A fiatalok helyzete az agrár-élelmiszeripari rendszerekben – Az új FAO-jelentés rávilágít az 1,3 milliárd fiatal buktatóira és kilátásaira

Amint a friss jelentésről a szervezet honlapján közzétett hír elöljáróban summázza, a változás kulcsfontosságú szereplőiként a jelenlegi fiatalok generációjának növelnie kell az élelmiszertermelést, le kell váltania az elöregedő munkaerőt, és alkalmazkodnia kell a fokozódó szélsőséges éghajlati eseményekhez.

Kiemeli a fiatalokat, mint a mezőgazdasági ágazat kulcsfontosságú változást előidézőit

Figyelemre méltó, hogy a világ fiataljainak közel 85 százaléka ma alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban él, ahol az agrár-élelmiszeripari rendszerek elengedhetetlenek a megélhetéshez. Bevonásuk javítása ezekbe a rendszerekbe billió dolláros különbséget jelenthet a globális gazdaságban.
A jelentés olyan technikai és politikai kezdeményezéseket vizsgál, amelyek célja a tisztességes munkahelyek teremtése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás javítása, valamint a fiatalok sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességének fokozása. Kiemeli a fiatalokat, mint a mezőgazdasági ágazat kulcsfontosságú változást előidézőit, a termelők, feldolgozók, szolgáltatók és fogyasztók következő generációjaként pozicionálva őket. Számos kihívással kell szembenézniük, beleértve a növekvő népesség számára történő élelmiszertermelés növelését, az elöregedő munkaerő pótlását, valamint az éghajlati válság, a vízhiány és az urbanizáció hatásaihoz való alkalmazkodást.

A dolgozó fiatalok 44 százaléka támaszkodik az agrár-élelmiszeripari rendszerekre a foglalkoztatás terén

Globálisan a dolgozó fiatalok 44 százaléka támaszkodik az agrár-élelmiszeripari rendszerekre a foglalkoztatás terén, szemben a dolgozó felnőttek 38 százalékával. Ez a globális átlag azonban széles skálát ölel fel, az elhúzódó válsággal sújtott agrár-élelmiszeripari rendszerekben elért 82 százaléktól az ipari agrár-élelmiszeripari rendszerekben elért mindössze 23 százalékig. Riasztó módon a fiatalok élelmiszer-bizonytalansága 16,7 százalékról 24,4 százalékra nőtt 2014-16 és 2021-23 között, ami különösen az afrikai fiatalokat érinti.
„A fiatalok helyzete az agrár-élelmiszeripari rendszerekben” című jelentés időszerű és bizonyítékokon alapuló értékelést nyújt arról, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek átalakításával hogyan lehet elérni a fiatalok számára a tisztességes munkahelyeket és az élelmezésbiztonságot, és hogy a felhatalmazott fiatalok hogyan működhetnek katalizátorként az agrár-élelmiszeripari rendszerek szélesebb körű átalakításában” – írja QU Dongyu, az FAO főigazgatója a jelentés előszavában.

A fiatalok felhatalmazása

A jelentés megjegyzi, hogy a fiatalok több mint 20 százaléka nem foglalkoztatott, nem tanul vagy nem vesz részt képzésben (NEET), a fiatal nők pedig kétszer nagyobb valószínűséggel esnek ebbe a kategóriába. A fiatalok munkanélküliségének felszámolása és a 20 és 24 év közötti, nem foglalkoztatott, oktatásban vagy képzésben nem részesülő fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása 1,4 százalékkal növelhetné a globális bruttó hazai terméket, ami 1,5 billió dollárnyi többletérték-tevékenységnek felel meg, és ennek a növekedésnek mintegy 45 százaléka az agrár-élelmiszeripari rendszerekből származna.

A fiatalok felemelkedése érdekében a jelentés olyan beavatkozásokat szorgalmaz, amelyek erősítik a hangjukat és az önrendelkezésüket, javítják a képzéshez és az erőforrásokhoz való hozzáférést, valamint növelik a termelékenységet mind a gazdaságban, mind azon kívül. Kiemeli a fokozott szociális védelmi programok szükségességét is, különösen a fiatalok hagyományos finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférése miatt.

A jelentés részletes adatokat szolgáltat a fiatalok demográfiai adatairól, jelezve, hogy 54 százalékuk városi területeken él, a legnagyobb koncentrációban Kelet-Ázsiában. Ezzel szemben a vidéki fiatalok az ipari élelmiszeripari rendszerekben élő lakosságnak mindössze 5 százalékát teszik ki, ami potenciális munkaerőhiányra utal, ha a mezőgazdasági karriereket nem teszik vonzóbbá. Sok vidéki fiatal olyan területeken él, ahol magas a mezőgazdasági termelékenységi potenciál, ami jelentős befektetési lehetőségeket kínál a piacra jutás és az infrastruktúra terén.

Az éghajlati szélsőséges események és sokkok jelentős fenyegetést jelentenek, a becslések szerint 395 millió vidéki fiatal él olyan területeken, ahol várhatóan csökken a mezőgazdasági termelékenység, különösen a hagyományos élelmiszeripari rendszerekben és a szubszaharai Afrikában.

A jelentés főbb adatai a következők:
– A szubszaharai Afrika ifjúsági népessége várhatóan 65 százalékkal fog növekedni 2050-re;
– A dolgozó fiatalok aránya az agrár-élelmiszeripari rendszerekben a 2005-ben volt 54 százalékról 2021-re 44 százalékra csökkent; és
– A 15-24 éves fiatalok a szubszaharai Afrikából érkező nemzetközi migránsok 16,2 százalékát, Latin-Amerikából és a Karib-térségből pedig 15,2 százalékát teszik ki.
 

Átfogó stratégiák
A kihívások kezelése és a lehetőségek megragadása érdekében a jelentés három átfogó stratégiát hangsúlyoz:
– További információkérés: A tudás- és adathiányok áthidalása és a fiatalok befogadó agrár-élelmiszeripari rendszerek bizonyítékainak megerősítése;
– Több bevonása: A sokszínű fiatalok hangjának felerősítése a politikai és döntéshozatali folyamatokban; és
– Több befektetés: Célzott beruházások ösztönzése a fiatalok gazdasági lehetőségeinek bővítése és felhatalmazása érdekében.
 

E stratégiák elfogadásához a következőkre lesz szükség:
– Gazdasági lehetőségek bővítése: Célzott stratégiák végrehajtása a fiatalok agrár-élelmiszeripari rendszerekhez szükséges készségekkel és erőforrásokkal való felvértezése érdekében;
– Befektetés a modernizációba: Az infrastrukturális beruházások priorizálása az agrár-élelmiszeripari karrierek vonzóbbá tétele érdekében;
– Az erőforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése: Fiatalokat célzó föld- és hitelprogramok kidolgozása az agrár-élelmiszeripari rendszerekben való részvétel fokozása érdekében;
– A rendezett ifjúsági migráció előmozdítása: Biztonságos és a fiatalok igényeit figyelembe vevő migrációs útvonalak támogatása a munkaerőhiány kezelése érdekében; és
– A digitális hozzáférés javítása: A digitális technológiákhoz való hozzáférés bővítése, lehetővé téve a fiatal gazdálkodók számára a gyakorlatok korszerűsítését és a piacokkal való kapcsolatteremtést.

Forrás: fao.org