FAO Élelmiszer-kilátások: A kulcsfontosságú élelmiszeripari termények globális termelése új rekordok felé halad

Az alapvető mezőgazdasági árucikkek tekintetében a rizs, a kukorica, a cirok és az olajos magvak világtermelése várhatóan új rekordszintet ér el az FAO Food Outlook szerint, amely azt is megjegyezte, hogy a globális élelmiszertermelés továbbra is kiszolgáltatott a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak, valamint a folyamatos geopolitikai feszültségeknek, a kereskedelempolitikai bizonytalanságoknak és a gazdasági körülményeknek.

„Míg a mezőgazdasági termelési trendek szilárdnak tűnnek, a globális élelmezésbiztonságot negatívan befolyásoló tényezők erősödnek” – mondta Maximo Torero, az FAO vezető közgazdásza.

Piaci értékelések és frissített előrejelzések

A félévente megjelenő kiadvány piaci értékeléseket és frissített előrejelzéseket tartalmaz a főbb élelmiszercikkek, köztük a búza, a durva gabonafélék, a rizs, az olajnövények, a cukor, a hús, a tejtermékek és a halászat termelésére, kereskedelmére, felhasználására és készleteire vonatkozóan. Becslést ad a globális élelmiszerimport-számláról is, és külön tematikus fejezeteket tartalmaz, amelyek a madárinfluenza hatásával, a 2022 óta változó kereskedelmi mintákkal, a globális agrár-élelmiszeripari rendszerekben a halcsalások lehetséges ösztönzőivel, valamint a tengeri ágazat dekarbonizációjának az élelmiszerimportra gyakorolt ​​​​következményeivel foglalkoznak.

• A globális búzatermelés várhatóan szerényen növekszik a következő évben, míg az egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás csökken. A termelés növekedését várhatóan nagyrészt az Európai Unióban a hozamok időjárás okozta emelkedése miatti 13 százalékos növekedés, valamint a megnövekedett vetésterületnek köszönhetően Indiában potenciálisan minden idők rekordtermése fogja vezérelni.
• A durva szemű gabonafélék termelése várhatóan 3,4 százalékkal, rekordszintre fog emelkedni, amit a brazil, az Európai Unió és különösen az Amerikai Egyesült Államok jó kilátásai is elősegítenek, ahol a kukoricatermés várhatóan 6,0 százalékkal fog emelkedni, főként a vetésterület bővülésének köszönhetően. A kedvezőbb időjárás várhatóan Dél-Afrikában is fellendíti a kukoricatermést.

• Az FAO közzétette első előrejelzését a világ rizstermeléséről, amely 0,9 százalékos éves növekedést vár, amivel új rekordot, 551,5 millió tonnát ér el, főként az ázsiai termelés várható növekedésének köszönhetően. A nemzetközi rizskereskedelem várhatóan 1,4 százalékkal bővül 2025-ben, és eléri a rekord magas, 60,5 millió tonnás mennyiséget, amit az afrikai erős kereslet, valamint az indiai és dél-amerikai export növekedése táplál. A rizs, az emberi táplálkozás szempontjából legfontosabb gabonaféle egy főre jutó globális élelmiszer-fogyasztása várhatóan globálisan növekedni fog, különösen az alacsony jövedelmű élelmiszerhiánnyal küzdő országokban, 2 százalékkal.

Nőtt a 2024-es globális élelmiszer-importszámla

Az Élelmiszer-kilátások című kiadvány a FAO frissített adatait is bemutatja a 2024-es globális élelmiszer-importszámláról (FIB), amely a becslések szerint 3,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest, közel 2,1 billió dollárra. Ezt a növekedést elsősorban a kávé, tea, kakaó és fűszerek importköltségeinek 29,3 százalékos növekedése, a gyümölcsök és zöldségek importköltségének 8,1 százalékos növekedése, valamint a húskészítmények importköltségének 5,6 százalékos növekedése okozta. Ezzel szemben más élelmiszer-árucsoportok importköltsége csökkent, beleértve a gabonafélék 4,6 százalékos csökkenését is.

2025-ben a kereskedelmi feszültségek és a politikai bizonytalanság valószínűleg hatással lesz a globális élelmiszer-importszámlára, mivel befolyásolja az importmennyiségeket és -árakat, különösen az olyan érzékeny termékek esetében, mint a trópusi italok és az állati termékek. A hatás országonként és árucikkenként eltérő lesz, olyan tényezőktől függően, mint az importfüggőség és az alternatívák elérhetősége. A kedvezőtlen időjárási események és az ellátási lánc zavarai tovább növelhetik az importköltségeket.

Madárinfluenza – hogyan hat a baromfiágazatra világszerte

Az FAO Élelmiszer-kilátásai című kiadvány egy külön cikket tartalmaz, amely azt vizsgálja, hogy a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) hogyan hat a baromfiágazatra világszerte. Az elmúlt négy évben ismétlődő járványkitörések ellenére a baromfihús-export mintái rugalmasak maradtak. 2025-ben Brazília – a világ harmadik legnagyobb baromfihús-termelője, a globális export közel 30 százalékát adja – jelentette az első kereskedelmi baromfifarmokon előforduló HPAI-esetet. A globális tyúktojás-termelés 2023-ban elérte a 91 millió tonnát – azaz körülbelül 1,7 billió tojást –, amelynek 38 százalékát Kína tette ki, ezt követte India és az Egyesült Államok körülbelül 8, illetve 7 százalékkal. Bár jellemzően csak 2,2 millió tonnával kereskednek, ez a mennyiség 2024-ben csaknem megduplázódott. Ennek eredményeként a tojásárak ingadozása továbbra is problémát jelent. A HPAI élelmiszer-termelésre gyakorolt ​​hatása főként a tojásrakási ágazatban érződik, mivel a brojlercsirkék termelési ciklusa rövidebb, és jellemzően zárt tartási rendszerekben nevelik őket. 

A HPAI „a globális baromfiágazat egyik legjelentősebb biológiai fenyegetésévé vált”, 2022 óta csak az Amerikai Egyesült Államokban több mint 173 millió csirkét érint, és 2024 végére meghaladta az 1,4 milliárd dollárt a járványkezelési és a gazdálkodók kártalanítási költségei tekintetében. A vándorló vadon élő madarak által terjesztett HPAI-variánsok régóta problémát jelentenek, de a 2020 óta kitört járványok tartósabb és szélesebb körű mintázatot mutatnak, nagyobb gazdasági hatásokkal.

Az Élelmiszer-kilátások című kiadvány további különleges fejezeteket tartalmaz a legfontosabb aktuális kérdésekről.

Forrás: fao.org