Hogyan tovább Duna Régió?
Hírek - 2026.11.04
A Duna-menti országok együttműködése komoly hozzáadott értéket jelent nemcsak az általános gazdasági, de a mezőgazdasági fejlődés számára, továbbá a területi kohézió, a környezeti fenntarthatóság és az európai integráció előmozdítása szempontjából” – áll abban a nyilatkozatban, amelyet az EU Duna Régió Stratégiájának (EUSDR) 15. éves fórumán fogadtak el Szófiában november 3-án. A dokumentum kiemeli a Duna–Fekete-tenger dimenzió növekvő stratégiai jelentőségét is.
Az EUSDR (angolul: EU Strategy for the Danube Region) az Európai Unió Duna-régióra vonatkozó makro-regionális stratégiája, amit az Európai Tanács 2011-ben hagyott jóvá a Bizottság javaslatára. Az EUSDR létrehozásának célja az volt, hogy szorosabb együttműködést és szinergiákat teremtve, a Duna menti országok közösen kezeljék a régió gazdasági, társadalmi, közlekedési és környezetvédelmi kihívásait. Bár stratégia nem tartalmaz önálló, dedikált mezőgazdasági prioritási területet, a mezőgazdaság mint horizontális téma és kulcságazat szorosan beágyazódik a környezetvédelmi és fenntarthatósági pillérekbe.
Az EUSDR soros elnöki tisztét idén betöltő Bulgária egy nagyszabású eseménnyel zárja a bolgár elnöki ciklust, és 2026. november 2-3-án kétnapos konferencián tekintik át a fő kihívásokat és megoldási lehetőségeket.
Az esemény első napján megszületett a szófiai Duna Nyilatkozat, amelyet a stratégia 14 résztvevő országának regionális fejlesztésért és európai alapokért felelős miniszterei adtak ki. Magyarország részéről Lakatos István, a Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára írta alá a memorandumot. Az EUSDR tagja jelenleg 9 EU-tagállam: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Csehország, Németország (Baden-Württemberg és Bajorország), Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia; illetve 5 nem EU-tagállam: Bosznia-Hercegovina, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna bizonyos régiói.
A Nyilatkozat megerősíti a részt vevő országok elkötelezettségét a kohézió, a versenyképesség, az összekapcsoltság és az ellenálló képesség megerősítése iránt, miközben kiemeli a folyamatos transznacionális együttműködés fontosságát a közös kihívások és lehetőségek kezelésében. Az EUSDR 15 éves évfordulójának megünneplése alkalmából a miniszterek azt hangsúlyozták, hogy a helyi alapú megközelítések és a területi együttműködés továbbra is alapvető fontosságú a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés eléréséhez Európa-szerte.
A Nyilatkozat a 2027 utáni jövőbeli európai politikákban és programokban, valamint a következő, 2028–2034-es uniós költségvetésben is erős területi dimenziót szorgalmaz, mert a makroregionális stratégiák jelentősen hozzájárulnak az európai ellenálló képesség, a versenyképesség és a jólét megerősítéséhez. Ez elengedhetetlen ugyanis a beruházások, az intézményi kapacitások, a konvergencia és a területi együttműködés támogatásához, amit a tagállamok esetében a kohéziós politika forrásai és egyéb releváns uniós programokon keresztül biztosítanának. A tagjelölt országok esetében pedig a csatlakozást elősegítő, reformokat támogató, növekedést szolgáló eszközök révén.
A Nyilatkozat elismeri az európai geopolitikai helyzet változását, beleértve Oroszország Ukrajna elleni agressziójának következményeit is, és hangsúlyozza az együttműködés, az ellen állóképesség és a regionális stabilitás fontosságát Európa jövője szempontjából.
A nyilatkozatban a miniszterek elismerték a a Duna–Fekete-tenger dimenzió növekvő stratégiai jelentőségét, valamint annak szükségességét, hogy szorosabb szinergiák jöjjenek létre az Európai Uniónak a Fekete-tenger térségére vonatkozó stratégiai megközelítésével.
A miniszterek üdvözölték az EUSDR bolgár elnöksége alatt elért eredményeket, a résztvevő országok megerősítették, hogy a jövőben is azon dolgoznak, hogy megerősítsék az együttműködést a kormányzás minden szintjén, emellett aktív részvételt várnak el a regionális és helyi hatóságoktól, a civil társadalomtól, az akadémiai szférától, az ifjúsági szervezetektől és más érdekelt felektől.
Az Éves Fórum zárásaként az EUSDR elnökségét hivatalosan is átadták Bulgáriától Horvátországnak, amely 2027-ben tölti be a stratégia elnökségét.
Szerző: Tóth Krisztina, Szófia
Címkék:
Új kihívások, új válaszok – Sumi Agro Kalászos Gabona Fórum
Zöld túlélők: Klímaálló fák és szárazságtűrő cserjék a jövő ...
TERÜLETI ÉRTÉKESÍTÉSI KÉPVISELŐ - MAGYARORSZÁG
205 milliárd forint érkezett a gazdálkodókhoz a normál ...
Mi lesz, hogyan lesz: szántóföldi növénytermesztés, ...
Élénkült a szarvasmarha külkereskedelme
Legelő, tudás, jövő – nyilvánosságra hozták a Magyar Pásztorok ...
Rosszul áll a szénánk: újra kell számolni a gyepek hozamát
Szabadgyökerű vagy konténeres fa ültetése? Útmutató a biztos ...
A kecskerágó: A kertek ezerarcú, ragyogó ékszere