COP31 – Az országok tettekre váltják az erdőtüzek miatti kötelezettségvállalásaikat
Hírek - 2026.11.18
Antalyában (Türkiye) ezekben a napokban (november 9. és 20. között) zajlik az ENSZ 2026. évi Éghajlatváltozási Konferenciája. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) november 16-án üdvözölte, hogy 23 ország támogatta azt a kezdeményezést, amelynek célja, hogy a bozóttüzek elleni védekezésre vonatkozó növekvő politikai kötelezettségvállalásokat a 2026-os Konferencián (COP31) a helyszínen tett gyakorlati intézkedésekké alakítsa.
Az integrált tűzgazdálkodásról szóló antalyai cselekvési tervet a Török Köztársaság irányítja a COP31-elnöksége keretében; a kezdeményezés társvezetői Brazília és a Koreai Köztársaság, a munkát pedig a FAO – a Globális Tűzgazdálkodási Központon (Global Fire Management Hub) keresztül –, valamint az Erdők és Éghajlat Vezetőinek Partnersége (Forest & Climate Leaders’ Partnership) támogatásával.
„az országok tanulhatnak egymástól és gyorsabban cselekedhetnek”
Az ország által vezetett, önkéntes terv célja, hogy a bozóttüzek elleni ellenálló képességgel kapcsolatos politikai kötelezettségvállalásokat összehangolt cselekvéssé alakítsa a fokozott együttműködés, a közös tanulás és a gyakorlati megoldások bővítése révén.
„A bozóttüzek kockázatának mértéke és összetettsége azt jelenti, hogy az országok nem tudják ezt a kihívást elszigetelten megoldani” – mondta Zhimin Wu, az FAO főigazgató-helyettese és az Erdészeti Osztály igazgatója.
„Az Antalya Akcióterv értéke abban rejlik, hogy összekapcsolja a nagyon különböző tapasztalatokat – a megelőzéstől és a közösségi fellépéstől kezdve a technológián, a tájgazdálkodáson és a nemzetközi együttműködésen át –, így az országok tanulhatnak egymástól és gyorsabban cselekedhetnek” – tette hozzá.
Közös válasz a növekvő fenyegetésre
Az éghajlatváltozás és a földhasználat változásai miatt egyre gyakoribbak és súlyosabbak az erdőtüzek, a szélsőséges tűzesemények száma pedig várhatóan akár 50 százalékkal is növekedni fog az évszázad végére.
A 2025-ös globális erdészeti erőforrás-felmérés szerint 2007 és 2019 között átlagosan évente 261 millió hektárnyi földterületet érintettek tűzvészek, amelynek közel fele erdő volt. A füst és a tűz okozta szennyezés átlépheti a határokat, hatással lehet az emberi egészségre, a biológiai sokféleségre és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra.
A közelmúltbeli nemzetközi kötelezettségvállalások – beleértve az integrált tűzkezelésről szóló isztambuli jelentést, a G7-ek Kananaskisi tűzvédelmi chartáját, a Belémi Felhívást az integrált tűzkezelésről és a tűzesetekkel szembeni ellenálló képességről, valamint az UNEA-7 határozatát az erdőtüzek globális kezelésének megerősítéséről – egyre növekvő egyetértést tükröznek abban, hogy az erdőtüzek sürgős, összehangolt fellépést és a reaktív tűzoltásról a megelőzés és a felkészültség felé való elmozdulást igényelnek.
A cselekvési terv célja, hogy ezt a konszenzust a gyakorlatba is átültesse. Azzal, hogy a részt vevő országok számára közös közösséget biztosít – ahol megoszthatják egymással az erdőtüzek kezelésének javítása érdekében hozott intézkedéseiket, tanulhatnak egymástól, és profitálhatnak a már létező eszközökből, intézkedésekből és kezdeményezésekből –, mechanizmust kínál a nemzetközi közösség számára, hogy a széttagolt erőfeszítésekről egy összehangoltabb és hatékonyabb globális válaszlépésre térhessenek át.
A terv négy cél köré épül: a nemzetközi együttműködés erősítése, a tudomány és a helyi ismeretek felhasználása az erdőtüzek kockázatának megelőzésére és csökkentésére, a tájak adaptív kezelése, valamint az integrált tűzkezeléshez és az erdőtüzekkel szembeni ellenálló képességhez szükséges erőforrásokhoz való hozzáférés javítása, különösen a fejlődő országokban.
Országok támogatása az elkötelezettségtől a gyakorlatig
Az Antalyai Akcióterv kidolgozását és elindítását a Globális Tűzkezelési Központ és az Erdészeti és Klímavédelmi Vezetők Partnersége támogatta. Az FAO ad otthont a Globális Tűzkezelési Központ titkárságának, amely egy több partnerből álló kezdeményezés, amelyet az FAO és az ENSZ Környezetvédelmi Programja indított 2023-ban. A Globális Tűzvédelmi Központ Titkársága az Akcióterv titkárságaként fog működni, összekapcsolva a résztvevő országokat más partnerekkel, hálózatokkal és a Tűzvédelmi Központ tevékenységeivel az integrált tűzvédelem végrehajtásának megerősítése érdekében.
A Globális Tűzvédelmi Központ (Global Fire Management Hub) szakértelmet, útmutatást, adatokat, eszközöket és hálózatokat köt össze, míg partnerségei és munkacsoportjai támogatják a gyakorlati együttműködést és a tudáscserét.
A partnerek november 16-án mutatták be a cselekvési tervet a COP31 „Magas szintű párbeszéd a technológiáról és az innovációról az integrált tűzvédelem és a tűzesetekkel szembeni ellenálló képesség érdekében” című rendezvényén Antalyában, Törökországban.
Forrás: fao.org/newsroom, Fotó: ©FAO/Roberto Faidutti
Címkék: erdő, erdőtűz, éghajlat, éghajlatváltozás, konferencia
Minden, amit tudni kell a fatörzs meszeléséről
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere
Billeg a dominó
Több mint 26 milliárd forint előleg érkezik a gazdálkodókhoz az ...
Aflatoxin-szennyezettség miatt Kalifa pisztácia termékeket ...
A földtörvény módosítására készül a kormány
TERÜLETI ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐ - MAGYARORSZÁG
Hogyan tovább Duna Régió?
AMAZONE újdonság az EIMA 2026 kiállításon – TopCut 3000 ...
Egészséges talaj, Egészséges takarmány = Egészséges ...