TERMÉNYFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK:

Étkezési búza: 72.868,69 Ft (tonna)

Napraforgómag: 204.497,20 Ft (tonna)

Takarmánykukorica: 71.967,66 Ft (tonna)

Takarmányárpa: 68.401,59 Ft (tonna)

Repcemag: 188.976,34 Ft (tonna)

Full-fat szója: 220.219,78 Ft (tonna)

ÜZEMANYAGÁRAK:

Gázolaj ára: 584 Ft

Benzin ára: 578 Ft

DEVIZA KÖZÉPÁRFOLYAM:

EUR: 383,16000

USD: 331,20000

CHF: 410,97000

GBP: 436,32000

Hirdetés

A kis parcellák előnyösek a beporzók számára – de csak akkor, ha a közelben féltermészetes élőhelyek találhatók

Hírek - 2025.09.24

A beporzók támogatásához nem csak a kultúrnövény jó megválasztása, hanem a komplex tájszerkezet is elengedhetetlen. A féltermészetes élőhelyek és a kis léptékű gazdálkodási rendszerek együtt biztosítják a leghatékonyabb működést, így valóban beporzó barát környezetet teremtenek. Ez derült ki annak a nemzetközi kutatócsoportnak a munkájából, amely Riho Marjának, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatójának a vezetésével folytatott vizsgálatot Kelet-Ausztriában és Nyugat-Magyarországon.

A kutatók azt tanulmányozták, hogy a termesztett kultúrnövények és a tájszerkezet, a mezőgazdasági parcellák mérete, a féltermészetes élőhelyek közelsége hogyan befolyásolja a poszméhek sikerességét (fitneszét) és aktivitását. Mindez azért fontos, mert a beporzók, például a poszméhek, pótolhatatlan ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak a mezőgazdaság számára, azonban a létszámuk csökken a tájszerkezet egyszerűsödése és az élőhelyek eltűnése miatt.

Kis léptékű mezőgazdasági táj Ausztriában (fotó: Dr. Pinke Gyula)

A nemzetközi kutatócsoport Riho Marja vezetésével 56 tenyésztett poszméhkolóniát telepítettek Kelet-Ausztriában és Nyugat-Magyarországon – két olyan régióban, amelyeket egykor a vasfüggöny választott el egymástól, és amelyek ma már jelentősen eltérnek a mezőgazdasági területek méretében. Ausztriában nagyon kicsi, keskeny mezőgazdasági parcellák (körülbelül 2 hektárosak) a tipikusak, míg Magyarországon a nagyobb mezőgazdasági táblaméret (körülbelül 17 hektár) a jellemző. Mindegyik helyszínen a kolóniákat őszi vetésű gabonaföldek vagy tömegesen virágzó repceföldek mellé helyezték, a kísérletes elrendezés szerint egy részüket féltermészetes élőhelyekhez, például erdőfoltokhoz, sövényekhez vagy extenzíven kezelt gyepekhez közel, míg más kolóniákat ezektől távol helyezték ki.

2 (2)

Nagytáblás repceültetvény Magyarországon

A cél annak felderítése volt, hogy hogyan befolyásolják a helyi tényezők (a termesztett kultúrnövény) és a táj jellegzetességei (az átlagos táblaméret és a féltermészetes élőhelyek közelsége) a kolónia sikerét, különös tekintettel a forgalmi arányra (a ki- és berepülés a kolóniába), a növekedésre és a szaporodásra. Vizsgálták a poszméhek által gyűjtött pollen sokféleséget is, és tesztelték a poszméhek navigációs képességeit oly módon, hogy egyedi azonosítójú chippel jelölték meg őket, amely lehetővé tette, hogy a hazatérésüket rögzítsék.

Az eredmények azt mutatták, hogy a féltermészetes élőhelyekhez és a repceföldekhez való közelség fokozta a poszméhek aktivitását és a kolónia teljesítményét. A repceföldek és a féltermészetes élőhelyek közelében található kolóniák forgalma nagyobb volt, gyorsabban növekedtek és több királynőt hoztak létre.

A féltermészetes élőhelyek javították a poszméhek tájékozódását is. Ha ilyen élőhelyek voltak a közelben, a méhek gyorsabban tértek vissza kolóniáikba. Különösen akkor, ha több virágféle volt a közelben. Ezzel szemben a féltermészetes élőhelyektől távol eső kolóniák visszatérési ideje hosszabb volt, valószínűleg a kevesebb vizuális navigációs jel miatt.

Érdekes módon a kis parcellaméret javította a navigációs hatékonyságot akkor is, amikor a virágfajok sokfélesége alacsony volt. Ez ellentmondásosnak tűnhet, de a szerzők úgy vélik, a parcellaszélek sűrű hálózata megkönnyíti a tájékozódást.

4 (1)

Példa a poszméh által gyűjtött pollenre (fotó: Dr. Pinke Gyula)

A poszméhek nem kizárólag a leggyakoribb virágokra támaszkodtak. Valójában gyakran inkább a féltermészetes élőhelyeken található cserjék, fák és gyógynövények pollenjét részesítették előnyben a bőségesen rendelkezésre álló repce helyett. Bár a repce elősegítette a kolónia növekedését, a begyűjtött pollen több mint 80%-a vadon termő növényekből, például juhar és szilvaféle fajokból származott.

A tanulmány azt mutatja, hogy a kis mezőgazdasági parcella méret fontos a beporzók számára, de önmagában nem jelent megoldást. A kis parcella méret előnye a közeli féltermészetes élőhelyek jelenlététől függ, amelyek változatos, egész szezonban rendelkezésre álló táplálékforrást biztosítanak a poszméhek számára és segítik a navigációt. A nagyüzemi mezőgazdasági tájban a féltermészetes élőhelyek helyreállítása vagy fenntartása még fontosabb. E nélkül még a tömegesen virágzó növények, mint például a repce sem tudják teljes mértékben kompenzálni a táplálékforrások hiányát a vegetációs időszak során.

A gazdáknak szóló üzenet, ajánlás egyszerű: érdemes a kisebb parcellákat féltermészetes élőhelyekkel kiegészíteni, mert így őrizhetők meg a beporzók egészséges állományai és az általuk nyújtott nélkülözhetetlen szolgáltatások.

Forrás: HUN-REN

Címkék: beporzók

Népszerű hírek