánpótlásra. Ha csak a saját példámat nézem: a viszonylag rövid szakmai múltam ellenére már többen megkeresnek szaktanácsadás miatt.

A szőlő nehéz eset

– Azt már tudjuk, hogy a bodzatermesztés a családban gyökerezik. De hogyan került a szőlőbe?

– Ez is a korábbi növényvédősünk, Kiss Imre közvetítésével történt, aki szőlőben is szaktanácsolt. A mesterképzés során nála töltöttem a nyári gyakorlatot a szőlőben, majd felajánlotta, hogy a végzés után ismerjem meg mellette ezt a speciális növényvédelmi területet. Nyugdíjasként már tervezte, hogy a munkáját átadja valakinek. Közel két évig dolgoztunk együtt, és tanulhattam tőle. Ezalatt megismertem a dűlőket, amelyeket aztán átvettem tőle. Nagyon fontos az alapos helyismeret, hiszen a szaktanácsolt terület öt települést is érint, ahol sok termelő számos fajtát termeszt. Ezek együtt eléggé összetett helyzetet teremtenek növényvédelmi szempontból – izgalmassá és változatossá teszik a munkát.

Minden dűlőben ott kell lenni

– Ez az „összetett helyzet” nyilván rendszeres jelenlétet igényel…

– A szőlő termesztésének nagyon súlyos tényezője a növényvédelem, nagy a kezelések száma is, és komoly felelősséggel jár. El sem mertem volna vállalni ezt a munkát, ha nincs, aki betanítson… A szőlősgazdáknak attól függ a bevételük, hogy meg tudom-e védeni a fürtöt és a lombot. Olyan betegségeket kell féken tartani, amelyek egymagukban tönkretehetik a termést, és elég egyszer elkésni a védekezéssel vagy bármit elhibázni, aztán csak futhatunk utána egész évben. Ezt csak egyféleképpen lehet megoldani: az ember ott van minden dűlőben, és időben észreveszi, ha támad egy kórokozó vagy kártevő. Ezentúl a kezeléseket is ellenőrizni kell. Védekezéskor felügyelem a permetezőt is, hiszen elég, ha a fürtzónában eldugul egy fúvóka, már meg is van a baj. Egy ilyen munka rugalmasságot igényel a növényvédőstől és a családjától is.

– Zárásként kanyarodjunk vissza a bodzához. Növényvédelmi szempontból mennyire problémás kultúra?

– A bodza munkaigényes, sőt kézimunka-igényes kultúra, de a növényvédelme viszonylag egyszerű. Egyébként sem jellemző ránk, hogy alapos indok nélkül permetezünk. Nálunk levéltetvek, atkák fordulnak elő, de sokszor nem igényelnek beavatkozást. A levélbetegségek előfordulása sem gyakori. A kocsánybénulásra hajlamos a bodza, de ennek az oka a mai napig nem tisztázott teljesen, leginkább nem is fertőző kórokra vezethető vissza.

A szőlősgazdáknak attól függ a bevételük, hogy meg tudom-e védeni a fürtöt és a lombot.

A növényvédelem sokszínű tudomány

Fásy Dávid
növényorvos
Budapest

– Kérem, mondjon néhány szót a munkahelyéről, a munkaköréről!

– Budapesten élek, és a székesfehérvári telephelyű Eurofins Agroscience Services Kft.-nél dolgozom. Cégünk egyik fő profilja növényvédő szerek hatásvizsgálata, ami jelentős részben ezeknek a készítményeknek az engedélyezési, újraengedélyezési eljárásait alapozza meg. 2016-ban kezdtem az Eurofinsnél dolgozni, és tavalytól már saját vizsgálataim is vannak, így a munkakörömet leginkább vizsgálatvezetőként lehet meghatározni.

– Mi vezette a mezőgazdaság, a növényvédelem felé?

– A családom révén mezőgazdasági kötődésem alig volt, és amikor elkezdtem a felsőfokú tanulmányaimat, akkor leginkább a környezetvédelem érdekelt, ezért – akkori nevén – a Kecskeméti Főiskola környezetgazdálkodási agrármérnök BSc szakát választottam. Az alapképzés során kezdtem el a mezőgazdaság iránt érdeklődni. 2011-ben végeztem, és megpróbáltam a képesítésemmel elhelyezkedni – több-kevesebb sikerrel. 2013-ban folyattam a tanulmányaimat a Corvinus Egyetem Budai Campusán, növényorvos szakon, ahol 2015-ben kaptam diplomát.

A technológia érdekelte

– Nem jelentett nehézséget a környezetgazdálkodásról váltani növényvédelemre?

– A környezetgazdálkodási szak nem kifejezetten a növényorvos MSc-re készít fel, ezért bizonyos területeken voltak hiányosságaim, de ezeket szorgalommal lehetett pótolni. Szerelemből csináltam ezt a szakot, ezért nem éreztem nehézségnek.

– A mesterszak elvégzése után milyen út vezetett az Eurofins Kft.-ig?

– Az egyetemet követően zöldségvetőmag-értékesítésben dolgoztam bő fél évet, de hamar rá kellett jönnöm, hogy a „sales” munka nem igazán nekem való. Ez a munkakör más embertípust, beállítottságot kíván. Engem sokkal jobban érdekelt a mezőgazdaság és a növényvédelem technológiai oldala, ezért jelentkeztem az Eurofins Kft.-hez, ahol 2016 májusában kezdtem dolgozni.

– Hogyan indult a munkája, és mit csinál most?

– Az első évben elsősorban technikusi munkát végeztem, illetve a vetési és betakarítási munkákban segédkeztem, 2017-től pedig már saját vizsgálatokat vezetek. Ezeket jellemzően termelő gazdaságokban állítjuk be az ország különböző részein. Először meg kell keresni azokat a helyszíneket, ahol értékelhető kísérletek végezhetők. Ezt követően az adott vizsgálat előírásai szerint elvégezzük a kezeléseket, és kiértékeljük azokat, majd jöhet az adatok kezelése, jelentéskészítés.

– Milyen jellegű vizsgálatokat végez?

– A cégen belül különválik egy gyomirtószer-vizsgálatokra szakosodott, és egy fungicidekre, inszekticidekre szakosodott csapat. Én ez utóbbihoz tartozom, és főleg fungicides vizsgálatokkal foglalkozom. Elsősorban a zöldségkultúrákban végzendő kísérletek tartoznak hozzám. A rövid zöldségvetőmagos pályafutásomnak jó hasznát veszem, hiszen sok zöldségtermelőt megismertem, akiknél lehetőséget kapok a kezelések beállítására. Emellett – kisebb számban – vannak vizsgálataim szántóföldi kultúrákban is.

Elméletből gyakorlat

– A növényorvosi tanulmányai milyen alapot adnak ehhez a munkához?

– Nagyon nagy segítséget jelent, amit a mesterszakon tanultam. Sok információhoz lehet jutni önállóan, könyvekből vagy az interneten, de az nem egyenértékű azzal, amit a növényorvos szak ad. A károsítók, az életfolyamataik, ökológiai igényeik stb. ismerete egyben kell, hogy az ember fejében legyen, és amikor egy-egy vizsgálatot beállítok, értékelek, akkor a gyakorlat és az elméleti tudás egy egésszé áll össze.

– A szakmai fejlődését, tapasztalatszerzését hogyan segíti ez a munka?

– Sokféle kultúrában, számos termőhelyen dolgozhatok, ahol más és más növényvédelmi helyzettel találkozom. Ezekben a vizsgálatokban pontosan végigkövetem a kórfolyamatot, megállapítom a kezelések eredményességét vagy eredménytelenségét. A tapasztalatok egyértelműen segítik a szakmai fejlődésemet. Nem beszélve arról, hogy a károsítókat, amelyekről tanultam, most élőben látom… Emellett azt is meg kell említeni, hogy a vizsgálatok sokszínűsége is szélesíti a látókörömet. Nyilván vannak olyan témák, amelyek évről évre rendszeresen visszatérnek, de mindig jönnek hozzájuk különlegességek.

Szerelemből csináltam ezt a szakot, ezért nem éreztem nehézségnek.

Szerző: AgrárUnió