Készüljünk fel az árvakelésű gabona elleni védekezésre a repcevetésekben

Miért okoz aszályos években nagyobb gondot a gabona árvakelés? Válaszoljuk is meg rögtön a kérdést. A gabonák termesztésének körülményei részben magukban hordozzák a betakarításkori fokozottabb szemveszteség lehetőségét. Egyenetlen fejlettségű, felgyomosodott, esetleg megdőlt, a nyári viharok által „ledöngölt” állományok betakarítása lényegesen nagyobb szemveszteséggel történhet, mint a gyommentes, esetleg szárszilárdítóval kezelt területeké. Ezekre a tényezőkre még ráerősíthet a betakarítás, amikor a kombájn nem megfelelően megválasztott haladási sebessége, a nem megfelelően beállított motollasebesség, vagy rosszul beállított cséplőrés és tisztítórosta mind-mind növelik a tarlóra kerülő magok számát. Egy, a betakarításkor érkező jégverés, vagy a túléretten betakarított állomány csak tovább növelik a gondot. Mindezek hatására jelentős mennyiségű – itt a legjobb esetben is mázsákra kell gondolni - csírázóképes gabonamag kerül a tarlóra. Az időben és jó minőségben elvégzett tarlóhántás elősegíti ezeknek a csírázását. A nyári csapadék mennyisége azonban mindenképpen meghatározó, kellő mennyiség esetén a magok jelentős hányada indul csírázásnak, így a repce vetése előtt elvégzett talajmunka elpusztítja ezeket. Az árvakelés elleni agrotechnikai védekezés itt kezdődik. Aszályos évjáratokban azonban a tarlóra kerülő gabonamagok a repcével együtt kelnek ki az őszi esők hatására.
De milyen problémát okozhat a nagy tömegben kelő gabona a repcetáblákon. A repcenövények a csírázás és a kelés időszakában meglehetősen gyámoltalanok, kezdeti fejlődésük, növekedésük lassú. Így a nagy tömegben kikelő és gyors kezdeti fejlődésű gabonák képesek elnyomni és akár pusztulásukat is okozni.

De ha ez a pusztulás nem is történik meg, a korai víz- és tápanyagelvonás mindenképpen hatással lesz a repce fejlődésére, ez pedig kihathat akár a kitelelésre is. A lassú kezdeti fejlődés lehetőséget ad a bolhakártevők fokozott kártételére, ami száraz és meleg őszökön komolyan hátráltatja a repcenövény fejlődését. Érdemes tehát komolyan venni az árvakelésű gabona elleni védekezést. Szerencsére szerválasztás tekintetében bőséges a kínálat, nagyon sok szuperszelektív egyszikűirtó készítmény közül lehet választani. Ezek a nélkül irtják a repcében lévő egyszikű növényeket –így az árvakelést is – hogy hatással lennének a repce fejlődésére. Felhasználásukkor azonban nem árt tisztában lennünk néhány dologgal.

Ezek:

- A legtöbb egyszikűirtó készítmény engedélyokiratában találhatunk olyan dózist, amelyet a gyártó cég az árvakelésű gabona elleni védekezésre ajánl. Tudnunk kell azonban, hogy ezeknek a dózisoknak a használata szinte minden esetben a gabonanövény 3 leveles koráig ajánlott, azaz annak gyökérváltásáig. Amennyiben ezt fejlettséget már meghaladja a kezelt területen lévő árvakelés, akkor emelnünk kell a felhasznált dózis. Ezt minimum arra a szintre kell emelnünk, ami az adott készítménynél a magról kelő egyszikűek elleni védekezésre ajánl a gyártó. Amennyiben már bokrosodó gabona ellen végezzük a kezelést, a dózis további emelése szükséges, minimum a magról kelő egyszikűek elleni dózisintervallum felső értékére.

- A dózis megválasztásánál azt is figyelembe kell vennünk, hogy mennyire sűrű, mennyire tömeges az árvakelésű gabona kelése. Amennyiben nagyon nagy tömegről van szó, könnyen előfordulhat, hogy egyszerűen nem tudjuk elérni a jó hatékonysághoz szükséges vegyszerfedettséget. Ilyen esetekben mindenképpen a magasabb dózist kell választanunk.
- A kezelés elvégzésekor a környezeti körülményekre is fegyelemmel kell lennünk. A legtöbb egyszikűirtó készítmény 10 °C feletti hőmérsékleten „szeret” dolgozni. Alacsonyabb hőmérsékleten hatásuk lelassul, így a kezdeti tünetek megjelenéséig akár 14 nap is eltelhet. Így lehetőség szerint ne várjuk meg a kezeléssel a hűvösebb idő, netán a hajnali fagyok megérkezését, lehetőleg még ezek előtt végezzük el a beavatkozást. A tünetek sárgulással kezdődnek, az osztódó szövetek elhalása miatt a növény középső része könnyen kihúzható, azon barnás elszíneződés látható.

- Ne akarjuk a kérdést egy kezeléssel „letudni”, kedvezőtlen évjáratokban, folyamatos gabonakelés esetén a kétszeri kisebb dózisú kezelés jobb hatékonyságú, és egyben biztosabb megoldást nyújtó technológia lehet. Ha túlságosan sokáig kivárunk az egyetlen kezelés kedvező időpontjára várva, akkor a gyorsan fejlődő gabona nagyobb kárt okoz a repcében, mint amekkora költséget jelent a kétszeri kezelés.

- Örök kérdés az őszi egyszikűirtáskor, hogy mivel lehet ezeket készítményeket keverni, önmagukban juttassuk-e ki őket, vagy több összetevőből álló tankkeverékben? A gyártói ajánlások általában az egyszikűirtók önmagukban történő kijuttatásáról szólnak. Tény, hogy a legnagyobb biztonságot ez a megoldás adja, viszont sokszor nem lehet elkerülni, hogy más készítmény is bekerüljön a tankkeverékbe. Szóba jönnek ilyenkor a rovarirtó, regulátor és gyomirtó készítmények és lombtrágyák. Amennyiben mindenképpen több készítményt kell bekevernünk, vegyük figyelembe a készítmények formulációját és kerüljük az „EC-halmozódást”. Így az általában EC egyszikűirtó mellé olyan készítményeket válasszunk, amelyek más formulációjúak, így pl. WG, SC, stb. Amennyiben valamelyik más készítmény felhasználását hatásfokozóval (adjuváns) történő egyidejű kijuttatással javasolja a készítmény gyártója, ne keverjük össze egyszikűirtóval, vagy ha mégis ezt tesszük, akkor hagyjuk ki a hatásfokozót a tankkeverékből. Az egyszikűirtók ugyanis általában már tartalmaznak adalékanyagot, vagy összetételükben olyan oldószereket találunk, amelyek oldják a levél viaszrétegét, így elősegítik a hatóanyag ezen való átjutását, és bejutását a növénybe. Amennyiben az árvakelés elleni védekezést lombtrágyázással együttesen kívánjuk megoldani, vegyük figyelembe, hogy az egyszikűirtó készítmények magas nitrogén-tartalmú levéltrágyákkal könnyen okozhatnak levélperzselést, így ezt mindenképpen kerüljük.

Néhány hét és kezdődik a repce vetése. Ne feledjük, ha együtt kel a repce az árvakelésű gabonával, törekednünk kell minél előbb megszabadítani ettől a káros konkurenciától, mielőtt az nagyobb bajt okozna.

Szerző: AgrárUnió