Továbbra is a növénybiztosítás a legnépszerűbb mezőgazdasági biztosítás

Nőtt állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből

A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, mivel 2024-ben az összbevétel 87,9 százalékát adta ez a szegmens – közli a Statisztikai jelentésekben az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) április derekán megjelent „Mezőgazdasági biztosítások 2024. év” című kiadványa.

Amint a szerző, Molnár Piroska kifejti – közreműködő Áldorfai György –, az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből nőtt (+1,9 százalék), a vagyon- és felelősségbiztosításoké szintén emelkedett (+10,1 százalék), míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt. A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 52,6 százalékát (–1,3 százalékpont), kárfizetésének 35 százalékát (+2,1 százalékpont) tette ki 2024-ben. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 54,3 százalékát továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 50,1 százalékát adta (–6,4 százalékpont).

A termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják

Magyarországon a gazdálkodók 24,9 milliárd forint feletti növénybiztosítási díjat fizettek be a biztosítók részére 2024-ben (–15,7 százalék 2023-hoz képest), amiből 23,9 milliárd forint (a befizetések mintegy 96 százaléka) után kívánták igénybe venni az utólagos állami díjtámogatást.

Az Agrárminisztérium által elindított agrárkárenyhítési rendszer mellett a termelői öngondoskodás nagy jelentőséggel bír, mivel így a gazdálkodók a mezőgazdasági biztosítások megkötésével tovább csökkenthetik az időjárási viszonyok és más természeti kockázatok negatív hatásait. A díjtámogatott agrárbiztosítási rendszer már tizenharmadik éve működött 2024-ben, amelynek keretében a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának legfeljebb 70 százalékát kaphatják vissza utólagos támogatásként (túligénylés esetén visszaosztásra kerülhet sor). A támogatáshoz rendelkezésre álló keretösszeg 2024-ben 13 milliárd forint volt. Az agrárbiztosítások piacának alakulásában, fejlődésében jelentős szerepet játszik az igényelhető állami támogatás, mivel a termelők inkább a díjtámogatott konstrukciót választják. A növénybiztosítási ágazat hegemóniája továbbra is fennállt, 2024-ben az összbevétel 87,9 százalékát adta ez a szegmens. Az állatbiztosítási ágazat részesedése az összes díjbevételből nőtt (+1,9 százalék), a vagyon- és felelősségbiztosításoké szintén emelkedett (+10,1 százalék), míg az erdőbiztosításoké a minimális szinten maradt.

A növénybiztosítások, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada csökkent

 A mezőgazdasági díjbevételek összesen 28,4 milliárd forintot (–13,4 százalék), a kárkifizetések 9,1 milliárd forintot (–24,4 százalék) tettek ki 2024-ben. A növénybiztosításoknál a díjfizetés 24,9 milliárd forint (–15,7 százalék 2023-hoz képest), a kárkifizetés 8,5 milliárd forint (–26,1 százalék 2023-hoz képest) volt. Az állatbiztosítási ágazat 2024. évi díjbevétele 539,7 millió forintot, a kárfizetése 197,8 millió forintot ért el (a díjfizetés 0,3 százalékkal csökkent, a kifizetés 74,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest). A vagyon- és felelősségbiztosítások díjelőírása 2,9 milliárd forint, kárfizetése 402,8 millió forint volt.

A mezőgazdasági biztosítások átlagos kárhányada 2024-ben 32,2 százalék volt, a növénybiztosításoké 34,2, az állatbiztosításé 36,6, illetve a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada 14 százalékot tett ki. A fő kategóriák közül a növénybiztosítások, valamint a vagyon- és felelősségbiztosítás kárhányada csökkent, az állatbiztosításé pedig emelkedett. A nem díjtámogatott növénybiztosítások közül a jég-, tűz- és viharkárra kötöttek legtöbben biztosítást (10 304 biztosított). A jég és tűz kockázati tényező esetén 24,5 százalékos, a vihar esetén 16,7 százalékos kárhányad keletkezett 2024-ben, míg az előbbi emelkedett, utóbbi mérséklődött az előző évhez képest. Az összes növénybiztosítást vizsgálva legnagyobb mértékű, 329 százalékos kárhányad (amely az előző évihez képest 200 százalékpontos csökkenést jelent) a kiegészítő biztosításoknál keletkezett.

A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 4,1 milliárd forinttal csökkent

A hazai díjtámogatott biztosítási piacon az „A” típusú növénybiztosítás az összes díjtámogatott és a hozzá kapcsolódó kiegészítő biztosítások díjelőírásának 52,6 százalékát (–1,3 százalékpont), kárfizetésének 35 százalékát (+2,1 százalékpont) tette ki 2024-ben. A díjtámogatott növénybiztosításból (a kiegészítő biztosítások elhagyásával) a legnagyobb részesedést, a díjbevételek 54,3 százalékát továbbra is az „A” típusú érte el, míg a kárkifizetések 50,1 százalékát adta (–6,4 százalékpont). A díjtámogatott biztosítások díjbevétele 4,1 milliárd forinttal csökkent, ami 15,1 százalékos mérséklődést jelent, a kiegészítő biztosításoké szintén visszaesett 127,9 millió forinttal a vizsgált évben az előző évhez képest.

A kárhányadok 2024-ben a bázisévhez viszonyítva a díjtámogatott növénybiztosításoknál a „B” típus kivételével minden kategóriában csökkentek. A díjtámogatott növénybiztosítás átlagos kárhányada 24,8 százalékot tett ki 2024-ben. A kiegészítő biztosításkötések figyelembevételével – amelyeket a díjtámogatott biztosításokra kötöttek – a kárhányad 34,3 százalékra esett vissza, ami 2023- hoz képest 5,3 százalékpontos csökkenést jelentett. A díjtámogatott biztosítások esetén 2024-ben a biztosítottak számában az „A” és a „C” típusnál csökkenés alakult ki (–1,1, illetve –0,6 százalék), a „B” típusnál pedig növekedés (+2,9 százalék). A díjtámogatott biztosítást választó biztosítottak száma (29 468 fő, darab) 0,4 százalékkal mérséklődött 2023-hoz képest. A „B” típusnál annak ellenére, hogy a biztosítottak száma nőtt, a biztosított terület 12,3, a díjbefizetés 8,7 százalékkal csökkent, ellenben a kárkifizetés 62,4 százalékkal nőtt az előző évhez mérten.

Az állatbiztosítások közül 2024-ben továbbra is az elemi károkra kötöttek legtöbben (1067) biztosítást, így 356,1 millió forint folyt be, amelyből 42 millió forint került vissza a termelőkhöz kárfizetésként. A betegség- és balesetbiztosítások kárhányada 124,2 százalékot tett ki, ez a kárnem volt a legjelentősebb az állatbiztosítások közül befizetések és kifizetések esetén is. Az egyéb járványos megbetegedésekre nem történt kárfizetés 2024-ben.

A vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak a legjelentősebb káresemények 2024-ben

A vagyon- és felelősségbiztosításoknál 2024-ben (az előző éveknek megfelelően a mezőgazdasági vagyonbiztosítások domináltak) a befolyt díjelőírás 2,9 milliárd forint volt, melyből 402,8 millió forint kártérítési összeget fizettek ki (–2,7 százalék) a biztosítók a termelők részére, ezáltal a kárhányad itt is csökkent 2023-hoz képest, 14 százalék volt (–1,9 százalékpont). Egyre több beruházás zajlik a mezőgazdaságban, melyek értékét érdemes megóvni, ezt a gazdák is belátják, hiszen a mezőgazdasági vagyonbiztosítások mutatóinál növekedést lehetett tapasztalni.

A mezőgazdaságot érintő legjelentősebb káresemények 2024-ben a vihar-, a jég- és az aszálykárok voltak. A kárhányadok ezáltal a legtöbb kategóriában csökkentek, kivételt a jég- és tűzkár-, az állat- és a díjtámogatott „B” típusú biztosítások jelentettek. A JÉGER jégkármérséklő rendszer a jégkárok csökkentésében továbbra is nagy szerepet játszott.

Amint a kiadvány taglalja, a termelők részére 2021-től az állam a jövedelemingadozások mérséklését és a jövedelmek stabilizálását segítő új konstrukciót alakított ki, a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert (MKBR), mely az egyes mezőgazdasági ágazatok valamennyi kockázatát kezelni tudja.