Hőség és fokozott villamosenergia-terhelés: így őrizhetjük meg az élelmiszerek biztonságát

A nyári hőség önmagában is fokozza az élelmiszer-biztonsági kockázatokat, a nem megfelelően hűtött élelmiszerekben egyes kórokozó mikroorganizmusok gyorsabban szaporodhatnak, és ez növelheti az élelmiszer-eredetű megbetegedések kialakulásának kockázatát.

A legfontosabb tényező: az idő és a hőmérséklet

 Élelmiszer-biztonsági szempontból nem önmagában az áramszünet ténye a meghatározó, hanem az, hogy az élelmiszer mennyi ideig és milyen hőmérsékleten volt kitéve a nem megfelelő tárolási körülményeknek. A hűtést igénylő élelmiszerek – különösen a húsok, húskészítmények, halak, tejtermékek, tojásos ételek és készételek – fokozott figyelmet igényelnek, mivel ezek kedvező környezetet biztosíthatnak a mikroorganizmusok szaporodásához.

Mit tehetünk meg már előre?

1. Ellenőrizzük a hűtőszekrény működését!

A hűtést igénylő élelmiszerek biztonságának alapfeltétele a hűtési lánc folyamatos fenntartása. A nyári hőségben a hűtőberendezések fokozott terhelésnek vannak kitéve, ezért célszerű rendszeresen ellenőrizni, hogy a hűtőszekrény megfelelően működik-e, és a tárolási hőmérséklet nem haladja-e meg az ajánlott +5 °C-ot. A nem megfelelő hőmérsékleten történő tárolás elősegítheti egyes kórokozó mikroorganizmusok szaporodását, ezáltal növelheti az élelmiszer-eredetű megbetegedések kockázatát.

2. Rendezzük át tudatosan a hűtő tartalmát!

A romlásra különösen érzékeny élelmiszereket – így különösen a nyers húsokat, húskészítményeket, tejtermékeket, fogyasztásra kész ételeket és egyéb hűtést igénylő termékeket – célszerű a hűtőtérben átláthatóan elhelyezni. Ez lehetővé teszi, hogy a szükséges élelmiszerek gyorsan hozzáférhetők legyenek, így csökkenthető a hűtőajtó nyitva tartásának ideje és mérsékelhető a hűtőtér felmelegedése.

A hűtőszekrény túlzsúfolása akadályozhatja a hideg levegő megfelelő áramlását, amely egyenetlen hőmérséklet-eloszlást eredményezhet. Ennek következtében egyes élelmiszerek a kívánatosnál magasabb hőmérsékleten tárolódhatnak, ami kedvezhet a mikroorganizmusok szaporodásának.

Javasolt rendszeresen áttekinteni a hűtőben tárolt élelmiszereket, és előnyben részesíteni a rövidebb fogyaszthatósági vagy minőség-megőrzési idejű termékek mielőbbi felhasználását, ezáltal csökkentve az élelmiszer-pazarlás és a romlás kockázatát.

3. Készüljünk hűtési lehetőséggel!

Hasznos lehet hűtőtáska, hűtőakku vagy fagyasztott vízzel töltött palack előkészítése. Ezek segíthetnek a hőmérséklet lassabb emelkedésében, ha az élelmiszerek átmeneti áthelyezése szükségessé válik.

Mi a teendő áramszünet esetén?

Áramszünet esetén elsődleges cél a hűtési lánc megszakadásának lehetőség szerinti mérséklése. Ennek érdekében a hűtőszekrény és a fagyasztó ajtaját kizárólag indokolt esetben nyissuk ki, és a nyitva tartás idejét a lehető legrövidebbre korlátozzuk. Minden ajtónyitás a készülék belső hőmérsékletének emelkedését eredményezi, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a hűtést igénylő élelmiszerek biztonságát.

Az áramellátás helyreállását követően célszerű ellenőrizni a készülék megfelelő működését, valamint felmérni, hogy a hűtést igénylő élelmiszerek várhatóan mennyi ideig lehettek nem megfelelő hőmérsékleten tárolva. Az élelmiszer biztonságosságának megítélésekor nem kizárólag az áramszünet időtartamát, hanem a tárolási hőmérsékletet, az élelmiszer jellegét és romlásra való érzékenységét is figyelembe kell venni.

Különös körültekintéssel kell eljárni a fogyasztásra kész, valamint a magas víz- és fehérjetartalmú élelmiszerek – így különösen a húsok, húskészítmények, tejtermékek, haltermékek és készételek – esetében, mivel ezek mikrobiológiai szempontból fokozott kockázatot jelenthetnek a hűtési lánc megszakadása esetén.

Ne kóstolással döntsük el, biztonságos-e egy élelmiszer!

Gyakori tévhit, hogy egy élelmiszer illata, íze vagy külleme alapján egyértelműen megítélhető annak fogyaszthatósága. Számos élelmiszer-eredetű megbetegedést okozó mikroorganizmus (pl. szalmonella, Listeria monocytogenes, E. coli) jelenléte azonban nem jár érzékszervileg észlelhető elváltozással.

Amennyiben nem állapítható meg, hogy a hűtést igénylő élelmiszer mennyi ideig volt megfelelő hőmérsékleten tárolva, vagy kétség merül fel a hűtési lánc folyamatosságával kapcsolatban, az élelmiszer fogyasztása nem javasolt.

Élelmiszer-biztonsági szempontból a „kétség esetén ne fogyassza el” elv alkalmazása jelenti a legkisebb egészségügyi kockázatot.

Vízhasználat és higiénia

Amennyiben a vízellátással kapcsolatban korlátozás vagy külön tájékoztatás jelenik meg, mindig a szolgáltató és a hatóság hivatalos útmutatásait kell követni. Az élelmiszer-biztonság szempontjából továbbra is alapvető:

- az alapos kézmosás ételkészítés előtt és után,

- a nyers hús és a fogyasztásra kész élelmiszerek elkülönítése,

- a tiszta konyhai eszközök használata.

Mikor ne fogyasszuk el az élelmiszert?

Ne használjuk fel az élelmiszert, ha:

• nem ismert, hogy mennyi ideig volt megfelelő hűtés nélkül,

• megváltozott a szaga, állaga vagy külseje,

• a csomagolása sérült vagy felpúposodott,

• kétség merül fel a biztonságosságával kapcsolatban.

Élelmiszer-biztonsági szempontból a megelőzés mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy esetleges megbetegedés következményeinek kezelése. A hőség és a fokozott energiaigény időszakában néhány egyszerű óvintézkedéssel jelentősen csökkenthető az élelmiszer-biztonsági kockázat. A tudatos energiahasználat és a megfelelő élelmiszer-kezelés egyaránt hozzájárul a lakosság védelméhez.

Forrás: nkfh.gov.hu