Elönt bennünket a pálmaolaj, pedig nem biztos, hogy egészséges

A pálmaolaj nem csodaszer, még csak nem is különösebben egészséges, viszont aránylag olcsó, ezért folyamatosan növekszik iránta a kereslet. Pálmaolajat mindenki evett már, hiszen a chipsektől a fagyasztott krumplin és zacskós leveseken át a salátaöntetekig szinte mindenben megtalálható. Egyelőre nem dőlt el, hogy az új átok vagy az új áldás lesz-e belőle.

A pálmaolaj iránti kereslet folyamatosan növekszik a világban. Ennek hatása már a szingapúri tőzsdén is megmutatkozik, ahol december elején a Global Palm Resources Holdings részvényei 15,4 százalékos növekedést produkáltak éves viszonylatban. Az indonéz központú vállalat saját olajpálma-ültetvényekkel rendelkezik, és komoly szereplője a csonthéjas gyümölcsből előállított CPO (vagyis nyers pálmaolaj) gyártásnak. A világ pálmaolaj-termelésének 87 százalékát ma Indonézia és Malajzia szolgáltatja.

Megállás pedig nincs, hiszen iparági előrejelzések szerint 2021-ig évente 7,2 százalékos növekedés vár a globális pálmaolaj-piacra, így a jelenlegi 65–70 milliárd dollárról közel 93 milliárdra ugrik majd a forgalom. Az ágazatot segíti a világválság után javuló gazdasági környezet, a növekvő életszínvonal, a növényi olajok iránti kereslet megugrása és a rohamléptekben változó táplálkozási szokások.

Miközben a pálmaolajjal foglalkozó cégek tőzsdei értéke nő, magának a terméknek az ára meredeken zuhan. A tavalyi értékhez képest például csaknem 18 százalékkal esett, ez pedig Európában és az USA-ban is abba az irányba tolta az igényes fogyasztókat, hogy a szója és más olajos növények helyett inkább a pálmaolaj felé forduljanak. A trópusi olajok közé tartozó alapanyagot a közvélemény általában egészséges zsiradékforrásnak tartja, de számos tévhit is él vele kapcsolatban.

Magyarországon például kifejezetten „ellenségesen” bánnak vele a hivatalos testületek, a 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet értelmében a közétkeztetésben nem is lehet pálmazsírt használni a sütéshez, főzéshez – hívja fel a figyelmet a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A hidrogénezés hatására szobahőmérsékleten szilárd állagú (vagyis valóban zsírszerű) pálmaolaj ezzel az alkoholokkal, illetve a szénsavas, cukrozott üdítőkkel került egy „polcra”, tehát azt sugallják róla, hogy nem feltétlenül egészséges.

Egyelőre azonban nem támasztható alá tudományos bizonyítékokkal, hogy a nagy telített zsírsav-tartalmú trópusi olajok növelik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Sőt, azokban az országokban, ahol jelentős mennyiségben fogyaszt a lakosság például pálmaolajat, a szívbetegségek előfordulása a legritkábbak közé tartozik a világon.

A vita tehát még nem dőlt el, de ma már a pálmaolaj szolgáltatja a világ zsír- és olajtermelésének mintegy harmadát. Érdekes módon Európában leginkább finomított (kifehérített, szagtalanított) formában árusítják, pedig az eljárás során a legtöbb karotinoid és az olaj E-vitamin-tartalmának egy része is elvész a termékből, számos hasznos tápanyaggal együtt. Felhasználási köre igen széles, pálmaolaj van a majonézekben, aprósüteményekben, cukorkákban, chipsekben, csokoládékban, kekszekben, sütőolajokban, mélyfagyasztott termékekben, jégkrémekben, instant tésztákban, pattogatott kukoricákban, salátaöntetekben, levesekben és még egy sor más széles körben fogyasztott élelmiszerben.

Szerző: AgrárUnió, Fotó: WWF