Emelkedett az állatvágások száma a hazai vágóhidakon 2025-ben

A hazai vágóhidak közel 476 ezer tonna sertéshúst és 562 ezer tonna baromfihúst termeltek 2025-ben – hasított súly, baromfinál vágott, tisztított súly. A baromfifélék csoportjában a kacsavágás 35 százalékkal, a libavágás 1,1 százalékkal csökkent ebben az időszakban, míg a pulykavágás 6,1 százalékkal erősödött – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, 2026. március 10-én megjelent „Vágóhidak élőállat-vágása 2025. I.-XII. hónap” című kiadványa.  

A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult

Amint a szerző, Fekete Géza kifejti, szarvasmarhából 101,6 ezer darabot vágtak le 2025-ben, 19,7 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya 53,7 ezer, hasított súlya 28,7 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 24, illetve 27 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi értéket. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4400 tonna felett alakult 2025. január–decemberben, míg a legmagasabb havi érték – az áprilisi – meghaladta az 5400 tonnát. A levágott szarvasmarhák 52 százaléka tehén, 31 százaléka bika volt. A tehenek vágása 3,5, az üszőké 15,4 százalékkal, míg a bikáké még erőteljesebben, 68,8 százalékkal emelkedett a darabszám alapján 2025-ben a bázisidőszakhoz képest.

A szarvasmarha-állomány 2024 decembere óta több mint 18 ezerrel bővült

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarország a 68 ezer tonnás export mellett közel 9 ezer tonna élő szarvasmarhát importált 2025-ben. Az export volumene 31 százalékkal, míg az importé 48 százalékkal esett vissza a 2024. I–XII. havi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Izraelbe, Lengyelországba és Horvátországba irányult, a kivitelnek közel 43 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Csehországból, Szlovákiából és Lettországból érkezett 2025. január–decemberben, a behozatal több mint 62 százaléka származott e három országból.

A KSH adatai szerint a szarvasmarhák összlétszáma 879,2 ezer darab volt 2025. június 1-jén. Az állomány mérete 2024 júniusához képest 15,5 ezer darabbal, 2024 decembere óta több mint 18 ezerrel bővült. A tehenek száma 405,3 ezer volt 2025. június 1-jén, alig elmaradva az egy évvel korábbi értéktől (–1300 darab).

Az élő sertés kivitelének volumene 8,8 százalékkal bővült

A magyarországi vágóhidakon 4 millió 955 ezer sertést vágtak le 2025-ben, 3,6 százalékkal többet (+173 ezer darab), mint az előző évben. A levágott állatok élősúlya összesen 592 ezer tonna, hasított súlya 476 ezer tonna volt, azaz az élő- és a hasított súly egyaránt 5 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. A sertésvágás élősúlyban havonta átlagosan több mint 49 ezer tonna volt, míg a legmagasabb havi érték, a decemberi meghaladta az 53 ezer tonnát. A sertésvágáson belül az anyakocák vágása az előző évi 59 ezerről – 17 százalékkal – 69 ezer darabra emelkedett. A sertésvágás alapján a top 10 üzem a sertések közel 82 százalékának vágását végezte 2025-ben. Az élő sertés kivitelének volumene 8,8 százalékkal bővült, az import 23,5 százalékkal csökkent 2025 I–XII. hónapjában 2024 azonos időszakához képest (KSH), a forgalom több mint 11 százalékkal mérséklődött. Az export 39,9 ezer tonna, az import 46,9 ezer tonna volt, azaz a behozatal továbbra is meghaladja a kivitelt. Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Moldovába és Albániába irányult a 2025. január–decemberi időszakban.

Az anyakoca-állomány egy év alatt 12 ezerrel bővült

A sertésállomány a KSH adatai szerint 2,85 millió darab volt 2025. június 1-jén Magyarországon. Az állomány nagysága 103 ezer darabbal (+3,8 százalék) haladta meg a 2024. júniusi létszámot, míg a 2024. decemberit közel 46 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 174,4 ezer volt 2025 júniusában, az állomány egy év alatt 12 ezerrel bővült (+7,4 százalék).

Az európai országok között – az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján – az 56,2 millió darabot meghaladó sertésvágásával Spanyolország állt az első helyen, ezt követte Németország és Franciaország a 2025. január–decemberi időszakban.

Csökkent a juhállomány

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma 40,2 ezer volt 2025-ben, ami 6,8 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amihez 313 tonna élősúly tartozott a vizsgált időszakban. A KSH adatai szerint a juhállomány 888 ezer darab volt 2025. június 1-jén, 31 ezerrel csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest (–3,3 százalék). Az anyajuhok száma 2025 júniusában 682 ezer volt, azaz 16 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

Baromfi

Baromfiból közel 242,6 millió darabot vágtak 2025-ben, 2,3 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi élősúlya összesen 748 ezer tonna, vágott súlya (tisztított, bontott súly) 562 ezer tonna volt ebben az időszakban. A baromfi túlnyomó részét – darabszám alapján a 88 százalékát – a csirke tette ki, amelyből 212,6 milliót vágtak, vagyis 8,1 százalékkal többet mint 2024-ben. Vágókacsából 19,1 milliót (–35 százalék), libából 2,6 millió darabot (–1,1 százalék) vágtak 2025-ben. Pulykából 5,4 millió darab került a vágóhidakra, 6,1 százalékkal több, mint az előző évben. A baromfivágáson belül a kacsa számaránya 7,9, a pulykáé 2,2 százalék volt. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya közel 31,2 millió darab volt 2025. június 1-jén, ami 1,1 millióval kevesebb (–3,4 százalék), mint az egy évvel korábbi érték. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján az európai országok közül (Törökország és az Egyesült Királyság nélkül) az 1271 millió darabot meghaladó csirkevágásával Lengyelország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország a 2025. január–decemberi időszakban. (A brexit előtti időszakra elérhető Eurostat-adatok szerint az Egyesült Királyság dobogós helyen szerepelt.)