II. Regionális Búzatermesztési Konferencia Szarvason – Sok a jóból

„A kutatás nem öncélú; a termelésben kell megvalósulniuk az eredményeknek” – hangsúlyozta dr. Futó Zoltán mb. dékán a Szent István Egyetem Gazdasági, Agrár- és Egészségtudományi Kar (GAEK) II. Búzatermesztési Regionális Konferenciáján, amelyet az idén június 17-én tartottak Szarvason, az egyetem kákai kísérleti telepén.

A rangos kelet-magyarországi rendezvényen – amelyen együttműködő partnerek, gazdálkodók, szaktanácsadók vettek részt, a térség megyéiből mintegy százan – két tudományos előadás hangzott el, majd a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői szántóföldi bemutatón, a gabonatáblák között ismertették tevékenységük gyakorlati eredményeit.

 

Többet ésszel

pepop„Lehetséges vagy szükséges – Hogyan termeljünk 10 t/ha búzát?” – ezzel a címmel tartott előadást a konferencián prof. dr. Pepó Péter, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Mezőgazdasági, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, Növénytudományi Intézet igazgatója. A tíztonnás hozam hektáronként lehetséges, de nem szükséges – summázta a professzor –, a gazdálkodókra figyelemmel a fő szempont ugyanis a jövedelmezőség. Itt nyomban felvetődik a minőség és mennyiség dilemmája; a piaci tapasztalatok alapján nem feltétlenül csak a minőséget szükséges megcélozni.
A növénytermesztés mai helyzetéről szólva dr. Pepó Péter a három meghatározó tényezőt – termőhely, biológiai alapok, agrotechnikai feltételek – vette sorra, ezek összehangolásának szükségességét és nehézségeit taglalta. Nagy teret szentelt az ökológiai feltételeknek, kérdéseknek. Hangsúlyozta: a talaj a legnagyobb víztároló tér ma Magyarországon; a termelőnek tehát elemi érdeke mindig olyan állapotban tartani a talajt, hogy az a lehulló csapadékot felfogja, minél nagyobb arányban tárolja, a növény számára átadja.
Előadásának második felében a professzor a búzatermesztés témakörében – világpiaci kitekintés után – foglalkozott a hazai termesztéssel; sok egyéb mellett a búza genetikai terméspotenciálját befolyásoló tényezők hatásaival, a vetésváltás, talajművelés, tápanyagellátás, vetés, növényvédelem főbb kérdéseivel. A konklúzió pedig: a magas hozam elérésében a termőhely megválasztása, a genotípus és az agrotechnikai elemek a meghatározóak.

 

Táplálni és védeni

futozDr. Futó Zoltán a regionális kalászosgabona-kísérletek eredményeiről beszélt előadásában; arról, amit a szarvasi klíma, az itteni termőhelyi adottságok, illetve az agrotechnikai lehetőségek kihasználásával a kísérleteikben el tudnak érni. Elmondta, hogy a szarvasi, igen kötött szerkezetű talajon – ahol előfordul, hogy két és fél hónapig nincs eső – nem ugyanazok a fajták képesek alkalmazkodni a klíma- és talajadottságokhoz, mint a csapadékkal jobban ellátott vidéken. A szarvasi határ az egyik legaszályosabb vidéknek számít, ami a fajtaválasztásnál igen fontos szempont, és fajtaspecifikus termesztéstechnológia alkalmazását teszi szükségessé. A tápanyagellátást és a növényvédelmet együttesen tesztelték a telepen: az egyes kórokozók megjelenését tekintve az látható, hogy a növényvédelem hatása az egyes fertőzések kialakulására drasztikus ilyen száraz tavaszon is. 34 százalékról 9 százaléknyira csökkent például a levélbetegségek aránya. A végeredmény markánsan megmutatkozik a termésben: tápanyagellátás nélkül 4,76 tonna/ha, míg kezeléssel 6,69 tonna/ha búza termett a parcellákon – egy közepes és egy intenzív növényvédelmi technológia mellett pedig ugyanezek a termésátlagok 7,81 tonnában tetőztek. Ez jól példázza, hogy magas tápanyag-gazdálkodás intenzív növényvédelem nélkül nem igazán eredményes.

 

Fajtabemutató a parcellákon

A konferencia szántóföldi bemutatóval folytatódott: a fajtatulajdonosok, kutatók, gyártók képviselői adtak tájékoztatást, ismertetőt, szakmai tanácsokat termékeikről. A martonvásári búzanemesítési program eredményeiről dr. Vida Gyula, az MTA martonvásári Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézetének osztályvezetője beszélt, bemutatva a parcellákon az MV IKVA, Nemere, Ménrót, Bojtár, Kepe, Ispán, Mente, Nádor és Kolompos martonvásári fajtáikat. A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. fajtáit – GK Csillag, Békés, Körös, Berény, Szilárd, Petur, Maros, Bétadur – Bácsi János, a Gabonakutató területi képviselője ismertette. Az Agromag Kft.-nek a szarvasi kísérleti telepen szereplő korszerű kalászosfajta-ajánlatáról – KH Tas és Antónia, továbbá Faktor, Patina, Odisej, Tatra, Valér, Weronika és Lidka – Mátrai Tibor termeltetési és fejlesztési igazgató adott tájékoztatást. Az intenzív gabonatermesztés növényvédelmi oldaláról beszélt Hangyel Attila, a BASF Hungária Kft fejlesztési vezetője. A kalászosokban alkalmazkodó Genezis technológia volt a témája Karika Andrásnak, a Nitrogénművek Zrt. vezető szaktanácsadójának. A Hed-Land Hungária Kft. képviseletében Diriczi László ügyvezető igazgató és Balogh Lajos kereskedelmi igazgató vett részt a konferencián, tájékoztatójuk címe: „HED-LAND – Erős támasz a búzában”.


Központtá tenni Szarvast

Dr. Futó Zoltán megbízott dékánt a II. Búzatermesztési Regionális Konferencia céljáról, a tavalyi tapasztalatokról, a további tervekről kérdeztük.
– Ez az esemény ünnep számunkra, itt tudjuk megmutatni a partnereinknek, gazdáknak, termelőknek, cégeknek egész éves munkánk eredményeit. Célunk, hogy minél több emberhez eljussunk, és elmondhassuk, mit tudtunk hozzátenni a még eredményesebb termeléshez.
– Hogyan látja a tavalyi, első konferencia után, jó úton járnak?
– Igen. Több mint százan vettek részt a programon, ami nyári munkák idején nem kis dolog. Induló évként sikeres volt a rendezvény, a pozitív visszajelzések ezt mutatják. Egyfelől az itt bemutatkozó cégek találkoztak a termelőkkel, szaktanácsadókkal, és gyümölcsöző együttműködések születtek, másfelől számunkra is impulzusokat adott a hogyan továbbhoz, és az itt elhangzottakat a szaktanácsadók is be tudják építeni munkájukba. Nem kevéssé lényeges, hogy a gazdák is jelezték, hasznosnak találják a rendezvényt. Az első konferencia rangját emelte, hogy az egyetem vezetése is jelen volt, és sikeresnek minősítette azt.
– Más növényi kultúrákban is szerveznek hasonló programot?
– A már hagyományos kukorica, napraforgó szántóföldi bemutató szeptember közepén lesz Szarvason, a rózsási területen. Az esemény kelet-magyarországi rendezvénnyé nőtte ki magát, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyékből várunk vendégeket, bemutatót tartó cégeket, gazdákat, nagy termelőket. Célunk összekötni a termelőt, a szaktanácsadást és az oktatást.
– Tervezik-e új képzés bevezetését?
– A Szent István Egyetemnek tíz kara van, az agrárképzés dél-alföldi központja Békés megye. A Tessedik Campus a helye a mezőgazdasági szakoktatásnak, a kutatásoknak, kísérleteknek, a tápanyag- és vízgazdálkodásnak. Szarvas egy időben a meliorációs képzéséről volt híres, most szeretnénk feléleszteni a mezőgazdasági vízgazdálkodási agrármérnök képzést, kisebb-nagyobb sikereink már vannak ebben. Tervünk, hogy Szarvas oktatási, kutatási, szaktanácsadói központtá váljon.


A piac nem fizeti meg a minőséget

savellaSavella Gergő, az Öcsödi Mezőgazda Kft. agronómusa ismerősként üdvözölte a rendezvény házigazdáját, dr. Futó Zoltánt: néhány évvel ezelőtt ugyanis a ma már megbízott dékán tanítványa volt. Azóta is tartják a kapcsolatot, és ha mód van rá, mint most, személyesen találkoznak. Igen, a jó tanár mindig Tanár úr marad, a jó diák pedig nem felejt.
„Jó szívvel emlékezem a mezőtúri évekre, nyolc esztendeje végeztem ott – kezdte Savella Gergő. – Két minőségben is dolgozom, főállásban a kft.-ben a növénytermesztésben és otthon a 24 hektáros gazdaságomban. A Mezőgazda Kft. 1200 hektáron gazdálkodik, 520 hektáron termelünk búzát, ebből 390 hektár durumbúza. Olasz exportra szállítjuk a búzát. Tavaly jó termés volt, most durumbúzából kevesebb lesz, áprilisban nem esett eső, most meg sok van, jó közepes termésre számítunk. A saját gazdaságomban fele-fele arányban termesztek őszi búzát és durumbúzát.”
Arról a vitáról, hogy a búzánál a mennyiséget vagy a minőséget tartsuk-e szem előtt, a következőt mondta:
„Nem éri meg minőséget termelni, a piac ugyanis nem fizeti meg. Ahhoz, hogy profitot hozzon, hat tonna fölött kellene termelni, de ez a gyenge talajokon, amelyen mi is gazdálkodunk, nem lehetséges. A mennyiségnek tehát prioritása van, de ez nem jelenti azt, hogy rossz minőségű búzát állítanánk elő. Itt is láttuk, sokan dolgoznak azon, hogy kiváló termőképességű és jó minőségű búzánk legyen.”

 

Szerző: S–T

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom