EU-s akvakultúra: 1 millió tonna termelés 2024-ben

Spanyolország 246 137 tonnát termelt (az EU teljes termelésének 24,3%-a), ezt követte Franciaország (181 434 tonna; 17,9%), Görögország (127 493 tonna; 12,6%), Olaszország (98 051; 9,7%) és Lengyelország (43 554; 4,3%). 

Legnépszerűbb fajok: élősúlyban kagyló, értékben pisztráng

2024-ben az EU teljes akvakultúra-termelésének élőtömegben kifejezve közel egyharmadát a kagyló tette ki (32,8%), ezt követte a pisztráng (17,2%) és az aranydurbincs (10,0%). Érték tekintetében azonban a pisztráng volt a legértékesebb termelt faj 2024-ben (az EU teljes akvakultúra-értékének 17,9%-ával egyenértékű), ezt követte a sügér (14,5%) és az aranydurbincs (13,5%). 

Franciaországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke

Amint az Eurostat honlapján közreadott Statistics Explained című, akvakultúráról szóló cikkben olvasható, az akvakultúra halak és más vízi élőlények, például puhatestűek és rákfélék ellenőrzött körülmények között történő tenyésztése; alternatívát kínál a vadon élő halak kifogásával szemben, és mind a szárazföldi, mind a tengeri területeken zajlik. Az akvakultúra mind a közös halászati ​​politika (KHP), mind a kék növekedési program kulcsfontosságú eleme, amely támogatja az ágazat fenntartható növekedését.

Az uniós országok közül Franciaországban volt a legmagasabb az akvakultúra-termelés értéke 2024-ben (becslések szerint 857 millió euró), ami az EU teljes termelésének 18,5%-át teszi ki. A termelés értéke Spanyolországban (856 millió euró), majd Görögországban (689 millió euró) és Olaszországban (384 millió euró) volt a legmagasabb.

A különböző vízi élőlények eltérő áron kaphatók. Például a kagyló átlagos első eladási ára körülbelül 1,3 euró/kg, a sügéré körülbelül 7,3 euró/kg, a tonhalé pedig körülbelül 12,6 euró/kg volt.

Az EU tengerparttal nem rendelkező országainak (Csehország, Magyarország, Ausztria és Szlovákia) összes halászati ​​termelése akvakultúrából származik. Fontos megjegyezni, hogy Luxemburgnak nincs piaci termelése.

Általánosságban elmondható, hogy az akvakultúra jelentős szerepet játszik a Földközi-tenger és a Fekete-tenger körüli országokban.

Az EU akvakultúra-termelése az uszonyos halfajokra és puhatestűekre összpontosít

Az uszonyos halak (különösen a pisztráng, a tengeri sügér, a ponty, a tonhal és a lazac) és a puhatestűek (különösen a kagyló, az osztriga és a tengeri csiga) együttesen tették ki az akvakultúra-termelés szinte teljes mennyiségét az EU-ban 2024-ben. A szivárványos pisztráng volt az EU-ban tenyésztett legértékesebb faj 2023-ban, az összes akvakultúra-termelés 17,9%-át tette ki. A tenyésztett tengeri sügér, a tengeri sügér és az osztriga a következő legértékesebb volt.

Az algák és tengeri moszatok termelése a kék gazdaság egyik feltörekvő ágazata. A tengeri fogások mellett, főként az atlanti-óceáni északkeleti régióban, egyre nagyobb, bár kis mennyiségű hal származik az akvakultúrából is. Ezeket az algákat és tengeri moszatokat (beleértve a barna, vörös és zöld tengeri moszatokat) például élelmiszerekben, takarmánygyártásban, ipari és gyógyszeripari termékekben használják. Bár az akvakultúrából származó vízinövények termelésének mennyisége kicsi a vízinövények fogásaihoz és kirakodásához képest (körülbelül 1%), a termelés értéke viszonylag magas. Franciaország volt fő termelője az EU-ban 2024-ben a tenyésztett vízinövényeknek, amelynek átlagára körülbelül 20 euró volt kilogrammonként (nedves tömeg). Jelentős specializáció tapasztalható a piacon, egyes uniós országok, mint például Spanyolország és Portugália, szintén a magas hozzáadott értékű termesztett fajokat célozzák meg.

Írország volt az egyetlen uniós ország, amely lazacot tenyésztett az EU-ban 2024-ben – Az akvakultúra-ágazat az EU-n belül erősen specializálódott

Spanyolország az EU-ban tenyésztett mediterrán kagylók (Mytilus galloprovincialis) közel minden negyedik tonnáját termelte 2024-ben, nagyrészt az észak-spanyolországi torkolatokban „fenéktől távoli” módszerrel tenyésztett tutajainak köszönhetően. A kék kagylót (Mytilus edulis) az Atlanti-óceán északkeleti részén Franciaország tenyésztette (az EU 2024-es teljes tenyésztésének körülbelül a fele), ezt követte Hollandia és Írország. Mind a „fenéktől távoli” (Írországban előnyben részesített), mind a „fenéken történő” (Hollandiában előnyben részesített) módszereket alkalmazták.

Az atlanti kékúszójú tonhalat (Thunnus thynnus) mindössze négy uniós országban tenyésztették ketreces állományban: Málta az EU-ban tenyésztett kékúszójú tonhaltermelés mintegy 53%-át, Spanyolország körülbelül 31%-át, Horvátország körülbelül 14%-át tette ki, kis mennyiséget (körülbelül 1%-ot) pedig Portugália is termelt.

2024-ben Görögország termelte az EU-ban tenyésztett aranydurbincs ( Sparus aurata ) több mint felét, és az európai sügér (Dicentrarchus labrax) több mint felét. Lengyelország és Csehország volt a vezető ponty (Cyprinus carpio) termelő az EU-ban, együttesen az EU teljes termelésének körülbelül a felét termelték. Világszinten a ponty az ötödik leggyakrabban tenyésztett uszonyos halfaj volt.

Írország volt az egyetlen uniós ország, amely lazacot tenyésztett az EU-ban 2024-ben, mintegy 13 400 tonna termeléssel. Ez a mennyiség azonban jóval elmaradt a Norvégiában tenyésztett 1,5 millió tonnától. Világszinten az atlanti lazac (Salmo sala) a nyolcadik leggyakrabban termelt uszonyos halfaj volt.

Az EU-n belül a csendes-óceáni osztrigákat (Magallana gigas) főként Franciaországban tenyésztették. Világszerte a 2022-ben termelt puhatestűek mintegy 33%-a osztriga volt.

Olaszország 2024-ben az EU-ban tenyésztett japán szőnyegkagyló (Ruditapes philippinarum) közel 3 tonnáját állította elő. Világszinten ez volt a második leggyakrabban termelt puhatestű faj (a teljes mennyiség 23%-a 2022-ben).

Az EU-ban tenyésztett szivárványos pisztráng (Oncorhynchus mykis) termelése némileg kivételt képez az országok specializációjával kapcsolatos általános megfigyelés alól; a szivárványos pisztrángot 25 EU-országban tenyésztették. Az EU-ban 2024-ben tenyésztett szivárványos pisztráng élősúlyának körülbelül 50%-a Franciaország, Olaszország és Dánia együttes termeléséből származott.

Fellendülőben az ökológiai akvakultúra-termelés az EU-ban

Számos uniós ország ökológiai kritériumok szerint termel akvakultúra-termékeket. Írországban az akvakultúra-termelés közel felét (körülbelül 46%-át) (főként lazacot) ökológiai módon tenyésztették 2024-ben. Az uniós országok között a következő legmagasabb arányt Hollandia (körülbelül 45% 2024-ben), Németország (körülbelül 35% 2024-ben) és Litvánia (körülbelül 29% 2024-ben) érte el. Ezek az arányok élesen eltértek a többi uniós országtól, beleértve azt a három országot is, ahol a legmagasabb volt az akvakultúra-termelés 2024-ben; az ökológiai akvakultúra-termelés aránya a teljes akvakultúra-termelésen belül Franciaországban, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban kevesebb mint 2% volt. Az ökológiai akvakultúra-termelés 2015 és 2024 között számos uniós országban gyorsan növekedett, egyes esetekben a nulláról – áll az Eurostat honlapján közreadott Statistics Explained című, akvakultúráról szóló cikkben.

Forrás: ec.europa.eu/eurostat