Magyar kutatók kimutatták, a klímaváltozás miatt nem mindegy, mivel trágyázzuk a növényeinket
Hírek - 2025.09.09
Nemcsak a növényeknek, a klímánknak sem mindegy, mivel pótoljuk a talajban a tápanyagot, azaz mivel trágyázunk. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet kutatói szerint a különböző tápanyagutánpótlási módszerek nemcsak a termésátlagokra vannak hatással, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátására, így a klímaváltozásra is.
Az emberi tevékenység hatására a főbb üvegházhatású gázok, azaz a szén-dioxid (CO2), a dinitrogén-oxid (N2O) és a metán (CH4) légköri mennyisége megsokszorozódott az ipari forradalom óta, melynek eredménye a napjainkban egyre jelentősebb mértékben tapasztalható klímaváltozás. Az üvegházhatású gázok legjelentősebb emberi eredetű forrása az ipar mellett a mezőgazdaság, ezen belül pedig nem elhanyagolható mértékű a növénytermesztéshez köthető kibocsátás. Ezért kiemelt jelentőségű a tápanyagutánpótlási módszerek vizsgálata a klímaváltozás szempontjából, amellett hogy a vetett növények termésátlagainak fenntartása is fontos az élelmiszerbiztonság miatt.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában, Martonvásáron 1955-ben beállított és azóta is tartó tartamkísérletben a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói azt vizsgálták, hogy a műtrágyázás, a szervestrágyázás, valamint a műtrágya és szervestrágya kombinációja hogyan befolyásolják a csernozjom talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a CO2, N2O, CH4 kibocsátását, illetve a vetett növények termésátlagát.
A legnagyobb CO2-, ezzel ellentétben pedig a legkisebb N2O-kibocsátást a szervestrágyázás eredményezte, míg a műtrágyázott kezelésekben minden esetben kiemelkedően nagy N2O-kibocsátással lehetett számolni. A megfigyelt különbségek alapvetően a különböző trágyatípusok hatására kialakuló eltérő talajkörnyezettel magyarázhatók. A CH4-kibocsátás egyik trágyaféleség hatására sem volt jelentős.
Amellett, hogy nagyobb mértékű üvegházhatású gáz kibocsátással lehetett számolni a kombinált trágyázás (műtrágya + szerves trágya) esetében, ez eredményezte a legjobb kukorica terméshozamokat is, így a teljesebb rendszert vizsgálva ez a módszer lehet a leghatékonyabb a csernozjom talajok művelésére.
A tanulmány az Agriculture, Ecosystems and Environment című folyóiratban jelent meg.
Forrás: HUN-REN
Címkék: klímaváltozás, talaj, trágyázás
Somogy vármegyei házisertés-állományban igazolta a Nébih az ...
Újvilági csavarféreg: Öt tény a növekvő állategészségügyi ...
Vetőmagtermesztéstől a takarmánykeverőig – Az őszi borsó ...
Folyamatosan zajlanak a Nébih nyári ellenőrzései – mérlegen az ...
A hőség árnyékában az agrárium
Az aszályt nem lehet kártérítéssel megállítani – ideje lenne ...
Baranya vármegyében is megjelent az afrikai sertéspestis
Egy év alatt 57 százalékkal emelkedett a málna termelői ára
Politikamentes és takarékos működést sürget a NAK ...
Mi áll a mezőgazdasági vadkár kialakulásának hátterében?
