A vegetarianizmus igazából alultápláltság volna?
Hírek - 2017.12.07
A zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma állítólag sokat csökkent az elmúlt évtizedek során. A vegetarianizmus ezért veszélyes lehet az emberiség számára, sőt valójában káros alultápláltsághoz vezet – állítják a húsfogyasztásban érdekelt szakmai szervezetek világszerte. Vajon hol az igazság?
A vegetarianizmus valójában kontrollált alultápláltság – mondta a közelmúltban Patrick Kent, az ír marha- és birkatenyésztők szövetségének elnöke. Természetesen ellenérdekelt félről van szó, akinek „kötelessége” a húsfogyasztást propagálni, és az emberiség nagyobbik hányada egyelőre hozzá hasonlóan gondolkodik. Magyarországon is, ahol – a KSH adatai szerint – hosszú ideje évente 55–60 kg húst eszünk meg fejenként.
Az igazi „vegák” nem esznek húst, halat és más állati eredetű táplálékot (tojást, tejet, mézet), sőt nem viselnek állati eredetű ruhákat (bőrt, szőrmét), illetve egyéb kiegészítőket sem. Patrick Kent szerint ez a mozgalom nem feltétlenül hasznos az emberi szervezet számára, különösen azért, mert a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma alaposan megcsappant az utóbbi évtizedekben. Az 1940-es években egy darab paradicsom annyi tápanyagot tartalmazott, mint ma nyolc – állítja az elnök, aki elsősorban ezért nevezte a vegetarianizmust kontrollált alultápláltságnak.
Írországban egyébként a lakosság 5-6 százaléka kerüli a húsfogyasztást, ami nagyjából a világátlagnak felel meg. Az Egyesült Királyságban ez az arány már 9-10 százalék, a trend a II. világháborút követően kapott lendületet. Jelenleg az ország dobogós helyen áll ebből a szempontból Európában, és a Worldatlas adatai szerint kétszer annyi nő követi a vegetáriánus étrendet, mint férfi. Terjed a flexitarianizmus is, ami alkalmi húsfogyasztást jelent, törekedve ennek a „rossz szokásnak” az elhagyására. A húsmentes táplálkozás piacát már 2012-ben 1 milliárd fontra becsülték az Egyesült Királyságban.
A világban élő vegetáriánusok számát nagyjából félmilliárdra teszik, a csúcstartó pedig egyértelműen India, ahol a népesség 38 százaléka nem fogyaszt húst. Ez elsősorban a vallással, a buddhizmus és az aszkéta dzsainizmus által hirdetett, erőszakmentes életformával áll összefüggésben. Magyarországról nem igazán léteznek ide vonatkozó felmérések, bizonyos becslések 100 ezer főre (1 százalékra) taksálják a vegetáriánusok táborát.
Szerző: AgrárUnió
Címkék: gyümölcs, zöldség, állattenyésztés, húsfogyasztás, vegetarianizmus
Lépfenét igazolt a hatóság Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
A titkos hálózat a kertünkben: Biodiverzitás, amit mi teremtünk ...
Harmadára esett a hazai műtrágyaforgalom 2026 második ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
Gránátalma a házikertben - Ültetése, gondozása és nevelése ...
Újvilági csavarféreg: Öt tény a növekvő állategészségügyi ...
Egy év alatt 57 százalékkal emelkedett a málna termelői ára
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
A hőség árnyékában az agrárium
