Ilyen lesz az agrárium jövője

Már Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének asztalán van az a nagyon fontos zárójelentés, ami az ágazat előtt álló kihívások és lehetőségek értékelését és egy sor ajánlást is tartalmaz. Az EU mezőgazdaságának jövőjéről szóló stratégiai párbeszéd nyomán született dokumentum lehet a garancia arra, hogy a legfontosabb kérdésekben és témákban a teljes agrár-élelmiszerláncban konszenzus alakuljon ki. A kezdeményezésnek azért is van nagy jelentősége, mert a valódi párbeszédet állította vissza a döntéshozatali folyamatba, az egyeztetések lényegi, és valós kérdésekre összpontosítottak.

Az agrárium szereplőivel való aktív párbeszéd iránti igényét von der Leyen elnök 2023 szeptemberében jelentette be, magát a diskurzust pedig 2024 januárjában indították el az európai agrár-élelmiszeripari ágazat szereplői, a civil szféra, a vidéki közösségek és a tudományos élet szereplői között annak érdekében, hogy egy közös elképzelést alakítsanak ki az EU mezőgazdasági és élelmiszer-rendszereinek jövőjével kapcsolatban.

A Peter Strohschneider professzor irányításával dolgozó munkacsoport szeptemberre véglegesítette a „Mezőgazdasági és élelmiszeripari közös kilátások Európában” címet viselő jelentést, amelynek javaslatai alapjaiban és irányaiban határozza meg az Európai Bizottság munkáját egy minden szereplő által támogatott mezőgazdasági és élelmiszeripari jövőkép kialakításában.

Az élelmiszer- és mezőgazdasági termelés az európai társadalom és biztonság alapja, az európai gazdálkodás sokszínűsége fontos érték. A Stratégiai Párbeszéd tagjai között egyetértés van abban, hogy az agrár-élelmiszeripari ágazat gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósága erősítheti egymást, különösen, ha azt koherens politikai intézkedések támogatják. A jelentés készítői szerint a mezőgazdasági termelés fenntarthatóságának előmozdításában és elérésében az egyik legfontosabb eszköz az innováció, de fontos szerepük van a piacoknak és az fogyasztási szokásoknak is.

A különböző nézőpontok közötti párbeszéd és a kölcsönös bizalom további erősítésével tartós megoldások születhetnek, amivel versenyképes, ellenálló, sokszínű és fenntartható agrár-élelmiszeripari rendszer jön létre az EU-ban. A Bizottság ezért kiemelten kezeli a jelentés azon ajánlásait, amelyek egy új platform (Európai Mezőgazdasági Élelmiszer-testület, EBAF) létrehozására irányulnak, és amely az agrár-élelmiszeripari ágazat, a civil társadalom és a tudomány szereplőinek összefogásával dolgozik annak érdekében, hogy az agrár-élelmiszeripari rendszerek fenntarthatóbbá és ellenállóbbá váljanak.

Ne legyenek senkinek kétségei afelől, hogy a gazdálkodó közösség előtt álló jelenlegi kihívások – mint a tisztességtelen verseny, a korlátozott jövedelemszerzés, az energiaköltségek növekedése, a generációs megújulás késlekedése, elmaradása, vagy éppen az éghajlatváltozás okozta problémák – eltűnnének egyik napról a másikra. Sőt! A gazdálkodóknak arra kell felkészülniük, hogy a meglévő problémáik fokozódnak, pláne, ha nem kezelik azokat őket időben, pragmatikus és hatékony politikai döntéshozatali megközelítéssel. Minden szereplő egyetért abban, hogy gyors és koherens intézkedésekre van szükség. A jelentés kiemeli azt is, hogy az állattenyésztés továbbra is kulcsfontosságú a vidéki területeken, az állati termékek szükségesek a kiegyensúlyozott táplálkozáshoz, ahogy az a FAO iránymutatásaiban is szerepel. A nemrég elkészült stratégiai párbeszéd határozottan kiáll a koherens kereskedelempolitika mellett, és sürgeti a Bizottságot, hogy erősítse a mezőgazdaság és az élelmiszeripari termékek jelentőségét a kereskedelmi tárgyalásokon. A megindult párbeszéd legfontosabb eredményei között szerepel a szükséges átmenetek finanszírozásának hangsúlyozása – akár „dedikált és arányos KAP-költségvetés”, „ideiglenes Igazságos Átmeneti Alap” és „jó forrásokkal rendelkező természet-helyreállítási alap” révén, akár a KAP-on kívül. A jelentés számos olyan ajánlást is tartalmaz, amelyek célja a gazdálkodók szerepének megerősítése az értékláncon belül, ilyen pl. az önköltség alatti értékesítés megszüntetése, az átláthatóság javítása, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése és a szövetkezeti modell előmozdítása.

Hirdetés

Szerző: Tóth Krisztina