Egyre növekvő kockázatok veszélyeztetik a vadon élő európai beporzók túlélését – IUCN Vörös Listája

Az Európai Bizottság által finanszírozott, az IUCN Vörös Listájának legújabb európai szintű értékelései a 2010-es évek eleje és közepe óta először értékelik újra számos fajcsoport természetvédelmi helyzetét: méhek, lepkék, emlősök, kétéltűek, hüllők, édesvízi halak és puhatestűek, szaproxil (fától függő) bogarak, szitakötők és damselflyek. 

„Életmentőek egészségünk, élelmiszerrendszereink és gazdaságunk számára”

„ Szépségükön és kulturális jelentőségükön túl a beporzók, mint például a méhek és a pillangók, életmentőek egészségünk, élelmiszerrendszereink és gazdaságunk számára – fenntartják a minket tápláló gyümölcsöket, zöldségeket és magvakat. Valójában az EU-ban élő növény- és vadvirágfajok négyötöde rovarbeporzásra támaszkodik. A legfrissebb európai vörös lista értékelések komoly kihívásokra világítanak rá, a pillangók és a kulcsfontosságú vadon élő méhfajok számára egyre nagyobb a veszély. Ez a tudás azonban erőteljes: a fajokra nehezedő nyomás kiemelésével a Vörös lista segít a továbblépés útjának kijelölésében is. Biztosítja a sürgős természetvédelmi intézkedésekhez szükséges adatokat, irányítja a helyreállítási erőfeszítéseket, és támogatja az európai országokat a Globális Biodiverzitási Keretrendszer céljainak elérésében. Bár a kihívások valósak, ez a munka rávilágít a megoldásokra – segítve minket abban, hogy virágzó jövőt biztosítsunk az emberek és a természet számára egyaránt ” – mondta  dr. Grethel Aguilar, az IUCN főigazgatója.

„ Az új értékelés azt mutatja, hogy az európai vadon élő méhek, lepkék és más beporzók természetvédelmi helyzete súlyos. Ezek az élelmiszerrendszereink, ökoszisztémáink és társadalmaink alapját képezik. Sürgős és kollektív fellépésre van szükség e fenyegetés leküzdéséhez. Az Európai Bizottság a tagállamokkal együttműködve az uniós természet-helyreállítási rendelet alapján uniós szintű megfigyelőrendszert hozott létre a beporzók számára, amely segít nyomon követni az előrehaladásunkat. Most a végrehajtásra és a tagállamokkal való együttműködésre kell összpontosítanunk beporzóink védelme érdekében ” – mondta Jessika Roswall, az EU környezetvédelmi, vízvédelmi és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa. 

Egyre növekvő veszélyek a vadon élő méhekre, dongókra és lepkékre 

Becslések szerint az európai vadon élő méhek 10%-a (az 1928 felmért fajból legalább 172) a kihalás veszélyének van kitéve. Ez 2014-ben 77 veszélyeztetett fajhoz képest jelentős különbséget jelent. Akkoriban a vadon élő méhfajok 57%-át adathiányosnak minősítették, ez az arány az új értékelésben 14%-ra csökkent – ​​így ez az európai vadon élő méhek állapotának eddigi legátfogóbb értékelése. 

Tizenöt dongófaj – amelyek a hüvelyesek, például a borsó, a bab, a földimogyoró és a lóhere beporzásában játszott szerepükről ismertek –, valamint 14 celofán méhfaj – amelyek segítenek a százszorszépek családjába tartozó növények és a fák, például a vörös juharok és a fűzek beporzásában – került veszélyeztetett kategóriába. A Simpanurgus phylopodus aknázóméhfaj, amely a nemzetség egyetlen faja Európában és a kontinensen egyedülállóan előfordul, kritikusan veszélyeztetettnek minősül.

Az új Vörös Listák szerint az európai lepkék 15%-a (a 442 értékelt fajból 65) a kihalás veszélyével néz szembe, szemben a 2010-es 37 fajjal. Az európai régióra egyedülálló, és a világon sehol máshol nem található lepkék több mint 40%-a most veszélyeztetett vagy a kihalás szélén áll. Az egyik faj, a madeirai nagy fehér lepke (Pieris wollastoni), amely korábban a portugáliai Madeira szigetére korlátozódott, most hivatalosan is kihaltnak minősül. 

Az intenzív mezőgazdaság, a szennyezés és az emelkedő hőmérséklet jelenti a fő veszélyeket

Az élőhelyek elvesztése továbbra is a legfőbb veszélyt jelenti az európai vadméhekre és lepkékre, de most már több fajt is érint. Az európai beporzók nagymértékben függenek a hagyományos vidéki tájaktól, különösen a nem intenzív gazdálkodással létrehozott, virágban gazdag rétektől. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási intenzívebbé válás, valamint a kevésbé produktív övezetekben a földterületek elhagyása hozzájárul a beporzók túlélése szempontjából kulcsfontosságú élőhelyek leromlásához és feldarabolódásához. A műtrágyákból származó nitrogénlerakódás és a széles körben alkalmazott növényvédő szerek, beleértve a virágok sokféleségét csökkentő gyomirtó szereket is, negatívan befolyásolnak számos beporzót, például a csillogó dufoureát (Dufourea minuta), egy egykor széles körben elterjedt méhfajt, amely mára szinte teljesen eltűnt Közép-Európa síkságain, és veszélyeztetettnek minősül.

A klímaváltozás jelenleg a veszélyeztetett pillangófajok 52%-át érinti

Ezeket a kihívásokat súlyosbítva a klímaváltozás jelenleg a veszélyeztetett pillangófajok 52%-át érinti – körülbelül kétszer annyit, mint az előző jelentésben. A hosszan tartó forró időszakok, aszályok és erdőtüzek egyre inkább rombolják a pillangók élőhelyeit Dél-Európában, miközben az alpesi és boreális övezetek érzékeny láp- és tundraélőhelyeit is érintik. Számos faj, például a kritikusan veszélyeztetett nevadai menyhal (Pseudochazara williamsi), amely jelenleg Délkelet-Spanyolország néhány hegyvonulatára korlátozódik, az élőhelyvesztés és a klímaváltozás kombinációjától szenved. A melegebb hőmérséklet méhekre gyakorolt ​​hatása vegyes. Míg a dongókra és más hideghez alkalmazkodó fajcsoportokra negatív hatással van, mások, például az ácsméhek, profitálnak a melegebb hőmérsékletből, amely felgyorsítja fejlődésüket és szaporodásukat.

A vadméh-populációk drasztikusan csökkennek

Dr. Denis Mihez, a Monsi Egyetem professzora és az európai vadméhek felmérésének vezető koordinátora elmondta: „ Európa virágos növényeinek akár 90%-a is az állati beporzástól függ, különösen a méhektől, amelyek száma és fajválasztéka igen változatos. Sajnos a vadméh-populációk drasztikusan csökkennek, és nem könnyen pótolhatók a kezelt kolóniákkal, amelyek a meglévő fajok kevesebb mint 1%-át teszik ki, és amelyeket a méztermelés vagy a növények beporzása képessége miatt szelektálnak. Ha a vadméhek eltűnnek, számos vadnövény is veszélybe kerülhet – amelyek közül a virágban gazdag rétek és a gyönyörű orchideafajok csak néhány példa.”

A méh- és lepkeértékelések közzététele a zengőlegyek, egy másik kulcsfontosságú beporzócsoport első európai szintű értékelését követi. A 2022-ben közzétett tanulmány szerint az összes zengőlegyek faj 37%-át fenyegeti a kihalás.

Az IUCN vörös listájának ezek az értékelései együttesen lényegesen hozzájárulnak ahhoz a tudásbázishoz, amely alátámasztja az EU beporzókkal kapcsolatos új megállapodásának végrehajtását, különösen a természet-helyreállítási rendelet szerinti beporzókkal kapcsolatos célok felé tett előrelépés nyomon követése terén. 

Forrás: iucn.org