Hívatlan vendégek a gyümölcsösben

A cikk megírása során arra törekedtem, hogy az utóbbi évtizedben Magyarországon megtelepedett vagy még csak szórványosan fellelhető karantén, vagy csak nem honos károsítókat és az általuk okozott károkat röviden közérthetően bemutassam.

Úgy látom, hogy a mezőgazdasági sajtó csak szűk szegmense foglalkozik a megtelepedett és már nem szenzáció számba menő jövevény károsítókkal. Pedig attól, hogy ezek a károsítók elvesztették a hír értéküket, még nagyon is veszélyesek. A veszélyességük többek között abból adódik, hogy ezen fajok többsége vagy tág tűrőképességű vagy éppen a megváltozott klimatikus helyzet teremtett számukra kedvező feltételeket, és talán a leg fontosabb ok az, hogy a természetes ellenségek hiánya miatt kontroll nélkül szaporodhatnak.

Jelen írásomban két rovarra térnék ki abból a megfontolásból, hogy megjelenésük és az abból következő kártételük ezen írás megjelenésének idejére tehető.

Az amerikai keleti cseresznyelégy

A keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) Észak-Amerikából került behurcolásra 1986-ban Észak Olaszországba, majd azt követően 2006-ban hazánkba. A keleti cseresznyelégy életmódja, kárképe, kinézete nagyon sokban hasonlít a náluk honos európai cseresznyelégyéhez. A hasonlóságok és a különbségek közül is néhány dolgot szeretnék kiemelni.

Tápnövényeik gyakorlatilag azonosak, tehát elsősorban a meggy, a cseresznye, továbbá néhány vad Prunus faj pl.: sajmeggy. Szintén közös mindkét fajban, hogy egynemzedékesek és báb alakban telelnek a talaj felső rétegében. Még a kártételük is hasonlatos, mivel mindkét faj a gyümölcs héj alá rakja a tojását illetve tojásait: az európai cseresznyelégy általában egyet, míg a keleti cseresznyelégy gyakran több tojást is rak a gyümölcsbe, melyből jellemzően egy lárva (nyű) fejlődik csak ki. A kikelő lárvák mindkét fajnál a gyümölcs húsában furkálnak melynek következtében a gyümölcs húsa megbarnul, megpuhul és a gyümölcs a talajra hullik, ahonnan a lárva a talajra veti magát, majd a talajban elkészíti pupáriumát, melyben áttelel.

Ha ennyire hasonlatos a két faj, akkor jogosan tesszük fel a kérdést: miért problémásabb az amerikai keleti cseresznyelégy, mint az európai? A a két faj közötti alapvető különbség az, ami egyben a fő problémát okozza, ez pedig a megjelenésük idejéből adódik. Az európai cseresznyelégy megjelenésének az ideje április közepétől augusztus közepéig tart, de a rajzáscsúcsa május közepére tehető mivel ez a faj a tojásait az éppen színesedő gyümölcsökben helyezi el. Az amerikai keleti cseresznyelégy imágóinak rajzása június elejétől augusztus elejéig tart, és ebből következően a tojásait az érő cseresznye illetve meggy gyümölcsökben helyezi el. Ha az európai cseresznyelégy rajzását csapdázással nyomon követjük, akkor célzott rovarölő szeres kezeléssel jócskán gyéríthetjük a károsítót, így jelentősen csökkentve a kártételt. A keleti cseresznyelégy esetében viszont szűkösek a lehetőségeink a rovarölő szeres védekezésre, mivel az érő gyümölcsben az egészségügyi várakozási időt nagyon nehéz betartani.

A két faj közötti egyik különbség a szárny rajzolata mely egyben az egyik határozóbélyeg.

legy1

Amerikai keleti cseresznyelégy a csapdában (szerző felvétele)

 

legy3

 Európai cseresznyelégy a csapdában (szerző felvétele)

Az amerikai keleti cseresznyeléggyel legtöbbször az európai cseresznyelégy előrejelzése céljából kirakott ún. sárga ragacslapon találkozhatunk. Fontos, hogy ha észleltük az amerikai keleti cseresznyelégy jelenlétét a csapdában, törekedjünk annak a visszaszorítására. Jelenleg a keleti cseresznyelégy ellen hatékony növényvédő szeres technológia nem áll rendelkezésünkre ezért, maradnak az egyéb módszerek. Az egyik módszer abból az életmódi sajátosságából adódik, hogy a pupa a talaj felső rétegében telel, tehát ha a lehullott gyümölcsöt 15 cm alá leforgatjuk, akkor az imágók nem tudnak kikelni. Ennek a módszernek több gyenge pontja is van: egyrészt, hogy tökéletes betakarítást igényel (minden férges, nehezen elérhető gyümölcsöt le kell szedni ill. rázni), másrészt az összes lehullott gyümölcsöt mélyre le kell forgatni, Ráadásul ez a módszer csak akkor hatásos, ha nagy területen, egységesen, lelkiismeretesen elvégzik.

Az amerikai keleti cseresznyelégy jelenleg jogilag zárlati károsítónak minősül, melynek behurcolása és terjedésének elősegítése tilos. A termelő a Magyarországon korábban elő nem fordult, nem-honos károsító jelenlétéről jelen esetben az amerikai keleti cseresznyelégyről vagy annak jelenlétére utaló jelekről, köteles tíz napon belül írásban értesíteni a fővárosi és megyei kormányhivatalt, és e hatóságnak kérésre átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információt.

A foltosszárnyú muslica

Foltosszárnyú muslica (Drosophila suzukii) Ázsiából származó faj melynek a Magyarországi megjelenését 2012-ben észlelték.
Kárétele nyomán az érő félben lévő fertőzött gyümölcs megpuhul, majd a másodlagos kórokozóknak köszönhetően gombás vagy baktériumos fertőzés következtében további rothadás alakul ki. A közönséges ecetmuslicától (Drosophila melanogaster) eltérően, erős fűrészes tojócsövével az érő, egészséges gyümölcsbe helyezi tojásait. Tápnövényeit illetően nem válogatós: a cseresznyét, meggyet, málnát, áfonyát, őszi és sárgabarackot kifejezetten kedveli, de az alma is szerepel a tápnövényei között. Egy gyümölcsbe több nőstény is rakhat tojásokat, így előfordulhat hogy, 60-70 lárva is nyüzsög egy gyümölcsben. A lárvák jellemzően a lehullott gyümölcsben, esetenként a talajban bábozódnak. Évente 3-15 nemzedéke alakulhat ki. Egy nemzedék kifejlődéséhez hőmérséklettől függően 1-2 hét szükséges. Az imágó védett helyen telel át.
A foltosszárnyú muslica nősténye nagyon hasonlít a közönséges ecetmuslicához, attól csupán a fűrészes tojócsöve különbözteti meg tőle. A hímek estén a nevéhez hűen a szárnycsúcshoz közel a felső él mentén szárnyanként 1-1 fekete pötty, az elülső lábszárán pedig két fésűsor található, mely alapján az ecetmuslicától könnyen megkülönböztethető.

legy3

Foltos szárnyú muslica hím (forrás: www.flickr.com)

Előrejelzésére szolgáló csapdázás már részben kidolgozott. A csapda házilag is elkészíthető, szükséges hozzá egy ½ literes pille palack melynek a nyaki részén 3-4 mm átmérőjű furatokat kell készíteni. A csapdát 3-4 cm magasan közönséges almaborecettel (csalogatóanyag) kell feltölteni, majd a kész csapdát ki lehet az ültetvénybe helyezni. A csapdázást június közepétől október közepéig célszerű végezni. A fogások száma jellemzően augusztus közepét követően nő meg jelentősen. A fogásokat gyanú esetén célszerű szakemberrel megvizsgáltatni.

legycs

A foltos szárnyú muslica csapda (szerző felvétele)

A gyümölcsérés kezdetén kémiai módszerek javasoltak az adott kultúrában engedélyezett készítményekkel, az élelmezés-egészségügyi várakozási idő betartásával.
Törekedni kell a fertőzött gyümölcsök megsemmisítésére.
A faj nem szerepel az Európai Unió és így Magyarország karantén szervezetei között, de hihetetlenül nagy szaporodóképessége és kártétele miatt számolni kell vele, a terjedésének ütemét pedig minden lehetséges eszközzel korlátozni.
A károsítókkal kapcsolatos további kérdések, illetve a károsító megjelenésének gyanúja esetén az illetékes Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Osztálya illetve a Nébih ad további tájékoztatást.

 

Szerző: Nagy László MNMNK Hajdú-Bihar Megyei Szervezete

Oldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezen fájlok információkat szolgáltatnak számunkra a felhasználó oldallátogatási szokásairól, de nem tárolnak személyes információkat. Szolgáltatásaink igénybe vételével Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információ Elfogadom