Készüljünk fel az árvakelésű gabona elleni védekezésre a repcevetésekben

Aszályos években sokszor okoz gondot az árvakelésű gabona a repcevetésekben. Készüljünk fel az ellene való védekezésre.

 

Gabona árvakelés tarlón
Gabona árvakelés tarlón

Miért okoz aszályos években nagyobb gondot a gabona árvakelés? Válaszoljuk is meg rögtön a kérdést. A gabonák termesztésének körülményei részben magukban hordozzák a betakarításkori fokozottabb szemveszteség lehetőségét. Egyenetlen fejlettségű, felgyomosodott, esetleg megdőlt, a nyári viharok által „ledöngölt” állományok betakarítása lényegesen nagyobb szemveszteséggel történhet, mint a gyommentes, esetleg szárszilárdítóval kezelt területeké. Ezekre a tényezőkre még ráerősíthet a betakarítás, amikor a kombájn nem megfelelően megválasztott haladási sebessége, a nem megfelelően beállított motollasebesség, vagy rosszul beállított cséplőrés és tisztítórosta mind-mind növelik a tarlóra kerülő magok számát. Egy, a betakarításkor érkező jégverés, vagy a túléretten betakarított állomány csak tovább növelik a gondot. Mindezek hatására jelentős mennyiségű – itt a legjobb esetben is mázsákra kell gondolni - csírázóképes gabonamag kerül a tarlóra. Az időben és jó minőségben elvégzett tarlóhántás elősegíti ezeknek a csírázását. A nyári csapadék mennyisége azonban mindenképpen meghatározó, kellő mennyiség esetén a magok jelentős hányada indul csírázásnak, így a repce vetése előtt elvégzett talajmunka elpusztítja ezeket. Az árvakelés elleni agrotechnikai védekezés itt kezdődik. Aszályos évjáratokban azonban a tarlóra kerülő gabonamagok a repcével együtt kelnek ki az őszi esők hatására.
De milyen problémát okozhat a nagy tömegben kelő gabona a repcetáblákon. A repcenövények a csírázás és a kelés időszakában meglehetősen gyámoltalanok, kezdeti fejlődésük, növekedésük lassú. Így a nagy tömegben kikelő és gyors kezdeti fejlődésű gabonák képesek elnyomni és akár pusztulásukat is okozni.

Ilyen tömegű árvakelés ellen repcevetésben már védekezni kell
Ilyen tömegű árvakelés ellen repcevetésben már védekezni kell

De ha ez a pusztulás nem is történik meg, a korai víz- és tápanyagelvonás mindenképpen hatással lesz a repce fejlődésére, ez pedig kihathat akár a kitelelésre is. A lassú kezdeti fejlődés lehetőséget ad a bolhakártevők fokozott kártételére, ami száraz és meleg őszökön komolyan hátráltatja a repcenövény fejlődését. Érdemes tehát komolyan venni az árvakelésű gabona elleni védekezést. Szerencsére szerválasztás tekintetében bőséges a kínálat, nagyon sok szuperszelektív egyszikűirtó készítmény közül lehet választani. Ezek a nélkül irtják a repcében lévő egyszikű növényeket –így az árvakelést is – hogy hatással lennének a repce fejlődésére. Felhasználásukkor azonban nem árt tisztában lennünk néhány dologgal.

Ezek:

- A legtöbb egyszikűirtó készítmény engedélyokiratában találhatunk olyan dózist, amelyet a gyártó cég az árvakelésű gabona elleni védekezésre ajánl. Tudnunk kell azonban, hogy ezeknek a dózisoknak a használata szinte minden esetben a gabonanövény 3 leveles koráig ajánlott, azaz annak gyökérváltásáig. Amennyiben ezt fejlettséget már meghaladja a kezelt területen lévő árvakelés, akkor emelnünk kell a felhasznált dózis. Ezt minimum arra a szintre kell emelnünk, ami az adott készítménynél a magról kelő egyszikűek elleni védekezésre ajánl a gyártó. Amennyiben már bokrosodó gabona ellen végezzük a kezelést, a dózis további emelése szükséges, minimum a magról kelő egyszikűek elleni dózisintervallum felső értékére.

- A dózis megválasztásánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyire sűrű, mennyire tömeges az árvakelésű gabona kelése. Amennyiben nagyon nagy tömegről van szó, könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem tudjuk elérni a jó hatékonysághoz szükséges vegyszerfedettséget. Ilyen esetekben mindenképpen a magasabb dózist kell választanunk.
- A kezelés elvégzésekor a környezeti körülményekre is fegyelemmel kell lennünk. A legtöbb egyszikűirtó készítmény 10 °C feletti hőmérsékleten „szeret” dolgozni. Alacsonyabb hőmérsékleten hatásuk lelassul, így a kezdeti tünetek megjelenéséig akár 14 nap is eltelhet. Így lehetőség szerint ne várjuk meg a kezeléssel a hűvösebb idő, netán a hajnali fagyok megérkezését, lehetőleg még ezek előtt végezzük el a beavatkozást. A tünetek sárgulással kezdődnek, az osztódó szövetek elhalása miatt a növény középső része könnyen kihúzható, azon barnás elszíneződés látható.

- Ne akarjuk a kérdést egy kezeléssel „letudni”, kedvezőtlen évjáratokban, folyamatos gabonakelés esetén a kétszeri kisebb dózisú kezelés jobb hatékonyságú, és egyben biztosabb megoldást nyújtó technológia lehet. Ha túlságosan sokáig kivárunk az egyetlen kezelés kedvező időpontjára várva, akkor a gyorsan fejlődő gabona nagyobb kárt okoz a repcében, mint amekkora költséget jelent a kétszeri kezelés.

- Örök kérdés az őszi egyszikűirtáskor, hogy mivel lehet ezeket készítményeket keverni, önmagukban juttassuk-e ki őket, vagy több összetevőből álló tankkeverékben? A gyártói ajánlások általában az egyszikűirtók önmagukban történő kijuttatásáról szólnak. Tény, hogy a legnagyobb biztonságot ez a megoldás adja, viszont sokszor nem lehet elkerülni, hogy más készítmény is bekerüljön a tankkeverékbe. Szóba jönnek ilyenkor a rovarirtó, regulátor és gyomirtó készítmények és lombtrágyák. Amennyiben mindenképpen több készítményt kell bekevernünk, vegyük figyelembe a készítmények formulációját és kerüljük az „EC-halmozódást”. Így az általában EC egyszikűirtó mellé olyan készítményeket válasszunk, amelyek más formulációjúak, így pl. WG, SC, stb. Amennyiben valamelyik más készítmény felhasználását hatásfokozóval (adjuváns) történő egyidejű kijuttatással javasolja a készítmény gyártója, ne keverjük össze egyszikűirtóval, vagy ha mégis ezt tesszük, akkor hagyjuk ki a hatásfokozót a tankkeverékből. Az egyszikűirtók ugyanis általában már tartalmaznak adalékanyagot, vagy összetételükben olyan oldószereket találunk, amelyek oldják a levél viaszrétegét, így elősegítik a hatóanyag ezen való átjutását, és bejutását a növénybe. Amennyiben az árvakelés elleni védekezést lombtrágyázással együttesen kívánjuk megoldani, vegyük figyelembe, hogy az egyszikűirtó készítmények magas nitrogén-tartalmú levéltrágyákkal könnyen okozhatnak levélperzselést, így ezt mindenképpen kerüljük.

Egyszikűirtó készítmény hatása az árvakelésű gabonán
Egyszikűirtó készítmény hatása az árvakelésű gabonán

Néhány hét és kezdődik a repce vetése. Ne feledjük, ha együtt kel a repce az árvakelésű gabonával, törekednünk kell minél előbb megszabadítani ettől a káros konkurenciától, mielőtt az nagyobb bajt okozna.

Szerző: AgrárUnió

Tags: vetés, gabona, repe, kezelés, árvakelés, gabonakelés

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom