Fél évtizede visszatérő kihívás az aszály: a magyar mezőgazdaság súlyos alkalmazkodási kényszerben van

Az elmúlt évek világosan megmutatták, hogy az aszály hazánkban már nem egy átmeneti probléma. A 2022-es történelmi szárazság, a 2023-as regionális vízhiányok, a 2024-25-ös szélsőséges időjárási viszonyok, valamint a 2026-os szezon eddigi adatai egy irányba mutatnak: a mezőgazdasági termelés feltételei tartósan megváltoztak és súlyos alkalmazkodási kényszerben vannak.

A vízhiány már nem egy kivételes állapot: évek óta küzdenek a gazdák

Az idei vegetációs időszak különösen nehéz körülmények között indult. Az elmúlt télen ugyan a mostanában megszokottnál több hó esett, ennek ellenére sok térségben összességében még így is kevés csapadék hullott. Ezt a tavaszi hónapok tovább súlyosbították fokozódó vízhiánnyal. A mostani volt az egyik legszárazabb április 1901 óta Magyarországon. Több térségben mindössze 4-10 mm csapadék esett a szokásos 35-45 mm helyett, miközben az elmúlt 3 hónap csapadékmennyisége országosan 20-70 mm-rel is elmaradt az átlagtól. Az Alföld egyes részein például 1 méteres talajrétegben 40-60 mm-es nedvességhiány alakult ki, de bizonyos térségekben már 80-120 mm is hiányzik az optimális talajnedvességi szinthez képest. Szakmai becslések szerint az ország területének akár 90%-a is aszálykockázatnak lehet kitéve idén. A helyzetet tovább nehezíti, hogy az időjárási szélsőségek ma már nem külön-külön jelentkeznek. Az elmúlt években a gazdák egyszerre tapasztaltak tavaszi fagyokat, hőstresszt, aszályt és lokális özönvízszerű csapadékokat, ami integrált termelési nehézségeket generált.

„A klímaváltozás miatt manapság már nem egyetlen időjárási kockázatra kell felkészülni. A szélsőségek összeadódnak, és egyre nagyobb stressz alá helyezik a növényeket” – mondta dr. Gerda Anikó növényorvos, agrárkémikus-agrármérnök, a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

Egyes klímafigyelő rendszerek adatai szerint Európában 2026 áprilisa a harmadik legalacsonyabb relatív páratartalmú április volt a mérések kezdete óta. Előrejelzések szerint pedig a nyár második felében Közép-Európa több országában – Magyarország mellett Lengyelországban, Romániában, Szlovákiában és Ausztriában is – az átlagosnál szárazabb és melegebb hőhullámok is kialakulhatnak. A legnagyobb kockázatot továbbra is a kukorica, a napraforgó és több kertészeti kultúra esetében látják az elemzők.

A gazdák óvatosabbak, miközben nő a technológiai nyomás

A 2026-os évet a mezőgazdasági szereplők eleve visszafogott várakozásokkal kezdték. Az alacsony terményárak, a korábbi fagykárok, az inputköltségek és az importnyomás miatt sok gazda költségcsökkentési pályára kényszerült. Idén többen terveztek eredetileg a növényvédőszer-felhasználás visszaszorításával, a tápanyag-utánpótlás mérséklésével és a technológiai beruházások elhalasztásával. Azonban, mint arra a Nyír-Chem Kft. februárban szervezett tavaszváró ügyfél-konferenciáján is rámutattak, az ésszerűtlen megtakarítás hosszabb távon még inkább terméskieséshez vezethet, ezért a termelés újragondolása és a lehetőségek legoptimálisabb kihasználása lehet a megoldás.

„A következő években várhatóan nem az lesz az igazán versenyképes gazdaság, amelyik egyszerűen kevesebbet költ, hanem az, amelyik pontosabban és tudatosabban használja fel az erőforrásait” – hangsúlyozta dr. Gerda Anikó.

A szakmai trendek alapján ma már egyre fontosabb szerepet kap a precíziós gazdálkodás, a differenciált tápanyag-kijuttatás, a talajnedvesség-monitoring, a szenzoros és adatalapú döntéshozatal, valamint a növénykondíció tudatos erősítése. A gazdák közül ezért egyre többen, egyre nagyobb figyelmet fordítanak a stressztűrés fokozására is. A biostimulátorok, algakivonatok, aminosavas készítmények és a megfelelő káliumellátás szerepe felértékelődik, mivel ezek hozzájárulhatnak a növények vízháztartásának és hőstressz-tűrésének javításához.

A mezőgazdasági alkalmazkodás gazdasági kérdéssé vált: sürgetőek az intézkedések

A klímaváltozás hatása mostanra messze túlmutat a termelésen. Az aszályos időszakok hatással vannak a takarmánypiacra, az állattenyésztésre, az élelmiszerárakra és az importigényre is. A gyümölcságazat ráadásul különösen sérülékeny helyzetben van. A 2025-ös és 2026-os fagykárok után több kultúrában 50-90%-os terméskiesés is ki alakult, egyes gyümölcsöknél pedig az árak a többéves átlag akár két-háromszorosára is emelkedtek. Tavaly országosan mintegy 550 ezer hektárt érintett aszálykár, miközben a biztosítók közel 40 milliárd forintnyi kártérítést fizettek ki. Emellett az európai túltermelés több zöldségkultúránál – például hagyma, káposzta és burgonya esetében – egyaránt komoly árnyomást okozott. A feldolgozott élelmiszerek magas készletszintje miatt pedig a zöldségtermelés akár 20%-os visszafogása is szükséges lehet a piaci egyensúly helyreállításához.

„A mezőgazdaságban a jelenlegi viszonyok között a gazdasági tudatosság legalább annyira fontos, mint maga a technológia. Az adatalapú döntések nélkül egyre nehezebb lesz fenntarthatóan termelni, a fenntartható termelés pedig mindannyiunk közös érdeke” – hívta fel a figyelmet a Vitafer Hungária Kft. szaktanácsadója.

Szakmai várakozások szerint a következő időszakban felértékelődhetnek azok az intézkedések, amelyek támogatják a vízvisszatartást, fejlesztik az öntözési infrastruktúrát, ösztönzik a precíziós technológiák használatát, valamint segítik az adatalapú gazdálkodási rendszerek elterjedését. A Vitafer Hungária Kft. szerint a következő évek egyik legfontosabb kérdése már nem csupán az lesz, hogy érkeznek-e újabb aszályos időszakok, hanem az, hogy mely gazdaságok tudnak gyorsabban és hatékonyabban alkalmazkodni az új klimatikus viszonyokhoz.

Forrás: Vitafer Hungária Kft., KRPR.hu