Igazuk van a fogyózóknak: már az ételek illatától is hízunk
Hírek - 2018.01.12
Újabb bizonyíték született arra, hogy nem csupán a mértéktelen falánkság vezethet kóros elhízáshoz. Egereken végzett kísérletek támasztják alá, hogy a szagok képesek irányítani a szervezetet azzal kapcsolatban, hogy a tápanyagokat beépítsék, vagy inkább elégessék.
Egereken végzett kísérletek bizonyítják, hogy már az ételek illata is hizlal bennünket. A Kaliforniai Egyetem kutatói ideiglenesen megfosztottak néhány kísérleti állatot a szaglásuktól, és arra lettek figyelmesek, hogy az ilyen egerek a magas kalóriatartalmú táplálék ellenére is megtartották súlyukat. A kontrollcsoporthoz tartozó, jó orrú társaik viszont – azonos kalória-bevitel mellett – az eredeti tömegük kétszeresére híztak, és minél tökéletesebb volt a szaglásuk, annál több pluszsúlyt szedtek magukra.
Az illat fontos szerepet tölt be ételeink élvezetében, így nem csoda, hogy a szaglás kapcsolatba hozható a tömeggyarapodással. A kutatók arra gyanakszanak, hogy a szagok valamiképpen irányítják a testünket arra vonatkozólag, miként bánjanak a bevitt kalóriákkal. Ha nem érezzük az ennivaló illatát, a szervezetünk hajlamos azonnal elégetni a szénhidrátokat, zsírokat, ahelyett, hogy hosszabb időre eltárolná azokat.
Már korábban felfigyeltek rá, hogy azok az emberek, akik betegség, baleset, vagy egyszerűen csak az életkoruk következtében elveszítik szaglásukat, gyakran válnak anorexiássá. Ezt eddig azzal (is) magyarázták, hogy az evésben talált élvezet csökkenése depresszióhoz, az pedig étvágytalansághoz vezet. Most azonban az érzékeléssel is kapcsolatba hozták a súlyvesztést, és ez segítséget nyújthat a sikertelenül fogyókúrázóknak. Elképzelhető, hogy a jövőben kifejleszthető lesz egy olyan gyógyszer, amely nem károsítja a szaglást, viszont az anyagcserét befolyásolni képes.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: élelmiszer, kísérlet, orvoslás, fogyókúra, tápanyag
A jégkármérséklő rendszer továbbra is védi az országot
Károsítók a szántóföldön (3. rész) – Április vége-május eleje
Lemondott a NAK elnöki tisztségéről Papp Zsolt György
Növényvédelem a HORSCH ajánlásával
Gombák kalászon, zászlóslevélen
75 százalékkal nőtt a marhahús-export az év elején
Újabb rovarölő szerek kaptak engedélyt az amerikai szőlőkabóca ...
A Bizottság tervet terjeszt elő Európa műtrágyaellátásának és ...
Segédlet a jogszerű drónos növényvédelmi munkavégzéshez
Májusi-júniusi tennivalók a napraforgóban
